Üres frázisok ideje (1940-41)

(Embrionális napló: 1940. november 6-1941. július 29.)

1941 júliusának végén születtem. Ha minden jól megy, és az előzetes számításoknak is hinni lehet, akkor nagyjából 1940 novemberének elején foganhattam meg apám és anyám jóvoltából, miután ez utóbbi, ugyanazon év májusától nénémnek többé-kevésbé boldog (?) anyukája lett. (Hogy ne unatkozzon.)

Görcsös megkapaszkodásommal anyám joggal érezhette úgy, hogy cseberből mindjárt vederbe esett; azt, hogy emiatt miként érzett valójában, azt már soha nem fogom tudni biztosan, ennek ellenére megpróbálom, a rendelkezésemre álló korabeli híranyagból kihámozni, milyen napok, hetek és hónapok kísérhették anyámban a világra készülődő embriót – engem. A Magyar Távirati Iroda (MTI) nyilvánosan elérhető, 1940-41-es heti kiadásának gépírt, az akkori média felé kézirat gyanánt terjesztett anyagát kíváncsian szemlézve, igyekeztem rekonstruálni azt a történelmi, gazdasági, társadalmi és intellektuális légkört, amelyet az említett szövegek gerjeszthettek – az esetek túlnyomó többségében üres frázisokból, embertelen gondolatokból, gőgös kivagyiságból és gyilkos pökhendiségből. Az összegyűjtött anyag fölött mélázva elképzeltem: ez lehetett az a közeg, amely kilenc hónap során életre pofozott engem, egy be nem vallott, de közben kegyetlenül beindított világháborúság kellős közepén, amelyben – a nyilatkozatok síkján – úgy tűnik, mindenki a békét, és csakis a békét akarja, de mert ezt az ellenség másként látja, kénytelen fölvenni vele a szent harcot.

Ez az az időszak, amikor a hitleri Németország segítségével a Trianonban Magyarországtól elcsatolt területek egy része visszatért az anyanemzethez, s az újra megnagyobbodott országban, világháborús hangulatban, békés építést mímelve kellett berendezkedni. Ez a kettősség – a nemzeti derű és a világpolitikai ború – végigvonul az alább idézett híranyag gondosan gyártott frázisain.

A történelmi hűség kedvéért jelzem, hogy a híranyagért felelős főszerkesztő nevezett Zimmer Ferenc volt, a kiadásért bizonyos Hézser Zoltán felelt. A hírek gépirat formájában, kézi sokszorosításban jutottak el a korabeli szerkesztőségekhez. Konkrét hasznosításukat illetően nincsenek adataim.

/Cseke Gábor/

1940. november 6.

Erdéllyel visszakerült Magyarországhoz a nagykárolyi papírgyár is, ahol az elmúlt napokban szemlét tartottak a kereskedelemügyi minisztérium kiküldöttei. A szemle eredménye, hogy a papírgyárat, amelyet a románok huszonkét évig szüneteltettek, átépítik, korszerűvé teszik és rövidesen üzembe is helyezik.

*

Az őszi nagyobbarányú szállítás lebonyolítása után, körülbelül december közepére, amennyiben megfelelő mozdony rendelkezésre áll, teljesen átdolgozott, új menetrend lép életbe, amely a visszatért területek lakossága részére kedvezőbb összeköttetést biztosít.

Erdéllyel kapcsolatban a székely körvasútnak Kolozsvárral való összeköttetése végett a Szászlekence és Kolozsnagyida között közlekedő keskenyvágányú vasút, illetve Szeretfalva-Magyaró között szabványos nyomtávú vasút munkálatai máris megindultak.

*

Huszonegy esztendővel ezelőtt, 1919. november 16-án tűnt fel ismét a fehér ló a magyar történelemben. Azon a csatakos, sáros, hideg napon vonult be Budapestre Horthy Miklós fővezér, s attól a naptól számítódik a felfelé ivelő és egyre izmosodó új magyar élet. Ez a legendássá vált fehér ló tartotta bennünk a lelket Trianon legsötétebb éveiben, ez a fehér ló adta vissza az elorzott ország nagy részét az anyaországnak, ennek a patkója kopogásától rettegnek ma is ellenségeink… (A fehér paripa)

*

Az új magyar élet szervezése, a visszatért keletmagyarországi és erdélyi részek bekapcsolása erőteljes ütemben folyik. Most már bárki szabadon utazhatik a visszatért területekre. A Székelyföld elvágott vasúti vonalának összeköttetésére a munkálatok több ezer munkás részvételével folynak és előreláthatólag decemberre befejeződnek. Igy karácsonyra meglesz a közvetlen vasuti összeköttetés. Ugyancsak erőteljesen folynak a románok által husz éven át elhanyagolt utak ujjáépitési munkálatai. A visszatért Erdélyben egyébként minden vonatkozásban kezd helyrebillenni az idegen uralom által megzavart magyar élet. Megtörtént már a vármegyék közigazgatási beosztása, és folyamatban vannak a tisztviselői kijelölések. Rövidesen megszünik a katonai közigazgatás és átadja a helyét a polgári közigazgatásnak. Az igazságügyi kérdések rendezése is megtörtént. Ujra, illetve ujonnan felállitották a kolozsvári, marosvásárhelyi és nagyváradi itélőtáblát és főügyészséget, a besztercei, csikszeredai, dési, kolozsvári, marosvásárhelyi, máramarosszigeti, nagyváradi, sepsiszentgyörgyi, szatmárnémeti, székelyudvarhelyi és zilahi törvényszéket és ügyészséget… A gazdasági élet is kezd rendes kerékvágásba zökkenni… Elrendelték, hogy november 20-ig a visszacsatolás előtt kiállitott, minden takarékbetéti könyvet be kell mutatni az azt kiállitó pénzintézetnél. Kulturális téren a kolozsvári egyetem és az összes iskolák megnyitásával, a szinházak müködésének biztositásával, közgazdasági téren pedig az intézkedések egész sorával tették lehetővé az erdélyi élet új magyar lendületét…

Teleki miniszterelnök... hangoztatta, hogy a jobboldali gondolat alapján igyekszenek munkálni a jövőt s a keresztény és nemzeti alapból engedni nem fognak. Kifogásolja, hogy a nemzeti élet egyes rétegeiben a beijedés tünetei mutatkoznak, pedig valamikor bátorság tekintetében különbnek tartottuk magunkat más népeknél. A bátorság nem csak a golyók elé kiállást jelenti a háborúban, de kitartást is a nemzeti eszme mellett. (Jön a parlamenti reform)

*

1940. november 13.

Huszonkét esztendő multán a nagyhirü kolozsvári gazdasági akadémia ujból megkezdi müködését. Az erdélyi gazdatársadalom nagy örömmel és szeretettel fogadja ennek a felső mezögazdasági iskolának a megnyitását, amelyet vitéz Teleki Mihály gróf földmivelésügyi miniszter november 16-án délelőtt 11 órakor ünnepélyes keretek között végez.

*

Miután az Egyesült Államokban mindent az üzlet szemüvegén keresztül mérlegelnek, a jelenlegi uralom tehát azt tartja helyesnek, ha Angliának ebben a háborúban minden lehető támogatást megadnak.

Ugyanakkor a tengelyhatalmak abban a biztos tudatban, hogy a háború befejezése meghozza számukra a kívánt eredményt, igyekeznek szorosra füzni Európa államainak viszonyát, hogy annakidején egységesen és zárt tömbben vehessék fel az összeköttetést a földteke nyugati felén lévő gazdasági területekkel. (Világnézetek és gazdasági erők harca)

*

Amikor tehát világhatalmak egymással való kétségbeesett viaskodását szemléljük, az ágyúk dörgése és a repülőgépek bombáinak robbanása mögött meg kell látnunk a jobb jövőért sóvárgó milliók arcát is, amelyről a hajnalhasadás pirja elüzi az eddigi elnyomás sápadtságát. (Harmatozzatok!)

*

Ha végigpillantunk a hét eseményein, a legnagyobb érdeklődésünk Szeged felé fordul. Az alföldi metropolisz, mely kiinduló pontja volt a világháboru és forradalmak során elbukott nemzet ujjászületésének, most, amikor az idemenekült kolozsvári egyetem visszatérhetett székhelyére, a nemzet hálájából új egyetemet kapott. A Horthy egyetem megnyitó ünnepségén a magyar kulturélet jövője szempontjából igen fontos megnyilatkozások történtek…

Eddig, a szükre szabott országhatárok közt, erősen korlátozni kellett az egyetemi hallgatók számát. Örvendetes, hogy a kultuszminiszter megnyitó beszédében – a zsidókon kívül – a korlátok lebontásáról beszélt, és minél több magyart, még pedig alföldi ifjut hivott az egyetemekre. (Mi voltunk elöfutárai…)

1940. november 20.

A magyarság ezernél több esztendeje áll őrt a Duna mentén és a Kárpátok alatt. Ahogy külügyminiszterünk mondta: elsők akarunk lenni az egyenlőek között, vagyis a tekintélyben, anyagiakban és fegyveres erőben ismét középhatalommá izmosodott magyarság nem hagyja ősi jussát. Az események forgatagába mi is bekapcsolódtunk és a hagyományos magyar diplomácia éleslátásával, a nemzetünket annyira jellemző férfias kiállással, valamint hüséggel ott állunk azok mellett, akik nekünk is, a mi elgondolásunknak megfelelően akarják kiteljesiteni azt a rendet, ami leginkább megfelel a XX. század emberének…

Minket nem lephet meg semmi, nem érhet csalódás, mert vérünkké vált az a szokás, hogy minden pillanatban el vagyunk készülve jussunk megvédésére, illetve visszaszerzésére. (Vajudik a világ)

*

Mi magyarok, akik több mint két évtizedig éreztük és nyögtük a párizs-környéki békének nevezett egyoldalu parancsiratok rendelkezéseit, volt világháborús szövetségesünk és barátunk, a Német Birodalom felülkerekedésével szintén más szemszögből tekinthettük a világhelyzet alakulását.

A magyar államférfiak először a magyar és szlovák határkérédsek döntőbirói megoldása alkalmával jártak a belvederei pompás palotában… A második látogatás visszahozta nekünk Keletmagyarországot és Erdély északi részét.

A hét közepén Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter magyar államférfiak ismét a belvederei palotában jártak és Magyarország nevében aláirták a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozást. Ez a hivatalos aktus tulajdonképpen csak egy már meglévő állapotot rögzit le irásban, mert hiszen Magyarország mindenkor a tengelyhatalmakhoz és azok szövetségeséhez, Japánhoz közelérzőnek tekintette magát, mint amely hatalmakkal külpolitikája azonos sikon mozog, és amely hatalmaknak most vivott harcában a tőle telhető mértékben minden melléjükállást is megad. (Harmadszor a Belvedereben)

*

1940. november 27.

Az elmult hét elején halt meg Lord Rothermere, aki a világháborúban, 1917-ben Anglia légügyi minisztere volt. Talán nincs is felnőtt magyar ember, aki ne hallott volna róla… Lord Rothermere a trianoni szerződés gyökeres reviziójához szinte látnoki erővel ragaszkodott, mert Középeurópa helyzetének és állapotának helyszini tanulmányozása után világos szemmel látta, hogy Európának ezen a területén a világháborús győzők megbontották a politikai és gazdasági egyensúlyt, melyet ha nem állitanak vissza, feltétlenül, erőszakos eszközök útján is törekedni fog a kiegyensúlyozásra… Bizonyosra vehető, hogy ma már Angliában is sokan vannak azok, akik beismerik, hogy ha az angol külpolitika a lord által megvont vonalon haladt volna, úgy ma nem hullanának a bombák tonnaszámra Londonra és Angliára. (Az elmúlt héten történt)

*

A magyar politikai élet ezen a héten is erősen zajlott… A felsőházban megtörtént a visszatért keletmagyarországi és erdélyi területek képviselőinek bevonulása… A hétköznapok munkájában és politikai harcaiban ünnepet jelentett az erdélyiek első megjelenése…

Ennek az ülésnek volt még egy jelentős eseménye is: a felsőház töröltge tagjai közül a zsidó hitfelekezet képviselőjét, aki az egyházak felsőházi képviseletéről szóló új törvény alapján kimarad a felsőházból. A törvény, amely nem ad képviseletet a zsidó hitfelekezetnek a felsőházban, a korábbi helyzetet állitotta vissza.

Ahogy az erdélyiek bevonulása volt a hét legörvendetesebb eseménye, ugyanigy gazdaságpolitikai szempontból a legfontosabb a pénzügyminiszternek az a bejelentése volt, amelyet a nagyarányú honvédelmi beruházásra vonatkozóan tett. Ismeretes, hogy a nagyarányu beruházást egymilliárdosra tervezték. Ez az összeg majdnem háromszorosára, 2,8 milliárdra emelkedett. Ebben természetszerűen szerepe volt a világeseményeknek és Erdély visszatértének… (Politikai élet)

1940. december 4.

A régi jó béke világban Magyarországot tejjel mézzel folyó Kánaánnak szokták nevezni. Ahol ismertek bennünket, még a tengereken tul is, arról voltunk nevezetesek, hogy nálunk lehet legjobban enni és inni… Ránkszakadt azonban a második világháború és élet-halál harcukat vivó szövetségeseink helyzete tőlünk is megköveteli, hogy zabolázzuk meg az eddig korlátlanul szabadjára eresztett szórakozást, mondjunk le néhány olyan élvezeti cikkről, ami nem múlhatlanul szükséges, sőt nyugodtan meglehetünk nélküle is. A termelés - bár mi nem vagyunk hadakozó fél - kisebb-nagyobb zökkenőkkel jár és nem tudja kielégíteni azokat az igényeket,amelyekhez hozzászoktunk, barátaink és szövetségeseink iránt egyébként olyan kötelezettségeink vannak, amelyeket már becsületből is meg kell tartanunk. Igy jutott el a kormány arra az elhatározásra, hogy korlátozza az élelmiszer fogyasztását. Ne zúgolódjunk tehát, ha ujabb megszorítások következnek, hanem gondoljunk arra, hogy a most kialakulóban levő jobb uj világért nekünk is áldoznunk kell… (Együtt barátainkkal)

*

Mi magyarok a világháborúban utolsó percig becsületesen és teljes erőnk megfeszítésével álltunk ugy gazdasági téren, mint hadászatilag német szövetségesünk mellett és most, amikor a német politika és sikerdus hadihelyzet folytán a Német Birodalom újjáéled, mi vele együtt emelkedünk, mint ahogy annakidején is együtt estünk el…

Most munka és teherbiróképességünk igen jelentős részét a visszatért Északerdély számára bocsátottuk rendelkezésre. A döntőbírósági határozat után vonultunk be Erdélybe, ahonnan a románok minden megmozdithatót elcipelve, az ingatlanokat pedig a legnagyobb mértekben megrongálva vonultak ki…

Románia szintén csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez és magyar részről az volt a feltevés, hogy ez a csatlakozás közelebb hozza a két államot.annál is inkább, mert Romániában uj politikai korszak vetette előre fényét...

Gyulafehérváron, ebben az ősrégi magyar koronázó városban december 1.-én a románság egyesülési ünnepélyt tartott.Az ünnepen történtekkel a magyar országgyűlés is foglalkozott, Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő ismertette a felszólalásokat, melyekben állandóan visszatérő szólam volt, hogy a vérrel szerzett román határokat erőszakosan megcsonkították és most újra kell kezdeni a harcot Románia területi integritásáért és ez a harc győzedelmesen fog végződni. A beszédek felelős román államférfiak előtt hangzottak el és jelen volt a gyűlésen Antonescu államvezető, aki csak néhány nappal azelőtt csatlakozott Románia, nevében a háromhatalmi egyezményhez. A gyulafehérvári megnyilatkozások felrúgását jelentik a bécsi döntőbirósagi itéletnek és a támadás nemcsak Magyarországot érte, hanem a tengelyhatalmakat is. (Ismét Románia)

*

A képviselőház befejezte a költségvetési és a megajánlási vitát és ezzel túljutott ezidei legnagyobb munkáján, nyolcórás ülésekben, - interpellációs napokon 14 órás ülésekben - folyt a vita, amelynek során feltárták az ország összes időszerű kérdéseit...

Teleki Pál miniszterelnök iránymutató beszédéből - helyünkhöz mérten - az alábbi fontos megnyilatkozásokat emeljük ki. A külföldi magyarok visszatelepülését mindenünnen szivesen látja a kormány. A bukovinai magyar falvak lakosságát zárt egységben kivánják visszatelepíteni. Romániából 11.000, nagyrészt ipari munkás magyar testvérünk jött vissza, akiket a felvidéken helyeznek el. Az erdélyi képviselők vezetőjének arra a kívánságára, hogy a címeket és rangokat töröljék el, azt válaszolta, hogy ezáltal nem jutunk messzebb. Azt kell megszüntetni, hogy a társadalom ezekre törjön. Ezirányban kell nevelni a társadalmat és akkor a külsőség magától megszünik. Megállapitotta, hogy a főváros intelligenciája beteg. A mult században sok zsidót eresztett be és túlzottan jelentkezik a zsidó szellem. A magyar nemzet, a parasztságból megerősödve kelhet újra életre. Ehhez azonban ujabb generációkra van szükség. A zsidókérdést csak az egységes európai rendezés keretében lesz teljesen megoldható.De addig is kell megoldást találni. Ez nálunk számbeli kérdés. A zsidókérdés elintézése fájdalmas folyamat, azonban az egész nemzet érdekében megoldandónak tartja. Meg kell tehát akadályozni, hogy a nagytömegű zsidóság tovább elkeveredjék. Közép- és felsőosztályunk tekintélyes része máris elzsidósodott. Ezt már 30 évvel ezelőtt kellett volna megakadályozni. Nem szabad, hogy a gazdasági élet vezető helyei zsidók, félzsidók, vagy strohmanok kezében legyenek. Azonban egyidőben nem lehet minden élethivatást elvenni az elkeveredettekke1 egy millió főt kitevő embertömegtől, amig kielégítő megoldás nincs, Az uj törvényben józan és uj megoldást akar és ami méltányos, azt megadja. A nemzetiségi kérdésről szólva kijelentette, hogy az a törekvésünk, hogy a magyarság és a nemzetiségek is egyformán tartsák fenn a maguk faji jellegét. Egyesek szítják a rutén-magyar ellentétet. Ez is a zsidókérdés megoldatlanságának egyik következménye. (Iránymutatás)

*

1940. december 11.

Teleki Pál gróf miniszterelnök a parlamentben tartott beszédében bejelentette, hogy rövidesen rendelet jelenik meg, mely szerint a kenyérlisztet 15 százalék kukorica liszttel és 25 százalék burgonyával kell keverni. A rendelet kimondja még azt is, hogy a frissen sütött kenyeret a sütéstől számított huszonnégy óra után szabad csak forgalomba hozni. Korlátozni fogják a makaróni es a tésztafélék forgalmát es további rendelkezésekig megtiltják a péksüteményeknek és a pékkalácsoknak készítését, illetve forgalomba hozatalát. Ezt a rendeletet a földművelésügyi miniszter fogja kiadni és ez az egész ország területére lesz érvényes.

*

Az Országos Kereskedő és Iparosszövetség elhatározta, hogy ismételten előterjesztéssel fordul a kereskedelmi miniszterhez kérve a jövő esztendőre a nyári időszámítás bevezetését. Ezt annál inkább is kívánatosnak tartja, mert a szociális szempontokon kivül most már anyaggazdálkodási szempontok is indokolttá teszik a nyári időszámítás bevezetését.

*

A képviselőház két fontos igazságügyi javaslatot is elfogadott. Az egyik az igazságügyi szervezeteket szabályozza és egyebek közt az eddigi négy év helyett ismét három évben állapítja meg az ügyvádi joggyakorlat idejét. Megállapították, hogy a korábban nagyon túlzsúfolt ügyvédi pályán, amelyet elözönlöttek a zsidók, akiknek száma kétszer meghaladja a keresztényekét, a zsidótörvények és területgyarapodások következtében megszűnik a túlzsúfoltság, úgyhogy előfordulhat – különösen, ha az uj zsidótörvény szigorú intézkedéseket hoz -, hogy hiány is mutatkozik majd ügyvédekben. Ez is indokolja a joggyakorlati idő mérséklését és azt is, hogy az egyetemeken a keresztény if jusag számára ne állitsanak akadályokat. Ez a törvény ugyancsak lehetőséget ad arra, hogy a hitbizományi alapítólevelek rendelkezéseit megváltoztathatják... miként a miniszterelnök is mondotta korabban - a hitbizomány ma már anakronizmus…

Sokat foglalkoztatta a közvéleményt és a politikát a miniszterelnöknek az a beszéde, amelyet a székelyföldi értekezleten mondott. Édekes volt ebben az a kijelentése, hogy az Európa sorsát intéző két vezér előtt is rámutatott arra, hogy Erdély nemcsak azért kell, mért egy darab föld , történelem,

sok magyart jelent, vagy kincset, hanem azért is, mert Magyarország uj feladatait, a többnemzetiségű ország vezetését erdélyi emberek nélkül semmiféle kormány sem tudja megvalósítani. Ezután arról szólt, hogy sok ember azt hiszi, hogy a pokoltól a menyországba lehet jutni. Mi most a purgatoriumban élünk. Jobb lehet a helyzetünk, ha összefogunk s erősen összetartunk.- Ez fontos, mert többnemzetiségű országot nem lehet vezetni anélkül, hogy a magyarság egyet ne értsen. A másik szempont: rengeteg munka áll előttünk, nincs sok időnk veszekedésre. Okosabban kell felépiteni az országot. Utalt a régi és az uj gondolkozás közti különbségre. A felfogás közületivé vált. A közületi felfogás azonban csak látszólag változott meg, az egyéni életben megmaradt a mult század individualista felfogasa: mindenki harca mindenkivel szemben. Ezért nem sikerült közéleti problémákat megoldani, mert az emberek csak a szájukkal mások, de a könyökükkel még a XIX. századból valók. Erdélyben más volt a helyzet s az itteni közületi felfogásra szükség van. Figyelmeztetett arra is, hogy ne tekintsük a jelenlegi állapotokat stabilnak.Sok dolog változhatik, hiszen láttunk háborúkat keletkezni egyik napról a másikra. (Sok dolog változhatik)

*

Hitler Adolf, a német nép vezére kedden beszédet intézett a munkássághoz, melynek hangja túlszárnyalta a határokat. Megindokolta, miért kellett háborúba lépni a német népnek, melytől a régi világrend el akarta venni az élethez való jogát és az életlehetőséget. Leszögezte, hogy most már nem is a német nép harcol az angollal, hanem két világ áll harcban egymással, A régi ragaszkodik vérrel, vassal és tőkével szerzett pozicioihoz és nem enged a feltörő uj nemzetek számára érvényesülési teret. Az uj világ reá van kényszerítve, hogy legyőzze a régiek hatalmát és harc utján szerezze meg további jogát az élethez. A beszéd azzal fejeződött be, hogy a német nép ezt a küzdelmet is sikerrel fogja befejezni, mert nincs hatalom, amely legyőzhetné. (Az elmult hét)

1940. december 18.

A földmivelésügyi miniszter a karácsonyi ünnepekre cukorpótadagot állapitott meg. Ez a pótadag december 16.-tól 22.-éig terjedő időre tiz dekagramm. Ehhez képest a fent megjelölt egy hétre a 9. számu budapesti cukor jegy-szelvényre a rendes 24 dkg. fejadagon felül, az engedélyezett 10 dkg. karácsonyi pótadag hozzáadásával összesen 34 dkg. Cukrot kell a közönség részére kiszolgáltatni.

*

A világháború szele végigsöpör. Európa minden állama felett. Hasztalan élvezzük még a béke áldásait, lépten-nyomon beleütközünk azokba a korlátozásokba, elejbénk mered minduntalan a "nem lehet" és "nincs", mert megakadt a termelés rendes menete és olyan célra kell fordítani iparunk és földmivelésünk bizonyos termékeit, amelyeknek elvonása kisebb-nagyobb kellemetlenséggel jár. A korlátozások kihatnak még azokra a foglalkozási ágakra is, amelyek a télből, a jégből, hóból és bálozásból szokták a legnagyobb hasznot húzni, illetve életszükségleteiket kielégíteni. A megszokottság tehát most nem lehet irányadó, mert szövetségeseink és saját magunk jövője azt követeli, hogy a téli időjárás mellett még egyéb, kellemetlennek látszó intézkedéseket is elviseljünk. (Itt a tél)

*

Az ellenforradalom és a nemzeti küzdelmek harcosai hódoló felvonulásra százezres számban jelentek meg a Várban a kormányzó előtt. A demonstráció során Teleki Pál gróf miniszterelnök is beszélt… A kormányzó a királyi palota erkélyéről nézte végig a hatalmas felvonulást és az üdvözlőbeszédekre adott válaszában egyebek között a következőket mondotta:

- A szegedi gondolat ma is élő valóság és örömmel látom, hogy a lelkekben erősebben él, mint valaha. A mai történelmi idők nagy feladatok elé állítanak. Ezeket csak ugy tudjuk tökéletesen megvalósítani, ha öntudatos nemzeti alapon állva, az élet józan követelményeihez hozzásimulva, fanatikus hittel, hazaszeretettel és az egész valónkat eltöltő akaraterővel hiven teljesítjük mindannyian kötelességünket ott, ahova a magyar sors állitott.

A kormányzói szózat országszerte mély benyomást keltett… Nagy érdeklődés kisérte a miniszterelnöknek a kormánypárt országos tanácsülésén mondott beszédét is… A földkérdésről szólva hangsúlyozta: fontos nemzeti szempont, hogy minél több erős egzisztencia kezébe adjunk földet és minél magyarabbak kezébe, olyan lehetőséggel, hogy a földet valóban jól megművelhessék… A zsidókérdésről szólva hangoztatta, hogy az a baj, hogy a zsidótörvényekben túlteng az érzelem, nincs realitás. A közhivatalokban már a harmadik zsidótörvényt hajtják végre, pedig ennek részleteiről még nem is szolt. A köztisztviselők hajtsák végre a törvényeket, de ne politizáljanak. A zsidókérdésben radikális, de értelmes megoldást hoz. A zsidó földbirtokra vonatkozó törvényt is könnyü kijátszani. Ennek is elejét veszik. Azt akarják, hogy a föld magyar kézre jusson, A strohman-rendszert a zsidótörvény legperfidebb kijátszásának tartja. (Élő valóság)

1940. december 24.

A német birodalom teljes felkészültséggel a csodálatos győzelmek egész sorát aratta és közben ideje maradt arra is, hogy Közép-és Délkeleteurópa megmérgezett levegőjét a lehetőség szerint megtisztítsa. Csehszlovákia összeomlása magával hozta, hogy Magyarország Trianon után első izben északkeleten elérte történelmi határát. A további események pedig a felduzzadt Romániának valódi helyzetének megközelitő megoldását hozták magukkal. Nagy nemzetiségi testek szakadtak le

Romániáról. Szovjetoroszország visszavette Besszarábiát és elfoglalta Bukovina északi részét, Magyarország visszakapta történeti határait egészen Zágonig és 22 év után ismét a magyar honvédek lépteinek zajától visszhangzik Keletmagyarország és Erdély északi része. Bulgária Dobrudzsa déli részére terjesztette ki felségjogait. Egészen rövid idő alatt ilyen hatalmas arányú területveszteség természetesen alapjaiban rázta meg Románia államiságának pilléreit… Románia felszámolta korábbi szövetségeit, barátságait és merész lendülettel a tengely oldalára lavírozott. Ugyanekkor gyökeresen felszámolta korábbi belpolitikáját, ami azzal kezdődött, hogy a korábbi uralmak egész sor politikusa és vezető egyénisége a Romániában nem szokatlan politikai gyilkosság áldozata lett .

Magyarországot a román belügyek nem érdekelték, de… joggal számított rá, hogy a bécsi döntés határozatait Románia tiszteletben tartja s végrehajtja, ahelyett azonban a belpolitikai zavar tetőfokra hágott és a román közvélemény az összes bajokért - ugy látszik, a román kormány ily irányú sugalmazására - Magyarországot kezdte okolni. A bevonulás utáni hetekben magyar menekülők tízezrei lépték át a határt kifosztottan, lerongyoltan, összeverten. Románi uj utakra lépett, de módszerei eddig teljesen azonosak maradtak a régiekkel… Amikor ezeket a módszereket visszautasitjuk, figyelmeztetést küldünk túlra: Mindennek van határa. (Új Románia – régi utakon)

*

Európa nagy háborúja közepette köszönt rank az uj év. Nagy és komoly feladatok várnak a nemzetre. Vezető politikusaink hangoztatják, hogy olyan esztendő előtt állunk, amikor nagy teljesítményekre kell felkészülni és elmélyült magyar test véri összefogásra lesz szükség… Azokkal az aggodalmakkal szemben, amelyek bizonyos diktatórikus kormányzás hireire keletkeztek, azt mondotta a miniszterelnök, hogy nem érti ezeket, hiszen e téren határozottan leszögezte programmját, amely ilyen fontos kérdésekben nem változhatik. Lehet - úgymond - az alkotmányt fel is függeszteni és diktatórikusan kormányozni, de ezt csak az tegye meg egy időre, akit áthat az alkotmányos érzület s aki a diktatúrát le is teszi. A magyar nemzetnek, az alkotmányosság ismert tulajdonsága, tehát nálunk a diktatúra is csak alkotmányos formájú lehet… Pro és kontra, politikai pártállás szerint sokat vitatják a miniszterelnök kijelentéseit, abban azonban, amelyet a függetlenségről és a magyar karakter szerint való menetelésről mondott, minden oldalon egyetértenek… Nem hiszi, hogy legyen magyar ember, akinek más felfogása volna, mint az, hogy a magyar nemzet tartsa mag függetlenségét. Ebben valóban nincs vita.Minden magyar átérzi ezt, és tudja, hogy a most kialakuló uj Európában az ország elfoglalja méltó helyét, azt, amely történelmi multunk után megilleti. (Mult és jövő)

*

Képzeljük el, mi lenne, ha például most holt biztossággal meg tudná mondani valaki, hogy a második éve folyó elkeseredett uj világháborúból melyik fél kerül ki győztesként? Milyen másként alakulna már most minden, egy csapásra megváltoznának a rendeletek és törvények, sőt a megmásíthatatlan végzet ellen még a legszilárdabb meggyőződésű jellemek is meginognának.

Nem tudjuk, mit hoz a jövő, de ebben van az erősségünk. A keresztény hit tanítása szerint a három fő erény: a hit, remény és szeretet… Nem várunk mi csodát az 1941-es számmal jelzett évtől sem, csak azt szeretnénk elérni, hogy hallgasson az emberiség az eszére és cselekedjék annak megfelelően. Gondolják meg azok, akiktől függ, hogy az óriási többség nyugalmat és tartós békét kiván. (1941)

1940. december 31.

A bizalmasan elsuttogott és titokzatos forrásból meritettnek feltüntetett ''legbiztosabb" hír mindig fulánkként szúrja meg a legjobb szándékú embert is, bár mennyire ellenkezik is az eseményekkel és az eddig történtekkel, gondolkodóba ejti, mint ahogyan mondani szokták: bolhát eresztett a fülébe.

Ezekkel az aljas rémhirterjesztőkkel csak gorombán lehet bánni. Ha észrevesszük, hogy kivetették ránk a hálójukat és nem tudunk tőlük szabadulni, forduljunk azonnal a legközelebbi hatósághoz, hogy az tegye őket ártalmatlanná. Mert ne felejtsük el, hogy ezt a háborút is szövetségeseink és barátaink oldalán végig kell küzdenünk, nemcsak anyagi vonatkozásokban, hanem erős lélekkel is. (Suttogó hirverés)

*

Ki lát a jövőbe? Ki mer jövendőt mondani 1941-re? Nem tudhatjuk, mit hoznak az elkövetkezendő hónapok, de a mai hadi helyzetet tekintve a tengelyhatalmak közelebb állnak a dicsőségteljes végső győzelemhez, ami után alapjaiban alakul át a világ képe. (Ismét fordult az idő kereke)

*

1941. január 12.

A német szárazföldi haderő a felkészültség állapotában igen komoly gondot okoz Angliának, melynek külpolitikája minden eszközt felhasználva tovább is arra törekszik, hogy ezt a haderőt lehetőleg a szigettől távol más részeken tartsa lekötve. Ezért a mellékharcterek kibővítésére vetette magát. Délkeleteurópa és a közelkelet az a két pont, ahová ma a világ szeme tekint és ahol az angol politika zavart igyekezik támasztani.

Bennünket magyarokat az angol aknamunka esetleges eredménye mindennél jobban érdekel. Aláiró hatalma vagyunk a háromhatalmi szerződésnek, mely a háború kiszélesedése esetén kötelezettségeket ró reánk.

Ma Magyarországon nem lehetnek belső harcok. Végső ideje van itt az összefogásnak, hogy erőnket maradéktalanul kihasználhassuk, ha annak szüksége mutatkoznék. A nemzet erejét pedig hadserege adja meg. Nem lehetünk tehát tekintettel egyetlen szempontra sem, amikor honvédségünkről van szó, érte minden áldozatra készen kell lennünk továbbra is, mert hiszen honvédségünk ereje, a mi biztonságunk és békés életünk záloga. (Angol kísérletek a háború kiszélesítésére)

*

A magyar képviselőház szunete alatt az uj év első belpolitikai megmozdulása a Magyar Élet Pártjának az ország különböző városaiba egybehívott vezetőségi értekezletei voltak, melyek

közül ki kell emelnünk a miskolci értekezletet, melyen gróf Teleki Pál miniszterelnök megjelent. A miniszterelnöki beszéd rámutatott arra, hogy a nemzeti összefogás nem szájaskodásból, nem szónoklatokból áll, hanem az apró lemondások tömegének összetevődéséből, melyek az egyénre alig érezhetőek, együvé halmozva azonban igen sokat jelentenek a nemzet életének. Készülnünk kell arra, hogy bármilyen veszéllyel szembe tudjunk nézni. Legyünk magyarok, magyarságunkból ne engedjünk és ne hódoljunk be semerre és senkinek.A veszély nekünk nem idegen, történelmünk során csak kevés időt éltünk nélküle, éppen ezért szembe tudunk nézni vele. Megálltuk helyünket Európában; eddig is és azt ezután is megtesszük. Elmúlt felettünk a tatárjárás, megszűnt az ország egy része felett a török félhold évszázados uralma, ma azonban nagyobbak a veszedelmek, mint annak idején.

Ma a világ fele harcol, de ez a harc csak külső jele a világ forrongásának, mert a kérdések sokkal mélyebbek és azok nem a mának, hanem ennek a félévszázadnak kérdései.

Lelkiek azok a veszedelmek, amelyek Európát szaggatják, ennek következtében a nemzetnek vigyázni kell saját lelkére, hogy tiszta maradjon.

Készen kell állnunk a magyar feladatok vállalására teljes magyar érzéssel és az ezer éves birodalom minden bátorságával. Csak az tartozik a nemzethez, aki a nemzeti feladatokat vállalja. Nálunk a nemzethez tartozás nem azt jelenti, hogy őseiben is magyaroktól származik, hanem azt, hogy vállalja a magyar nemzet közös feladatát. Akik ezt megtették, azokat régi szokás szerint mindig befogadtuk. Ez a mi nemzetfogadalmunk. Ezzel éltünk ezer évig. (Megálltuk helyünket Európában)

*

1941. január 22.

Ha tehát mi különös jelentőséget tulajdonítunk Hitler ama szavainak, hogy 1941-ben győzelmesen befejezi a háborút, nem a nyugtalankodás és félelem szavát hallatjuk, hanem azt az emberileg nagyon megérthető kívánságot, hogy hűségünk és önmegtartóztató lemondásunk jutalmaként megkapjuk ősi örökségünket.

A gép korszakában annyira fejlett már a hadviselés és olyan lehetőségek nyilnak az egyes országok előtt, hogy nem egy esetben sokkal többet segit barátjának és szövetségesének, ha minden rendelkezésére álló eszközzel távol marad a véres harctól és helyette egész tehetségével békés anyagi, erkölcsi és katonai lelkületével támogatja céljai elérésében. Az áldott magyar föld ontja még a legszűkösebb esztendőkben is azokat a javakat .amelyekből bőségesen juttathatunk azoknak, akikkel közösséget vállaltunk. Ilyen értelemben tehát nyugodtan várhatjuk a háború befejezését. (1941-ben vége lesz)

*

Hitler es Mussolini találkozója bizonysága annak, hogy Olaszország és Németország együttesen indult a harcba és azt együttesen vivják végig, mert a tengely politikai és katonai téren egyaránt egyetlen összekovácsolt egységet jelent. Ezt a tényt rövidesen tudomásul veheti majd London is. A tengelyhatalmak közösen és egységes katonai erővel veszik fel a küzdelmet érdekeik és a győzelem kivívása érdekében. Ennek a háborúnak méretei minden eddigi előtt eltörpülnek. Szálai világrészeket hálóznak be és maga a harc is több világrészre terjed ki. (Egységes a tengely)

*

1941. január 29.

A „kis Magyarország" mindig szívbéli ügye volt nemzetünknek. A legnehezebb napokban, akár a tatár, a török, Bécs, vagy a felbújtogatott nemzetiségek rontottak ránk, Erdély volt és maradt a sziklavár, az a fogalom, amelybe minden reményünket vetettük.

Emlékezünk még arra a szivet összefacsaró hírre, ami 1918 karácsonyakor futott végig a forradalomszaggatta országon: Kincses Kolozsvárra, bevonultak a románok. Összecsuklásunknak ez volt legjellemzőbb korszaka. Még Kolozsvár is...! - jajdultunk fel és amikor a nagymultu nemzetek ösztönével kerestük talpraállásunk útjait, kibuggyant ajkunkon az ének: Lesz még kikelet Kolozsvár felett.,!

Lett. 1940 szeptemberében Horthy Miklós honvédjei visszaszerezték ősi jussunkat Erdély egy részével együtt. Azóta keményebb a járásunk, csillogóbb a szemünk és jó szívvel adjuk, amink van, mert érezzük, hogy a kifosztott Erdély megsegítése önmagunk megértése és támogatása... Ha erős a sziklavár, mi sem bukunk könnyen térdre. (Erdély megsegítése)

1941. február 5.

A képviselőház megkezdte és folytatta a szünet utáni érdemleges munkáját, ünnepélyesen elfogadta a háromhatalmi szerződéshez való csatlakozás és a magyar-jugoszláv barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló javaslatokat, az elhunyt Csáky István gróf külügyminiszter utolsó nagy alkotásait és utána még azon a napon nyilvánosságra hozták az új külügyminiszter: Bárdossy László eddigi bukaresti követ kinevezését is. A Ház a nemzetiségi érzület védelméről, majd az építőtakarékokról szóló javaslatokat tárgyalta.

A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatosan különben másik fontos eseményt jelent az a kormányrendelet, amely biztositja a nyelvi kisebbségek részére az ismereteknek saját anyanyelven való tanitását a népiskolában. A magyar nyelv kötelező oktatásának szabályai továbbra is életben maradnak.

Teleki miniszterelnök kijelentette, hogy az ősi hagyományok szellemében biztositjuk, hogy a nemzetiségek kulturájukat szabadon fejleszthessék, népiségüket megőrizhessék, de gondoskodni kell arról is, hogy ez egyetértésben és kölcsönösségben történjék. Senkit se akarunk kívánsága ellenére magyarrá tenni, vagy magyarnak feltüntetni, de azt sem engedhetjük meg, hogy bárkit, akarata és magyar érzése ellenére más nemzetiséghez számitsanak, vagy éppen lelki presszióval odakényszeritsenek. A magyar állam nem tűrheti, hogy az ország népének nemzetiségi összetétele folytán nálunk oly gyakori kevert nemzetiségű családok és együttélő különböző nemzetiségi csoportok életébe széthuzást vigyenek. Ezért a kérdés kezeléséből ki kell kapcsolnunk az államsovinisztákat és a szélsőséges agitátorokat. A kultuszminiszter kijelentette, hogy a nemzetiségek közt elszórtan élő magyar gyermekek magyar nyelvű iskoláztatásáról gondoskodik. Amennyiben számuk egy-egy nemzetiségi községben meghaladja a tizet, külön magyar iskolát vagy osztályt létesítenek. Az ennél kisebb számban élő magyar gyermekek számára pedig központi helyen népiskolai internátusokat létesítenek. Ezek az intézkedések is bizonyít ják, hogy a nemzetiségek nálunk minden jogos kulturális érdekei is teljes kielégítést nyernek a gazdasági érdekek mellett. Szeretnénk, ha hasonló elbánásban részesülhetnének idegen uralom alatt élő magyar testvéreink is. (Időszerű kérdések)

*

Ameddig ... a Kárpátok alján a magyar vezérlőgondolat uralkodott , vízrajzi vonatkozásban is mindig meg tudtuk tenni azokat az intézkedéseket, amelyek egységesen, az egész ország szempontjaira szabottan voltak a legcélszerűbbek. De mióta ez az egység megszűnt, azóta a négy-

öt felé szakadt intézkedések és ugyanennyi célt szolgáló egyéni érdekek megbolygatták azt a vízrendszert is, amelynek átkát a legmélyebben fekvő Duna-Tisza köze derék, szorgalmas népe sinyli meg. Talán még ezt is k i tudnánk heverni, ha az előbb emlitett szeszélyes időjárás nem tenné annyira próbára a földet. (Pusztít a víz)

*

Hitler… ismét világosan körvonalazta Németország háborús céljait és utalt a hadsereg követendő utjára. Angliában bármennyire is igyekeznek a beszéddel kapcsolatban megnyugtatni a közvéleményt, maga a kormány és a hadvezetőség sietve hozta meg azokat az intézkedéseket, melyeket egy esetleges invázió megakadályozására még szükségesnek tart. Érzik és tudják, hogy a német gyorsnaszádok megjelenése a csatornában, az ellenséges messzehordó ütegek egyre gyakoribb megszólalása és a német légierőnek uj metódusok szerinti működése az elkövetkezendő nehéz napok árnyát vetik előre. Párhuzamot lehet vonni ezen haditevékenység és a Maginot vonal előtt lejátszódottak között. Angliában még nem felejthették el, hogy ezt az áldozatot nem kimélt költséggel épített erődvonalat, melyet annak idején a hadiépitészet világcsodájának, hirdettek, mily tüneményes gyorsasággal foglalták el. Az áttörést és elfoglalást megelőzően apró német erők tapogatták az erődvonal érrendszerét, hogy gyenge pontjait kitapasztalják és szerzett értesüléseiket azután felhasználták, ha ideje elérkezett. A gyorsnaszádok felderitő utja, az egyedül repülő német gépek veszedelmesen hasonlítanak azokhoz az alacsony létszámú német járőrökhöz, melyeknek tevékenysége elmaradhatatlan feltétele volt a Maginot vonal elfoglalásának. Ezért aztán érthető is a nyíltan bevallott aggodalom Angliában és nem kétséges, hogy a most szerzett tapasztalatokat a német hadvezetőség bőségesen fogja kamatoztatni annak a küzdelemnek érdekében, melynek végső fejezete az angol világhatalomnak a csatornántuli megtörése és a világ javainak az igazság szellemében való felosztása. (Tavasz a hadviselésben)

*

1941.február 12.

Amennyiben… Anglia erősítené a Balkánon zavartkoltési munkáját, felt ét lenül szembetalálna magát Németországgal. Nem tagadható le, hogy Angliának a Balkánnal kapcsolatban eddig még kiderítetlen elgondolásai állanak fenn, ez látszik abból, hogy Anglia bukaresti követe váratlanul megjelent a román külügyminisztériumban és kikérte a maga, valamint személyzet útlevelét és megtette az intézkedéseket az ország elhagyására. Ezzel megszűnt a diplomáciai viszony a két ország között. Romániában a történtek után azonnal megszigorították a védelmi, de főleg a légvédelmi intézkedéseket. Arról is érkeztek hirek, hogy a balkáni államokban levő többi angol követ is megtette az elutazáshoz szükséges intézkedéseket… Filov bolgár miniszterelnök válaszolt Churchill angol miniszterelnök legutóbbi rádióbeszédére és visszautasitotta a tanácsot, hogy Bulgária háborúba lépjen az angolok oldalán. Bulgária számára ez öngyilkosság lenne. (Uj lépesek a diplomácia sakktábláján)

1941.február 19.

A hatalmas arányú árvíz nemcsak a községek lakóinak a házait, értékeit pusztítja, hanem olyan mezőgazdasági területeket tart - nem tudni meddig - megszállva, amelyeken már meg kellene kezdeni a tavaszi munkálatokat. A földmivelésügyi miniszter végigjárt az árvizi területeken, vigaszul annyit mondott, hogy az áradást még idejében levezethetik és az őszi vetések hiányát még pótolhatják, ha az időjárás a továbbiakban kedvező lesz.

Optimizmusunkat, a jobb jövőbe vetett hitünket ezek a megpróbáltatások épugy nem tudják kikezdeni, mint a világháborus helyzet követelte átmeneti lemondások. Legutóbb is életbeléptettek korlátozásokat. Igy a bőrtalpú lábbeliket zár alá vették és hire járja, hogy a jövőben szétosztását keresztény kereskedőkre, bízzák, még pedig, valószínűleg nem jegyrendszer, .hanem utalványrendszer alapján. Ez abban különbözik a jegyrendszertől, hogy utalványt csak olyan kap, akinek a lábbelire tényleg szüksége van, viszont olyan nem kaphat, akinek tucatszám áll a cipő a szekrényében. A kereskedelemügyi miniszter azt mondotta, hogy igyekszünk a munka ütemét fokozni annyira, amennyire az anyag gazdálkodás helyzete lehetővé teszi és hogy átmenetileg kellemetlen sulyos intézkedésekre kerülhet sor az anyagelosztás egyenletesebbé tétele érdekében, de mindent elkövetnek, hogy ezek csak átmeneti jellegűek legyenek. A közellátási miniszter szerint fel kell készülni a komoly lemondás hónapjaira, esetleg éveire is. (Áldozat)

*

Mi csak szemlélői vagyunk ennek a világot felforgató viaskodásnak, de ne felejtsük el soha egy pillanatra sem, hogy rólunk, a mi jövőnkről, ezer éves birodalmunkról éppen úgy most döntenek, mint akár az angol birodalom sorsáról. Várjuk sorsunk fordulását, várjuk nemcsak mint egyes ember, hanem mint az egyetemes magyarság is. Amikor a világháború előtt 1914-ben először ütköztek meg az érdekellentétek, mi csak becsületből álltunk be a harcba és véreztünk arányszámunknak megfelelő mértékben, mert barátainkkal kellett kitartanunk. Most könnyebb részt juttatott a sors, de ezt is éppen olyan zúgolódás nélkül és teljes odaadással kell végezünk, mint tettük 25 évvel ezelőtt azt a másikat, amibe majdnem belepusztultunk. Várjuk a böjti széllel együtt a tavasz ébredését… (Várjuk a feltámadást)

*

Bombarobbanásként érte a világot a bolgár-török megegyezés híre, mely esemény számos értesülés szerint összefüggő része volt a német-jugoszláv megbeszéléseknek. Az a tény, hogy a két ország, melyek eddig határaikon jelentős haderőt tartottak fegyverben, megegyezett egymással, egyszeriben

végetvetett annak a szorongó érzésnek, mely a balkáni országokra ránehezedett, mert nem voltak bizonyosak abban, hogy ellenállhatnak-e azoknak az angol oldalról eredő erőfeszitéseknek, melyeket a harcterek kiszélesitésének elve alapján háborúba igyekeztek kényszeríteni. Ez a lehetőség a történtek után most már igen kicsivé zsugorodott össze...

A jugoszláv államférfiak németországi látogatása után kiderült, hogy a német birodalom teljes mértékben támogatja a jugoszláv politikának azt a törekvését, hogy az ország maradjon távol a háborútól és erősítse a Balkán békéjét, mert hiszen ez az állapot a német gazdasági érdekeknek is különösen kedvez, mintegy gazdasági hátteret képez a harcoló birodalomnak. (Tisztább a balkáni láthatár)

*

1941. február 26.

Nagy figyelmet keltett országszerte, hogy az árviz pusztításaival kapcsolatban a kormányzó kéziratot intézett a miniszterelnökhöz. Hangsúlyozta a kormányzó, hogy repülőútján maga is meggyőződött arról, hogy ezrek váltak hajléktalanokká, házaik összeomlottak, állatállományuk elpusztult, fölszerelésük odaveszett. Utalt a magyar testvéri szolidaritásra, amely az elmúlt történelmi évek alatt annyiszor megnyilvánult és abban a meggyőződésében, hogy a társadalom is ki akarja venni részét a segítésből, az árvizkárosultak javára haladéktalanul most inditandó gyűjtés intézésével a miniszterelnököt bízta meg…

Teleki Pál miniszterelnök… a levonulóban lévő árvizzel kapcsolatosan kijelentette, hogy az áradások egyik oka, hogy az elmúlt két évtizedben senki sem kotorta folyóinkat, a folyók forrásának vidékén pedig mindenki vágta az erdőt. Se a románokat, se a tótokat, se a cseheket nem érdekelték azok a vidékek, ahova ezek a folyók folynak. A kormány elhatározta, hogy most, amikor az áradást okozó folyók forrásvidéke nagyrészt újból visszakerült hozzánk, a vizszabályozást országosan, egységes program alapján oldja meg…

A háborús állapotokkal összefüggő anyagtakarékoskodás hatását egyre jobban érezzük. A közellátási miniszer legutóbb is hangoztatta, hogy hozzá kell szoknunk az észszerű élethez. Azzal kapcsolatban, hogy a bőrből készült lábbeliket lefoglalták. Kijelentette, hogy ezeket a jövőben csak utalvány ellenében lehet kiszolgálni, luxuscipőt csak két régi, használható cipő beszolgáltatása ellenében. A bőrhulladék gyűjtését is megkezdik. (Tornyosuló feladatok)

*

Hitler vezér és kancellár beszéde csak megerősít ette azt az egész világon tudott tényt, hogy az elmúlt ősz óta készülőben levő Anglia elleni nagv offenziva előmunkálatai befejezést nyertek és a támadás az utolsó ellenség ellen közvetlenül küszöbön áll. A repülőgépek mellett megsokszorozódott a német tengeralattjárók száma és a német haderő ott mindenütt megjelenik, ahol az ellenséget megtalálja. Elébe áll a német erő a mellékfrontok kialakítására irányuló angol kisérletnek s ott méri a megsemmisítő csapást Angliára, ahol haderejével megjelenik. A történések ideje pedig március-áprilisra várható…

A fővárosban a hét vége a magyar-jugoszláv barátság jegyében zajlott le. Cincár-Markovics Sándor jugoszláv külügyminiszter az egész ország szivesen látott vendége és látogatása megpecsételi vagy inkább ujjáéleszti a történelmi magyar-jugoszláv barátságot, annak alapjait évszázadokkal ezelőtt rakták le s amelyeket évszázados közös küzdelmek kovácsoltak annak idején szorosan össze. Utaink egy időre elváltak egymástól, ennek ellenére az egymás iránti gyűlölet soha sem tudott a két nép között kifejlődni, sőt amikor egymással szemben fegyverrel állottak is, megvolt bennük az egymás iránti megbecsülés érzete. (A hét eseményeit tekintve)

1941. március 5.

Németország vértelenül ismét csatát nyert. A német haderő tökéletes gépezete rövid órák alatt többszáz kilométert lendült előre anélkül, hogy egy puskalövés eldördült volna és útjában a testvéri bolgár nép szeretete kísérte. A bolgárok az átvonuló német katonákban annak a német birodalomnak hatalmas erejét látják, amely oly eredményesen tette semmivé a páriskörnvéki békék igazságtalan rendelkezéseit. Ez az erő adta vissza nekik Dél-Dobrudzsa soha el nem felejtett földjét és remélik, hogy ugyanolyan vértelenül tér vissza hozzájuk a világháború után elrabolt égeit engeri kijáró…

A történtek alaposon megváltoztatták a balkáni erőviszonyokat. A következtetést azonnal le kell vonni és nem csodálkoznánk, ha az olasz-görög ügyre is zárókövet tenne a német fegyverek megjelenése a bolgár-görög határon. Az első figyelmeztetés nyíltan hangzott el Athén felé,amikor Berlinben megállapították, hogy Németország és Görögország között a diplomáciai viszony változatlanul fennáll ugyan, de jónak nem mondható, mert Görögország Anglia érdekeinek mintegy előfogatául szegődött. Ebből már az ujságolvasó is sok mindent megérthet. (Vértelen győzelem)

*

Csodálatos ősi ösztön és birodalmat alkotni tudó képesség nyilatkozott meg már az etelközi szövetségben, ahol a pusztasszerihez hasonlóan lóhátról, nyeregből alkották meg azokat a törvényeket, amelyek ma is alapjai a magyar életnek. A lóháton ülő magyar messzebbre látott .mint a tanácskozóterem négy fala közé zárt és asztal mellé kényszeritett politikusok, ez a magyarázata annak az ezeréves sikernek, ami az első alkotmányozó országgyűlések munkáját jellemzi.

A magyar történelem március 15-ében az 1848-as forradalom dicsőséges kirobbanásának napjában sűrítette össze azokat az eseményeket és ünnepli meg emléküket, amelyek tíz évszázad folyamán elkerülhetetlen velejárói népünk és nemzetünk életének. A szabadság és szabadosság az egyéni zabolátlan jövés-menés, valamint az észszerű és a közösség érdekeit szolgáló korlátok közé szorított életmód egymáshoz való viszonya adja meg mindig az egyes országok belső tartalmának lényegét. Amelyik pontosan eltalálja a mértéket nem szabja nagyobbra vagy kisebbre az egyiket, ott kiegyensúlyozódnak a viszonyok és minden ember a földi lehetőségekhez mérten megtalálja boldogulásának útját. (Örök március)

*

A vezetésre a nemzet elitje hivatott és csak azok számitanak ide, akik erkölcsileg magasabban állanak. Nem beszélhet erkölcsi dolgokról az, aki életével rácáfol arra, amit hirdet. Bizony megszívlelendő figyelmeztetés. Örömmel hallottuk, hogy a közigazgatást is fokozottan állítják a nemzet erősítésének, kiterjesztésének, egészségesebbé tételének szolgálatába. (Ami időszerű és ami nem az)

*

1941. március 12.

A háborúval, a tengelyhatalmak melletti kitartásunkkal, áldozathozatalunkkal, a zsidókérdéssel, a nemzetiségi kérdéssel és korunk iranyitó eszméivel kapcsolatosan hangzottak el nyilatkozatok, amelyek megmutatták az utat, amelyen a kormány jár. Tisztáztak néhány olyan kérdést is, amelyek közül az utóbbi időben némi homály terjengett…

A nemzetiségi kérdésről a pénzügyminiszter azt mondotta, hogy kisebbségeink mindig együtt harcoltak velünk, mi örülünk, ha fejlődnek, ha gazdaságilag és szellemileg gyarapodnak, mert ezzel az ország gyarapodik és fejlődik.A kultuszminiszter is megértéssel beszélt erről, mondván, hogy hagyományainknak megfelelően, a türelem és megértés álláspontját valljuk s hogy magyarosítani nen lehet /nem is akarunk/ erőszakkal, mert az asszimiláció történelmi folyamat. A disszimilációval kapcsolatosan azt mondotta: állitólag a magyarság köréből egyesek kiválnak és származás alapján más nemzetiségűnek vallják magukat. Az ilyenek csak váljanak ki, mert aki disszimilál, az sohasem volt magyar. Elitélően szólt azokról, akik a .magyarok közt törzsökös, vagy nem törzsökös magyar cimen akarnak egyenlőtlenséget kelteni...

A zsidókérdés megoldásáról is mindkét miniszter beszélt. A miniszterelnök korábban ismételten beszélt a kérdésről és mivel az utóbbi időben nem említette, bizonyos oldalról azt hiresztelték, hogy a kormány nem is gondol rá. A kultuszminiszter azt mondotta, hogy aki nem tud a zárt magyar egységbe beilleszkedni, nem lehet jó magyar és itt van a nyitja az egész zsidókérdésnek is. Ezt nem valami szadisztikus hajlam vetette fel, hanem azért került a magyar politika előterébe, mert már századokkal ezelőtt is több izben bebizonyosodott, hogy a zsidóság nem tud tökéletesen beilleszkedni más népi közösségbe. Ezért lépnek velük szemben a korlátozás és a kirekesztés álláspontjára. A pénzügyminiszter azt mondotta, hogy a zsidókérdést Magyarországnak is meg kell oldani, mert utjában áll annak a nagyvonalú fejlődésnek, amely nem maradhat el. Nincsen messze a megoldás. csak hónapokról van szó. Kemény szavakat használt a zsidó állásokba bekerült keresztényekre, az úgynevezett „Aladárokra” akikkel szintén nem lehet együtt dolgozni, mondotta, ha nem hajlandók követni elveinket. (Koreszmék)

*

A háboru az Egyesült Államok segitségétől függetlenül tovább folyik abban az ütemben, amint azt a német hadvezetőség vezérkara kitervelte. Bár ezt a segitséget német részről már jóval korábban számitásba vették, a német gazdasági vezetés mégsem nézi tétlenül Anglia megsegitését és megteszi azokat a szükséges teendőket, amelyeket célszerünek vél. Így jelentős érdeklődésre tarthat számot az a hir, amely közli, hogy Németország és Szovjetoroszország között megállapodás jött létre, melynek értelmében az Ural hegység európai lejtőin Németország hatalmas ipari központokat épít, ahol főleg hadianyagot és vegyitermékeket állítanak elő német szakemberek és munkások orosz nyersanyagból. Ezek a hatalmas gyártömbök a háború után azután orosz tulajdonná válnának:.. Az Ural hegység kimerithetetlen nyersanyagtömegei hozzáférhetetlen helyen földolgozva máris ellensúlyozzák tehát azt a segitséget, melyet Anglia az Egyesült Államoktól remél. (Helyzetképek az elmúlt hétről)

*

1941. március 19.

A magyar közéletet foglalkoztató háborus kérdések közé váratlanul robbant bele az amerikai kormánynak az a meglepő és komoly indokkal támasztott lépése, amellyel az amerikai magyar követeléseket zár alá helyezte. Ezt eddig olyan államokkal tette, amelyek háborus konfliktusba keveredtek és megszállás alá kerültek. Valami olyan furcsa, erőltetett indokot hozott fel, hogy Magyarország is német rendelkezés alatt áll. Ezzel szemben a helyzet az, hogy Magyarország mint független állam, a maga jószántából hozta meg elhatározását…

Ez a semmiféle jogi alappal nem biró lépés, amely tulajdonképpen szomszédunk megfélemlítésére történt, csak még jobban megerősítette a nagyar-német-olasz barátságot.

A kormánypárt elnöke a zsidókérdésről is beszélt. Adatokat ismertetett arra vonatkozóan, hogy az 5 %-os zsidóság a nemzeti jövedelem 30%-át és a nemzeti vagyon 35 %-át szerezte meg. Számok igazolják, hogy nem gyűlölködés, hanem a magyar faj védelme hozta létre az eddigi két zsidótörvényt. A gavalléros szellemben megalkotott törvények - mondotta - különböző kibúvókat adtak, és ezért a kormánypártnak az az álláspontja, hogy még ebben az évben meg kell hozni a harmadik zsidótörvényt, amelyet semmiféle ügyeskedéssel sem lehet majd kijátszani. (Még keményebben)

*

Külföldről érkezett egyes jelentések már azt is tudni vélik, hogy elkerülhetetlen a harc görög területen a német és angol haderők között, ebben pedig a legnagyobb vesztes csak Görögország maradhat, mert bármilyen legyen ennek a harcnak kimenetele, az a háború sorsára - mely Anglia körül fog eldőlni - befolyassal aligha lesz, viszont a görög föld, amerre hadak fölvonulnak és megütköznek, romhalmazzá változik, mint az Lengyelország. Hollandia, Belgium és Franciaország esetében is történt. Nem valószínű, hogy Görögországnak különös öröme teljék ebben az esetben, de az angol érdekek már annyira beszőtték az országot, hogy ellenállni az angol nyomásnak aligha tudhat. (Világpolitikai fejlemények)

1941. március 26.

A Budapesti Közlöny március 20.-i száma közli a közellátási miniszternek és az iparügyi miniszternek a bőrtalpú lábbeli, valamint a talpbőr forgalmának szabályozása tárgyában kiadott rendeletét. A rendelet csupán a bőrtalpú lábbeli forgalmát szabályozza, nem érinti tehát a fatalpú cipőknek, valamint azoknak a lábbeliknek forgalmát, amelyek kizárólag műbőr, vagy gummi felhasználásával készültek. Bőrtalpú lábbelit a fogyasztó csak utalványra szerezhet be. Utalványra talpaltathat és utalványra foltoztathat. Az utalványt a fogyasztó részére városban a polgármester, községbon pedig községi közellátási bizottság határozatának megfelelően a községi elöljáróság adja ki. A községi közellátási bizottság végérvényesen határoz abban a tekintetben, hogy a rendelkezésre álló mennyiségből melyik fogyasztó milyen utalványt kaphat. A községi közellátási bizottság elnökét és tagjait az illetékes járás főszolgabírája nevezi ki. A kész lábbeli beszerzésére jogosító utalványért 50 fillér, a lábbeli talpalására és fejelésére jogosító utalványért pedig 20 fillér kiállítási dijat kell fizetni. A zöld színű utalvány kész lábbeli vásárlására, a piros szinű utalvány lábbeli talpaltatására, fejeltetésére vagy mérték szerint készítendő lábbeli beszerzésére jogosít.

Az utalványokat a kiállításukat követő hónap végéig lehet beváltani. A piros szinű utalványt csak a törvényhatóság területén, a zöldszinü utalványt viszont az egész ország területén be szabad váltani. A rendelet nem érinti a használt bőrtalpú lábbeli, valamint a 23-asnál kisebb számú bőrtalpú gyermekcipő beszerzését.

*

Magyar szempontból érdekes érzelmi és egyúttal fontos gazdasági eseményt jelentett ezen a héten a magyar-orosz vasúti forgalom megindulása. Gazdaságilag az utas- és kereskedelmi forgalom megindulása nagy jelentőségű, hiszen igen sok olyan nyersanyagot kapunk majd az oroszoktól, amely a tengeri szállítás lehetetlenülése miatt hiányzik, Érzelmi szempontból azért volt jelentős esemény az első orosz vonat befutása a lavocsnei határállomásra, mert ezen a vonaton hozta az orosz katonai küldöttség az 1849-ben zsákmányolt és most visszaadott magyar honvédzászlókat. Amerre a vonat haladt, a kárpáti ruszin községekben is, megkondultak a harangok és minden állomáson nagy számú közönség várta a magyar nemzet drága ereklyéit, amelyeket aztán a várbeli Görgey szobor előtt szép ünnepség keretében vett át a hadimúzeum vezetősége… (Gondok, tervek)

*

Német győzelemmel zárult a balkáni politikai bizonytalanság jelentős fejezete. Ma már Jugoszlávia a háromhatalmi szerződéshez csatlakozó államok egyike. Elmúlt a vajúdások korszaka és az eredmény a német külpolitika fölényes győzelmét jelenti a valamikor Európában döntően uralkodó "angol” diplomácia felett, mely önhatalmúan ítélkezett államok, határok sorsáról anélkül, hogy tekintetbe vette volna saját önös érdekén kivül azokat, akikről határozott.

A diplomáciai győzelem pedig ismét Bécsben, a már azelőtt is történelmi Belvedere palotában játszódott le. Bármilyen eseményeknek volt tanuja az évszázadok során ez az épület, azok jelentősége elhalványul amellett, ami benne az utóbbi két év alatt történt, Magyarország, Románia, Szlovákia, Bulgária és legutóbb Jugoszlávia államférfiai keresték fel a termeket, hogy ott csatlakozzanak a háromhatalmi szerződéshez, mely számunkra igazságot, biztonságot, békét és ezzel kapcsolatban a termelőmunka nyugalmát jelenti. (Német győzelemmel…)

1941. április 2.

Bécsből, a Belvederéből hazatért jugoszláv államférfiak teljesen megváltozott helyzetet találtak odahaaza. Államcsiny útján trónralépett a hirtelen nagykorúsított király, a régenstanács lemondott, új kormány alakult főleg katonákból, mely hirtelen hozott intézkedéseivel gyökereiben kívánja a maga felfogása szerint átalakítani az ország belpolitikai összetételét, külpolitikai állásfoglalását illetően azonban eddig még nem nyilatkozott. Bár az új jugoszláv hatalmi tényezők külpolitikai vonalvezetestét illetően hiányzik még a tiszta képet teremtő megnyilatkozás, nem vitás, hogy a . már eddig megtett intézkedések és a szerb közvélemény egy részének fcllépése sejtetni engedik az események további menetét.

Jugoszláviát elhagyták a német és az olasz állampolgárok, mert élet- és vagyonbiztonságuk veszélybon volt. Sajnálatos incidensek egész sora játszódott le, melyeket megakadályozni a hatóságok nem tudtak, vagy nem is akartak. Ezek az események kisértetiesen hasonlítanak az egvkori Csehszlovákiában és Lengyelországban történtekhez, ahol ugyancsak a német állampolgárok és a német nemzetiségekhez tartozók ellen elkövetett merényletek voltak a további lépések kiindulópontjai. A német és olasz állampolgárok Jugoszláviából való elutazása után itt is a német nemzetiséghez tartozó jugoszláv állampolgárok bántalmazására került sor és Berlinbe olyan hirek érkeztek - melyeket a jugoszláv félhivatalos hirszolgálat cáfol -, hogy a felizgatott sovén törnegek már nemcsak az utcán németül beszélő járókelőket bántalmazzák, hanem egész falvakat gyújtanak fel, vagy fosztanak ki illegális rekvirálásokkal. Mindenez cselekmények közben hangosan és állandóan Németországot szidalmazzák. A jugoszláv hadsereget mozgósították, az összes iskolákat bezárták és belőlük szükségkaszárnyákat és kisegítő kórházakat létesítettek, a felvonuló katonaság pedig harci dalokat énekel…

A jugoszláv uralomváltozás belpolitikailag súlyos helyzetet okozott az országban. Jugoszláviának - melyben a szerbek 45 % erőt képviselnek - nem minden állampolgára helyesli a történteket. Elsősorban a horvátok és a szlovének azok, akik ellene szegülnek minden erőszakos cselekménynek és nem hajlandók cgyszerűen tudomásul venni azokat a fordulatokat, melyek megkérdezésük és beleegyezésük nélkül történtek. (Viharfelhők a Balkánon)

*

Amikor Európában és hovatovább közvetlen közelünkben háború dúl, a törvényben biztosított magyar nép- és családvédelmi munka meginditására egy hetes értekezleten kapták meg az irányítást a szociális felügyelők. A belügyi államtitkár, mint a szociális felügyelőség ügyvezető elnöke, záróbeszédében utalt arra, hogy az uj szociálpolitikában a közigazgatás és a szociális munka olvad össze intézményesen. A törvényhatóságoknak az uj idők parancsa szerint a nép, a család, a magyar fajta védelmének hivatását kell vállalniok. Igaz, hogy ma elsősorban a fegyverek ereje formálja a történelmet, de a már megkezdett szociális föladatokat sem lehet megoldatlanul félretenni…

A miniszterelnök… kijelentette, hogy a veszedelmek nem ott vannak, ahol félünk tőlük. Azokat sohasem a külső események, vagy külső behatások okozzák. Sokszor azt látja, hogy mi nem nézünk szembe elég bátran a helyzettel és a gyomrunknak élünk. Nézzünk körül, akad elég példa a most folyó küzdelemben arra, hogy miként állják meg helyüket a különböző nemzetek. Sokszor szégyelli magát, hogy panaszkodunk, pedig sok vonatkozásban jobban élünk, mint akárhány ország! Legyünk bátrak, merjünk magyarok lenni. Ne várjuk a sült galambot se belülről, se kívülről. Csak a magunk lelke hozhatja meg az ország gyarapodását! A nemzet becsülje meg és töltse ki lelki tartalommal azt, amit az utóbbi két évben a történelem forgandósága hozott, mert csak igy fogja megtartani. (Veszedelmek)

1941. április 9.

Ezer és néhány esztendővel ezelőtt Európa népei imádságukba foglalták azoknak a napkeletről jött lovas népeknek a nevét, akik felforgatták az itt kialakult tunya életmódot és helyébe hajrázó, lüktető, soha nem pihenő új korszakot léptettek. Akkor azért könyörögtek .hogy a lovas magyarok nyilaitól mentse meg őket az Isten, később pedig az egész harci rendszerüket kénytelenek voltak átalakitani magyari módra...Azután a külföld hatalmas nemzetei még külsőségekben, a ruházatban és a csapatok beosztásában is utánozták a magyar lovasságot. A világháború negyedszázados feledésbe merült legdicsőbb mozzanatai legnagyobbrészt megint a magyar huszár körül jegecesedtek ki. Azután a most ránk szakadt válságos napokban elálló lélekzettel és ragyogó szemmel olvassuk a magyar vadászrepülőknek - a kor által levegőbe kényszeritett huszárnak - hősi tetteit. Az örökké élő és semmi erővel ki nem irtható magyarság talpraesettségénék, ősi virtusának legszebb bizonyítékai ezek a légi harcok, amelyek vakmerőségükben és akadályt nem ismerő törekvéseikben a huszárrohamok egyenes folytatásai. (Repülő huszárok)

Új helyzetben, légiriadó közepette köszöntött ránk ez idén a nagyhét és nincs kizárva, hogy Húsvét ünnepe is. A drámai fordulatot vett délkelet-európai helyzet nyolc nappal azután, hogy a hármashatalmi egyezményt aláiró kormányt eltávolitották és az angolbarát katonai kormány vette át a hatalmat, háborúba torkollott. A nagyhéten már délkeleten is dúlt a háború és a német stukák bombái és a mélyen előrenyomuló csapatok magyarázzák meg a szerződésszegő kormánynak, mi a becsület. A délkeleti háború kitörését követő napokban jugoszláv és angol repülőgépek támadást intéztek több magyar város, igy Szeged és Pécs ellen, több bombát dobtak le, amelyeknek néhány gyermek és nő esett áldozatul, a magyar repülők és a légvédelem azonban a legtöbb támadó gépet lelőtték.'

A magyarságot, amely a konfliktusban semleges álláspontot foglalt el és nem ment tul azon, amit a védelem szempontjai és a szövetségi szerződés előirtak, mélyen megdöbbentették és felháborították ezek a támadások. A magyar kormány tiltakozása követte a jugoszláv repülőtámadásokat, amelyek a fővárosban is ismételt légi riadót vontak maguk után. Különösen erős visszatetszést keltett, hogy légiriadó zavarta meg Teleki Pál gróf miniszterelnök temetését is, akit pedig öngyilkossága után a szerb nép barátjaként parentált el a jugoszláv sajtó…

Teleki Pál gróf tragikus halála egy időre megbénította a parlament munkáját. A képviselőház félbe szakitotta érdemleges tárgyalásait, amelyeket csak húsvét után folytat. Mindkét Ház gyászülésen örökítette meg Teleki Pál emlékét… Bárdossy László, az uj miniszterelnök átvette a Magyar Élet Pártja vezetését is. A pártértekezleten az elnök közölte Bárdossy belépését, amelyet a párt örömmel vett tudomásul… A kormány tagjai valamennyien helyükön maradtak. (Nagyhét légi riadóval)

*

Hitler vezér és kancellár szózatot intézett a délkeleteurópai némát haderőhöz, melynek csapatai megindultak, hogy a fegyverek erején keresztül biztosítsák a Balkán békéjét. Felbúgtak a német hadirepülőgépek ezreinek légcsavarjai és az eredmények csakhamar mutatkoztak. Jugoszlávia valamennyi fontosabb pontja ízelítőt kapott a német bombázóktól. Belgrádban megbénult a posta- és telefonszolgálat, romokban hever a pályaudvar, nem működik a rádió és a jugoszláv puccs-kormány Ószerbia valamelyik ismeretlen falujába volt kénytelen menekülni. A német gépesitett egységek törekvése pedig arra irányul, hogy fölvegyék a közvetlen érintkezést az albániai olasz haderővel és elvágják Jugoszláviát a tenger felőli utánpótlás lehetőségétől. Ismét bevált a nemet harcmodor.

A német haderő egyidejűleg megindult, az Égei-tenger felé és görög területen is folytatja győzelmes előrenyomulását anélkül, hogy a túloldalról sokat emlegetett angol expediciós hadsereggel bárhol is találkozott volna, Senki sem lepne meg, ha ezek az angol erők látva az előttük harcoló segédnépek haderejének pusztulását, ismét megszöknének a harc elől, mint azt Franciaország esetében is tették. (Német fegyvereké a szó a Balkánon)

*

1941. április 16.

...Minden iparosnak és kereskedőnek lelkiismeretbeli kötelessége a rendes kereskedő gondosságával ügyelni arra, hogy közszükségleti cikket fogyasztónak csak a közvetlen fogyasztás mértékének megfelelő és rendkivüli gazdasági viszonyok között indokolt mennyiségben szolgáltasson ki. Irányelvként szolgáljon az, hogy senki sem vásárolhat és senki részére sem kiszolgáItatni több árut, mint amennyire a vevőnek föltehetőleg a rendes folyó /élelmiszernél néhány napi/ szükséglet kielégitése céljából szüksége lehet. Némi támaszpontot nyújthat ebben a tekintetben a következő példaszerű felsorolás: általában nem kívánatos egy-egy vevőnek többet, mint egy kabátot /felöltőt, köpenyt stb. / két inget, két alsóneműt, két pár harisnyát, három zsebkendőt, két törülközőt, kétszeri váltásra való ágyneműt, illetőleg a felsorolt cikkek elkészitéséhez szükséges nyersanyagot, egy orsó cérnát, két darab pipereszappant, egy borotvaszappant, 1/4 kg. mosószappant kiszolgáltatni egyszerre. Élelmiszereknél ilyen előzetes korlátokat még támaszpontként sem lehet közölni: ezeknél a cikkeknél a kereskedő megítélésére van bízva, vajjon a vásárlás az árumennyiségre való tekintettől nem szolgálja-e az áruhalmozás célját. (Mindenki csak annyit vásároljon, amennyire feltétlenül szüksége van)

*

Világháborús szövetségesünk, a versailles-i elnyomottságát lerázó, talpra szökkent hitleri Németország nagy katonai sikerei szánunkra is meghozták a trianoni bilincsek széttörését… Most 1941 tavaszán diadalmas honvédőink visszafoglalták a szerbektől a Délvidéket. Attól kezdve,hogy a német és az olasz csapatok megindultak a szerződésszegő és az angolok mellé álló Jugoszlávia ellen, épp oly rohamosan követték egymást az események, mint ahogy a korábbi villámháborúk során történt.

Magyarok üldöztetését, magyar területek elleni bombatámadásokat és betöréseket egyetlen önérzetes nemzet sem tűrte volna el. Természetes, hogy a magyar kormány sem nézhette tétlenül az eseményeket. A kormányzó kiáltványában kijelentette, hogy az önálló horvát állam megalakulásával Jugoszlávia megszűnt létezni s így kötelességünkké vált, hogy az elszakított területet és az ezen nagy tömegben élő magyarok sorsának biztosítását újra kezünkbe vegyük… Attól a pillanattól kezdve, hogy a Legfőbb Hadúr kiadta hadparancsát a honvédségnek: "Előre az ezeréves déli határokig!", honvédjeink a Duna-Tisza közén egy nap alatt áttörték a szerbek két erődvonalát és négy nap alatt visszafoglalták az egész Bácskát és a Drávaszög területét. Honvédjeink nagyszerű teljesítményét a külföld is teljes elismeréssel méltányolta és a német sajtó megállapította, hogy mi is megfeleltünk a villámháború követelményeinek. Legújabb fegyvernemünk, ejtőernyőseink is nagyszerűen teljesítették feladatukat. Több várost a csapatok előtt megszállottak és így megóvhatták a visszavonuló ellenség pusztításaitól, a magyarokat a véres üldöztetéstől.

A magyar lépést az angol rádió és az orosz félhivatalos sajtóügynökség közleménye kifogásolta, Előbbinek vádaskodására Ulain-Reviczky Antal sajtófőnök angol származású felesége adta meg a választ a rádióban, utóbbinak pedig az MTI illetékes helyi nyilatkozata alapján. Lényege mindkettőnek az, hogy rosszul ítélték meg a helyzetet, mert nem mi borítottuk föl a jugoszlávokkal kötött szerződést, hanem a délszláv puccskormány semmisítette meg azt katonai betörésekkel és bombázásokkal. Nemzeti becsületünk megtagadása és ezeréves történelmi missziónk megcsúfolása lett volna, ha a délszláv állam szétesése után véreinkkel és a volt magyar területekkel szemben fennálló nemzeti kötelességünknek nem teszünk eleget. (Újra magyar a Délvidék)

*

A magára talált harmadik birodalom számos kísérletet tett, hogy békés úton biztosítsa a maga számára föltétlenül szükséges szerény élet- és fejlődési szükségességet. Minden igyekezete kudarcba, gúnyba fulladt azok részéről, akik röviddel később keservesen érezték magukon az ellenállhatatlan német acélököl erejét, A kisantant tényleg kicsinynek bizonyult és már az első megpróbáltatás alatt szertehullott. Magyarország számára az igazságszolgáltatás szép napjai következtek és a csonka kisállamból rövid idő alatt közel 15 milliós középhatalom lett. Jugoszlávia, ez az alig több mint két évtizedes állam pedig eltűnik a térképről. (Legyen rend a Balkánon)

*

Az Árpádok korában ki-kicsapott ugyan a magyar hadsereg az ország határán túl, de mindig csak azért, hogy megakadályozza az ellenség beözönlését. Ezek a megelőző háborúk hárították el az országról és népéről a nagyobb veszedelmeket.

A messze napkeleti pusztákról idevetődött és itt állandó tanyát vert magyarság örökös önvédelmi harcában fejlődtek ki azok a tulajdonságok, amelyek alkalmassá tették és teszik most is különböző nyelvű népekből álló birodalom fenntartására. A honvéd csak kiteljesülése annak a fogalomnak, amely még az. Ural vidékéről, a Don mentéről és a Kárpátok keleti lankám kialakult és széttörhetetlen egységbe kovácsolódott nemzetnek elengedhetetlen velejárója… A magyar vitéz, ha támadott is, védte a hazát. Sokszor fordult úgy a sorunk, hogy idegen érdek kényszerített a harcra. de ezekben a nehéz órákban is büszkén elmondhatjuk, hogy becsülettel megálltuk a helyünket. Francia tudós állapította meg rólunk, hogy a magyar barátot és zászlót cserben soha nem hagyott. Ady Endre, a magyar sors egyik legkeserűbb szavú, lánglelkű költője írta, hogy olyan a magyar, mint amilyennek az ős napkelet álmodta a férfit.

Tüzes, soha nem nyugvó, az elesettet, gyámoltalant és gyengét védelmező, és ha valamiről meggyőződött, akkor elvérzik egy gondolaton is. Mennyire igaza volt!

Más, közönségesebb nemzet, már szétmállott volna, talán hírmondója ha marad Trianon után, de mi kivészeltük ezt is. Emlékezünk rá : Trianon legkétségbeejtőbb napjaiban Horthy Miklós kormányzó azt mondta:"Türelem, az idő nekünk dolgozik". Hát mi tűrtünk. Összeszorított foggal, meg-megbicsakló térddel. de álltuk a sors csapásait. Közben a nagyhatalmi őrület az egekig csapott körülöttünk, a gyengébb szívűek már-már meginogtak és mi néhányan már az unalomig hangoztattuk, szóval és írással belemartuk minden magyarul beszélő lelkébe, hogy lesz még magyar feltámadás. (Honvéd)

1941. április 23.

A diadalmas magyar honvéd mellett – 22 év után – ismét megjelentek a Délvidéken a tekintélyt tartó kakastollas csendőrök, jól képzett rendőrök és velük együtt biztosítják az élet- és vagyonbiztonságot. Megjelentek a vasutasok és a postások is és a terület egy részén felvették a forgalmat. A szerb csetnikek tűzfészkeit javarészben már kiégették. A csetnikek gaztettei nemcsak a magyarság soraiban, hanem világszerte súlyos visszahatást keltettek. Az orvtámadók, akik magyar kokárda kitűzésével terelték el magukról a gyanút, házakból és falusi viskókkal, szalmakazlakkal, sőt trágyadombokkal álcázott bunkerekből épp úgy tüzeltek, mint ahogy álnok módon az ünneplők soraiból követtek el merényleteket. Megtörtént, hogy magyar kokárdás öregasszony virágcsokorral közeledett egy magyar zászlóshoz és miközben a magyarokat éltetve átölelte, a csokorban rejtegetett pisztolyával agyonlőtte a magyar tisztet. A csetnikek nagyobb csoportjai a bácskai tanyákra húzódtak vissza, A magyar honvédség emberiességét bizonyítja, hogy ezeket a tanyákat repülőgépről nem bombázták, hanem röpcédulákat szórtak le, amelyben fölvilágosítják a csetnikeket és büntetlenséget biztosítanak számukra, ha április 26-áig jelentkeznek és átadják fegyvereiket…

Soha nem fontosabb, mint most, hogy termésünk jó legyen, hiszen az elmúlt két évi rossz termés miatt kell most erősen korlátozni a fogyasztást. Emiatt és nem a németeknek való volt szállítások miatt, mint azt az ellenséges propaganda el akarja hitetni. A Németországnak teljesített szállítások a korábbi évekhez viszonyítva minimálisak voltak és egyes produktumokban meg is szűntek. Németország, amelynek annyit köszönhetünk, belátással volt irántunk. (Új feladataink)

*

A győztes német seregek ereje Jugoszlávia liquidálása után délnek fordult, ahol a havas hegyek hágóit a görög csapatok és a segítségükre Ausztráliából érkezett brit erők védték. Napokig tartott a harc a hágók birtoklásáért, de a győzelembe vetett hittel megindult német erők előtt nem volt megállás és nem volt védekezési lehetőség. A görögök és britek serege visszavonult és a visszavonulás rövidesen fejveszett meneküléssé változott. A vert hadak elszórták a töméntelen mennyiségű fölszerelést és hadianyagot, futottak visszafelé most már életükért, utánuk a német gépesitett rohamegységek, melyek nem hagytak számukra pihenőt, oldalukban pedig az olasz csapatok. A vert részek fölhagytak az itt-ott megkísérelt ellenállással és letették a fegyvert, Görögország kikötőiben pedig befűtve készen állanak a gőzösök, hogy a menekült csapatokat Afrikába vigyék,..

Törökország levonta a látottakból a következtetést, megújította semlegességi szerződését Szovjet-Oroszországgal és a folyó háborúval kapcsolatban a szigorú semlegesség álláspontjára helyezkedett melyen csak az esetben hajlandó változtatni, ha bármely részről integritását sérelem éri. A török kudarcnál még érzékenyebb csapás Anglia számára a szovjet-orosz – japán barátsági szerződés legutóbbi, Moszkvában történt aláírása. Angol részről szerették Szovjet-Oroszországot úgy feltüntetni, mint amely hatalom állásfoglalása kétséges a háromhatalmi egyezmény aláiróival szemben. Különösen Japán felé akarták Szovjet-Oroszországot villámhárítónak felhasználni és most ennek az elgondolásnak egyszeriben véget vetett a megkötött szerződés. (Anglia hadi és politikai csatavesztése)

1941. április 30.

A közvéleményt sokat foglalkoztatta kiváló honvédségünk nagyszerű teljesítménye, amely a modem háború legnagyobb hőseinek és művészeinek, a németeknek legteljesebb megelégedését is kivívta. A szerbekkel folyt háború veszteségeiről tudtuk a szűkszavú jelentésekből, hogy hála Isten nem voltak nagyok, de a most kiadott számadatok alatta maradnak minden elképzelésnek. A hivatalos kimutatás szerint a veszteségek: hősi halott 5 tiszt és 60 legénységi állományú, sebesült 3 tiszt és 239 legénységi állományú, sérült 5 tiszt és 61 legénységi állományú, eltűnt 15 legénységi állományú, beteg 8 tiszt és 324 legénységi állományú. A nemzet kegyelete és hálája fordul a magyar hősök felé, akik életük ,vagy testi épségük árán segítettek visszaszerezni az ősi magyar délvidéki területet. A magyar vitézség, amely annyi fényes lapot írt történelmünkben, ezúttal is bámulatba ejtette az egész világot.

A bekapcsolás erősen folyik és most már átszállás nélkül lehet utazni Újvidékig. A záróvonal átlépését fontos családi ügyekben nemzetgazdasági, vagy más közszempontból fontos esetekben külön igazolvánnyal megengedik. A felszabadult területen belül külön engedély nélkül is szabad az utazás. A most megnyílt budapesti nemzetközi vásárra is számos délvidékinek adnak engedélyt az utazásra. A Délvidékre már nemcsak levél, hanem postacsomag is küldhető.

Csak egy napra ült össze a két ház a mult hét végén. Bárdossy László miniszterelnök programmbeszédének meghallgatására, amikor lelkesen ünnepelte a Délvidéket fölszabadító honvédséget. Az új miniszterelnököt; aki egy országrész visszaszerzése után tudott időt szakitani programmadáshoz, szimpátiával fogadták. Hangsúlyozta a kormányzás töretlen folytonosságát és azt, hogy a szövetséges tengelyhatalmak további döntése elé teljes bizalommal nézünk. (Bekapcsolás)

*

Görögországnak egészen apró területrészén folyik még a harc, az is csupán azért, hogy lassitsák az üldöző tengelyerők haladását, hogy azalatt a menekülő angol és görög erők behajózása lehetővé váljon. Szomorú ez a menekülés. Kevés a kilátás ugyanis arra. hogy a menekülőknek sikerül elérni Kréta szigetét, vagy az északafrikai partokat, mert a német harcigépek utánuk mennek a tengerre és megsemmisitik azokat az ellenséges csapatokat, melyek a szárazföldön elkerülték, hogy a német és olasz haderők tüzvonalában szétmorzsolódjanak, vagy ha tűzvonalba is kerültek, rövid ellenállás után tudomásul vették a támadók fölényét és menekültek. Most Kréta szigete lett az ellenállás központja, de nem kétséges, hogy ez a sziget is meghajolni lesz kénytelen csakúgy, mint a többi görög szigetek, amelyeket a német csapatok már eddig is elfoglaltak. Aki uralja őket, ellenőrzést gyakorol egvúttal a Dardanellák felett is. Miután a szigeteken a német hadilobogót lengeti a szél, az angol haderő és a flotta elől elzárult az a lehetőség, hogy a Dardanellákon keresztül utánpótlást kaphasson.

A keleti világ előtt legyőzhetetlennek hitt brit oroszlán tekintélye szenvedett behozhatatlan csorbát, ami már abban is mutatkozik, hogy az Angliával szövetséges Törökország sietve vette fel a gazdasági kapcsolatokat széles keretben Németországgal, márpedig a kereskedelmi szerződések mindig mintegy előőrsei a későbbi politikai megállapodásnak.

Legújabb sakkhúzása az Egyesült Államok kormányának a semlegességi őrjáratok megszervezése. Ez azt jelentené, hogy az USA hadihajói keresztül-kasul járnák a tengereket és joguk lenne a korábban hadműveleti övezeteknek nyilvánított tengerrészekbe is befutni és figyelemmel kísérni a németek tengeri hadmozdulatait és az észleleteket az amerikai áru védelmében közölni az angol flottával. Mintán az USA hadihajóit ugyanolyan színekre festették át, mint amilyen mezben angol hadihajók járnak, igen könnyen előfordulhat, hogy ezeket a semlegességi őrjáratokat támadás éri, ami pedig védekezésre ad lehetőséget. A folytatást pedig már mindenki tudja. (Győzelmi remények)

1941. május 7.

A csendesen szemlélő kortárs sohasem tud elfogultsága miatt tiszta képet alkotni a körülötte történt eseményekről. Majd ha meg lesz a történelmi távlat, akkor áll előttünk világosan az a hadjárat, amely igazán villámszerűen sújtotta le ellenségünket. És akkor majd uj rege támad azokról a vitézekről, akik a benzinfüstös gépszörnyetegekben huszáros bátorsággal, merész rajta-rajtákkal éppen ugy nekirobogtak az ellenségnek, mint őseik évszázadokkal ezelőtt. Amikor a dicső sereg hazatért az ősi lakóhelyére, a nép ösztönösen megérezte, hogy mivel tartozik nekik. Ilyen üdvrivalgás, ilyen őszinte öröm nem robbant ki az anyaország népéből talán még sohasem. A nagvmultú és még nagyobbra hivatott nemzetek lelke súgja azt a hangot, fakasztotta azt az örömkönnyet, amely belekiáltotta örömünket a messze útról hazatért csapatok dübörgésébe és belesirta szivünk egész forróságát a biztosnak és magyarnak látott ujabb évszázadba. Ünnepeltünk sok-sok idő után végre a mgunk örömere és elsirattuk azt a multat, amelyet a galád ellenség meggyalázásunkra agyalt ki, de anelyet az örök magyar sors ellenállhatatlan erejével mi téptünk széjjel. (Hazajöttek a honvédek)

*

Most az ifjú honvédek, akik a németek nagy vezérének, Hitlernek szavai szerint is méltók voltak a magyar katona hirnevéhez, részben jovátették a súlyos bűnöket, amelyeket apáik hősi harcai után az ország ellen Trianon elvakult, tudatlan "bölcsei" elkövettek. A trianoni bűnök jóvátétele felé való ujabb lépést honvédőink hősiessége tette meg. A nemzet hálával fogadta Hitlernek azokat a szavait, hogy Németország örömmel üdvözli, hogy szövetségesei kielégithetik jogos nemzeti és politikai törekvéseiket s hogy a magyar nép további lépést tehet az egykor rákényszeritett igazságtalan békeszerződések reviziója felé.

A legsürgősebb belső feladat most a visszafoglalt Délvidék ügyeinek rendezése. Erélyes intézkedéssel eltávolították az Í918-as összeomlás után bevándorolt szerbeket, bosnyákokat, montonogróiakat, cigányokat és zsidókat. Az elmenekült magyarok és németek hazajuttatása folyamatban van. A dobrovoljácok elhagyott földjeire most nincstelen magyar parasztokat koll telepíteni, A szerbek által felrobbantott hidak újjáépítésére a helyszinen folynak az előkészületek.

Előtérben áll a harmadik zsidótörvény kérdése ís.melyről két érdekes megnyilatkozás történt. A kormánypárt elnöke kijelentette, hogy egyik beszéde miatt zsidóktól rengeteg gyalázkodó levelet kapott, sőt halállal is fenyegették. Bár a zsidó kérdés európai probléma, magyar vonatkozásait már most meg kell oldani. Kárpátalján, mint a kormányzói biztos előadásában utalt erre, ez a kérdés a zsidóság magas arányszáma miatt még súlyosabb és csak egész Európára szóló rendezés

mellett lehet gyökeresen és véglegesen megoldani. Bár az eddigi törvények alapján is sok tért veszitett a zsidóság, az eredmény még messze van a végleges megoldástól. Egyébként; a balkáni tengely győzelem óta ismét nagyobb számban vándorolnak ki Magyarországból a zsidók az amerikai zsidó szorvozct 300,000 dolláros emigrációs segélyéből. (A boldogabb jövőért)

*

Az a csúfos kudarc, ami az angol hadsreget a Balkonon érte, meggyorsította a demokráciák megsegítésére tervbevett intézkedéseket az Egyosült Államokban. Hangzanak el ugyan komoly megnyilatkozások a hadbalépés ellen, de ezeket a kormányzat sorra elhallgattatni igyekszik. Ilyen volt a legutóbb Lindbergh ezredesnek, az óceán-repülőnek vészkiáltása, aki a helyzet tökéletes ismeretében óvta az amerikai népet, hogy az európai kérdések rendezésébe tevékeny módon ne avatkozzék bele. Lindbergh bejárta Európa államait és mint „szakértőnek” alkalma nyílott megfigyelni azokat a lehetőségeket, melyek a jelen légi háború sikeres viteléhez feltétlenül szükségesek. Az összehasonlítás a Német Birodalom javára dőlt el, mert azt a technikai fölényt, amivel ma a németek rendelkeznek, nemhogy Anglia, de az Egyesült Államok sem érik többé utól.

Az ellenpropaganda azonnal működésbe lépett. Amerika nemzeti büszkeségét defetistának ninősítették, Roosevelt kijelentette, hogy Lindbergh katonai szolgálataira nem tart igényt. Mindez pedig azért történt, mert akadt egy pártatlan és elfogulatlan ember, aki vissza akarja tartani az Egyesült Államok fiatal férfiait attól, hogy meggondolatlanul életüket tegyék kockára olyan ügyért, melynek végső kimenetele egy pillanatra sem kétséges és amely kivül esik az Egyesült Államok érdekkörén. A kormányférfiak előre megállapított sorrendben nyilatkoznak a beavatkozás mellett és igyekeznek megnyerni a közvéleményt a fegyveres megsegítés érdekében.

...Az Egyesült Államok lakossága - és nem lehet kétséges, hogy kormánya se - nem fogadta túlságos örömmel a japán részről tett nyilatkozatot, mely udvariasan de határozottan közli, hogy a háromhatalmi egyezmény távolkeleti állama, azonnal bekapcsolódik a háborúba, ha az Egyesült Államok részéről fegyveres cselekmény történne. A nyilatkozat szerint Japán nem várna addig, míg szabályszerű hadüzenetre kerülne sor, hanem adott esetben azonnal cselekedne. A komoly háború viseléséhez alig előkészült Egyesült Államoknak ezek szerint a Csöndes-Ócedán felőli támadással is számolniok kell, ha a háborúba bekapcsolódnak...

Német részről a megszokott higgadtsággal figyelik az eseményeket és hangoztatják, hogy mindenki számíthat Németország támogatására, akit Anglia megtámad. (A balkáni hadjárat kihatásai)

*

1941. május 14.

Irak, ez a három millió lakosú ország, amely húsz és egynéhány éves önállósága alatt mindig angol befolyás alatt állott, csodálatraméltó bátorsággal visszautasította a további angol, követeléseket, melyek főleg közel-keleti hadászati kérdésekkel álltak kapcsolatban, de nem utolsó sorban az ország területén található kőolajnak Anglia számára való további biztosítása érdekében történtek. Ma Anglia és a kis Irak között hadüzenet nélküli háború folyik. A kőolajvidék Irak birtokában van, s a vezetékek egyike az angol kőolajkikötők felé nem működik. A földközi tengeri angol flotta pedig kőolajfűtésre van berendezve, ezért most az előre felraktározott készleteit kénytelen igénybe venni, ha ugyan azokat eddig még nem semmisítették meg a német és olasz repülők bombái. (Háborús zónában a közel-kelet)

*

A rémhír ellen a sajtóban már nem egyszer hangzott el éles állásfoglalás és a hatóság ugyancsak a legnagyobb szigorúsággal jár el azokkal szemben, akik saját rettegésüket, vagy pedig gonoszul kiagyalt és mások összeroppantására alkalmas hazugságaikat így kürtölik világgá. A szabadságvesztés és a napi életben való különös mozgáskorlátozás sem tudja kiirtani ezt a csúnya járványt, amely inkább a nagyobb városok népesebb szórakozóhelyein szokott elharapózni és leginkább azok között, akiknek életfelfogása, szelleme és múltja ellenkezik azzal a most kialakulóban levő világrenddel, amely uj alapokra akarja helyezni az életet.

...A rémhír vagy akkor keletkezik, amikor az események egymásra halmozódnak, vagy pedig akkor, amikor a külvilág számára semmi sem történik. Mind a kettő egyaránt alkalmas talaja a lélekmérgezésnek és az a csodálatos benne. hogy a rémhír terjesztői nem sokat törődnek a való ténnyel ,rándítanak a vállukon, ha valaki a szemükre hányja, hogy benfentes értesülésként elsuttogott hírei nem váltak valóra, sőt éppen az ellenkezőjük történt meg.

A/becsületes magyar jellemme1 nem egyeztethető össze az alattomos suttogás és malomalatti politizálás, anelynek már a múltban is, amikor pedig az elnyomó idegen uralom ellen jószándéku

volt – már olyan rossz híre kerekedett, hogy az ilyen levegőbe locsogókat kipellengérezték és a rendes társaságból kirekesztették. Nekünk nincs titkolni valónk és nem kell félnünk attól, hogy elhatározásaink és cselekedeteink nyomán veszedelem, vagy szégyen hárulhat ránk. A mi felelős vezetőink nyitott szemmel, éberen és a felelősség teljes tudatában cselekszenek, érzik a magyar múlt és a jövendő súlyát, tudják, mivel tartoznak a nemzetnek és az ezeréves magyar birodalomnak. Aki pedig továbbra is fejvesztetten és egyéni céljait követve, saját érdekét hajhászva, alattomos suttogással akarja embertársait és ezzel egyúttal a közös magyar érdeket is elgáncsolni, azt könyörtelenül juttassuk a hatóság kezére. (Rémhír)

*

1941. május 21.

Tudjuk, hogy ilyen történelmi időkben áldozatot is kell hoznunk, ezért vette tudomásul az ország népe teljes nyugalommal a korlátozó intézkedéseket, így a vásárlási könyv bevezetését is, amellyel bizonyos elsőrendű életszükségleti cikkek vásárlását korlátozták. Ezt az tette szükségessé, mert korábban hiába mondották ki, hogy a kereskedők egy-egy vásárlónak csak néhány darab árut adhatnak, azok, akiknek volt pénzük, végigjárhatták az üzleteket és indokolatlan mennyiségben halmozhattak fel árukat…

Az igazságos elosztás érdekében vezették be a vásárlási könyvet, amelybe a kereskedő köteles beirni a vásárolt áruk mennyiségét.

Egyesek azt a téves következtetést vonták le, hogy a vásárlót ezzel kiszolgáltatják a kereskedő és iparos önkényének. Ez nem áll. Hivatalos közlés szerint a kereskedő és iparos köteles ügyelni arra, hogy a szükséglet által indokolt mennyiséget szolgáltassa ki, azonban a rendes szükségletet ki kell elégitenie, mert ha indokolatlanul megtagadja a rendelkezésre álló áru kiszolgáltatását, ellene mogtorló eljárás indul. Az ellenőrzésre módot ad az az intézkedés, amely szerint a vevő kivánságára a kereskedő, vagy iparos köteles bejegyezni a vásárlókönyvbe a kérdéses áru kiadásának megtagadását.

Minden korlátozást erős lélekkel kell elviselnünk és azzal a tudattal, hogy ezzel a magyarság erejét támasszuk alá.

A képviselőház összehívásáról még nincs hír, de a különböző reformjavaslatok a minisztériumokban erősen készülnek. Utóbb úgy a kormánypártban, mint a sajtóban sok szó esett a harmadik zsidótörvényről. A jelek arra vallanak, hogy a javaslat benyújtása nincs messze… (Megértéssel)

*

1941. május 28.

Az idén kétszeresen várjuk, hogy reményeink valóra váljanak, mert a múlt évben a majdnem kilenc hónapos tél zordonságai, a havazás nyomán keletkezett ár-és talajvíz igen megkisebbítette kenyerünket, pedig az országunk területe és lakossága - hála az Istennek és makacsul következetes politikánknak - örvendetesen meggyarapodott, tehát több száj várja a betevő falatot.

Azután meg háború van még mindig. Nagy barátaink oldalán a természetünkké gyökeresedett hűséggel küzdünk mi is az uj világrendért, azért az emberibb sorsot, nagyobb megértést és az elesettet felemelni akaró bátor kiállásért, mely eddig a liberális világban csak elméletben volt meg, de az életben éppen az ellenkezője történt.

Mi már nem elégszünk meg a hangzatos beszédekkel, hanem undorodva fordulunk el a szabad versenytől, melynek nem lehet elég szigorú és kijátszhatatlan törvénnyel útjába állni, hogy ne tiporja el az ügyefogyottat, ne semmizze ki a becsületest. Olyan világot akarunk teremteni, amely krisztusi hitünkön és több:évszázados hagyományainkon alapszik. Ezért küzdünk. Azt akarjuk, hogy lehámozzuk róla a sok idegen sallangot, amelyet a keserűség örve alatt ráaggattak, de később szomorúan tapasztaltuk, hogy egyre jobban eltávolította a magyart a magyartól, kiélezte a máról holnapra elő kétkezi munkás, kishivatalnok, vagy törpebirtokos viszonyát a tehetősebbel, a tőkéssel szemben. Ezt az egyenetlenséget, ezt az igazságtalanságot akarjuk eltüntetni… (Várjuk az áldást)

*

Hóman kultuszminiszter, akinek nyolcéves miniszterségét és elért jelentős eredményeit elismeréssel méltatta a sajtó ellenzéki része is, a Művészeti Hetek alkalmával Ungváron beszédet mondott a magyar-ruszin békés együttélés századairól. Meglátogatta az iskolákat és kijelentette, hogy a rossz állapotban lévő iskolaépületek helyreállítását elrendeli és behatóan foglalkozik a kárpátaljai magyar szórványok sürgősen megoldandó oktatásának ügyével is. A miniszter körutat tett a Kárpátalján, majd Erdélyben tanulmányozta az iskolai és más kulturális kérdéseket...

Érdekes megállapitásokat tett Szász Lajos pénzügyi államtitkár képviselői beszámolója során. Hangsúlyozta, hogy egész Európa, sőt az egész világ nagy átalakulás előtt áll. Két világnézet harcol: a régi, liberális és az uj, a szociális tartalommal telitett…

A zsidókérdés gyökeres megoldásáról is szólt az államtitkár. Szerinte nem megoldás, hogy néhány zsidótól elveszik a trafikjogot. A gazdasági hatalmat kell átadni k keresztény kezekbe. Erős az ellenállás, de a kulcspozíciók átállításának rövid időn belül be kell következnie. Nagyobb baj a stróhmann rendszer. Megérti, hogy a zsidóság ragaszkodik pozícióihoz, azt azonban nem, hogy akadnak emberek, akik pénzért odaadják magukat. Szomorú tény, hogy névleges pozíciókat vállalnak tiszteletreméltó nevek viselői, anélkül, hogy tevékeny munkát fejtenének ki és a zsidóság érdekeit szolgálják az ország közérdekének szolgálata helyett. (Gyökeres megoldás)

*

1941. június 4.

A kormány a mai időkben különösen nélkülözhetetlen gyümölcs eltevéséhez cukrot juttat az egyes háztartások részére, A kormányrendelet akként intézkedik, hogy az olyan családtagok után, akik 1923 június hó l-e után születtek, tehát tizennyolc évnél fiatalabbak, a családfő személyenként három kilogramm befőzőcukrot igényelhet. A háztartás feje a befőzési cukor vásárlására az engedélyt legkésőbb 1941. június hó 14.-éig, írásban vagy szóbelileg annál a községi elöljáróságnál /polgármesternél/ igényelheti, amelyiktől a cukor jegyét kapja, vagy kapnia kellene.

*

Katonanemzet vagyunk… A Nemzeti Munkaközpont kiadásában e címen jelent meg Nagyselmeczi Mérey László ny, altábornagynak kitűnő tollal megírt ismertető füzete. A szerző tömören összefoglalva, világos és könnyen áttekinthetően tárja elénk munkájának első részében a hunok európai terjeszkedését és ismerteti az Attilára vonatkozó európai mondaköröket, különös tekintettel a magyar mondakörre, A második részben a kimagasló magyar vezéreknek az ország ezer éves megtartása körül szerzett érdemeit taglalja, levonva a tanulságokat. Az író jólsikerült munkája bőséges katonai tapasztalatainak és széleskörű kutatásainak eredménye.

*

A legutóbb rendezett vasnapos sikeres gyűjtés eredménye után a Fémgyűjtő Központ elhatározta, hogy a vasnapokat az egész ország területén egyidőben tartja meg, Többezer faluban már elő is készítették a vasnapokat és a nyár folyamán bonyolítják le a vasgyűjtést, ezáltal elérik azt, hogy a mezőgazdasági munkák ideje alatt is folyjon a gyűjtés. Miután őszig az egész országban be akarják fejezi az idei vas- és fémhulladékgyüjtést, egy-egy napon 100-1-50 községben tartanak vasnapot.

*

A magyarság felfogásának átalakulására, a kor eszméinek befogadására Erdély is példát ad, ahol egyébként most történt meg a tanítók és tanárok kinevezése, és ahol a kultuszminiszter most tanulmányozza a kultúrintézményeket. Az erdélyi párt leszögezte, hogy az erdélyi magyarság a fascizmussal és a nemzeti szocializmussal azonos irányban fejlődött, kívánja minden magyar munkához juttatását, a Kárpátokon túl élő magyarság hazatelepítését, a korszerű szociális szellem érvényesítését, a földreformot, a kisgazdák számának szaporodását , a közigazgatás reformját, a protekció megszüntetését, a tőke és munka viszonyának sürgős rendezését, a zsidókérdés teljes szigorral való megoldását és ugyanakkor a Srohmann rendszer megszüntetését. (Korszerű átalakulás)

*

...Ne tegyük ölbe a közünket és ne vesszünk bele az ünneplő örömbe, mert még nem értünk célba. Az útnak legalább fele még előttünk van, minden megpróbáltatásával, nemzeti hivatásunknak és a birodalmat alkotni tudó nemzet kötelességének még nem tettünk eleget. A szétszórt magyarság egyesítése és az újabb ezer esztendő megalapozása legalább akkora munka, mint amit eddig végeztünk. Erre kell gondolnunk minden cselekedetünkben, mert most már, a hazatért testvérek is élő lelkiismeretként figyelmeztetnek mindnyájunkat. (A hazatért testvérek)

*

A tanácskozások közül a legjelentősebb a brenneri találkozó, melyen Hitler vezér és kancellár a Ducéval folytatott öt óra hosszat tartó megbeszélést, ebbe belekapcsolódtak a két hatalom külügyminiszterei is, sőt időnként a katonai szakértők is. Német részről megállapították, hogy a tengelyhatalmak kormányfőinek ezen a tizedik találkozásán a földközi-tengeri és északafrikai sikeres és győzelmes katonai műveleteket beszélték meg, illetve a megbeszélések középpontjában a krétai harcok befejezése szerepelt… Ezek a találkozások főként olyan időpontokban történtek, amikor nagy események álltak a küszöb előtt…

Sorrendben haladva a második tanácskozás az Egyesült Államokban folyt le, Roosevelt elnök Washingtonba hivatta Winant londoni nagykövetét, akivel eddig szigorúan titkolt megbeszéléseket folytatott. Többet tudni azonban azokról a megbízatásokról, melyeket Winant nagykövet a londoni kormánytól kapott. Az első és legfontosabb közülük az, hogy az Egyesült Államok az eddig hadianyagban és élelmiszerben nyújtott segítségnek legalább tízszeresét küldjék át Angliába…

A harmadik találkozónak közvetlen részesei vagyunk, Bardossy László miniszterelnök és külügyminiszter utazott Rómába. Olaszországi tartózkodásával kapcsolatban az olasz sajtó fölelevenítette, hogy Olaszország volt az első hatalom, mely felismerte a Kisantant gyűrűjébe szorított Magyarország helyzetét, majd segítséget nyújtott az abból való kiszabadulásra… (Három tanácskozás)

1941. június 11.

Ügynökök biztatására a látszólagos haszonért az ország egész területén nagymértékben kezdték kivágni és eladni az élő diófákat. Az ily módon előidézett nenzetgazdasági kár megakadályozása céljából kormányrendelet jelent meg, amely szerint élő diófát kivágni csak akkor szabad, ha annak faanyagát az ingatlan tulajdonosa /birtokosa, haszonélvezője, haszonbérlője/ a saját házi vagy gazdasári szükségletére használja fcl. Egyéb esetben élő diófa kivágásához területileg illetékes kertészeti felügyelő, vagy a legközelebb felevő állami kertészeti intézmény vezetője, Budapesten a kertészeti akadémia igazgatója ad engedélyt. Tíznél több élő diófa kivágásához a földművelésügyi minisztertől kell engedélyt kérni.

*

Mi csak arra. törekszünk, hogy fölrázzuk a magyar ifjúság legjavát. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az új alapokra helyezett világrendben az eddig teljesen elhanyagolt kereskedői pálya is nyitva áll előtte, sőt egyeneson kötelesség vár reá ezen a téren. Be kell bizonyítania, hogy a magyarság erre a pályára legalább annyira alkalmas, mint azok, akik lebeszélték róla, mert ugy szabadultak meg vetélytársaiktól. A megnagyobbodott magyar földön megnagyobbodott hivatás várja a magyar fiatalságot is. A két évtizednél hosszabb megpróbáltatás és megalázás után magunknak kell kezünkbe vonnunk sorsunk irányítását és el kell foglalnunk minden olyan helyet, ahol saját személyünkön és családunkon keresztül az egyetemes és örök magyar érdeket a legjobban szolgáljuk.

No értse félre senki szavunkat! Ismételjük, hegy a pálya megválasztásakor sok tényező határozza meg, hogy az élet forgatagába kerülő ifjú ember - férfi vagy nő - milyen utat akar véigjárni. Az egyéni adottság, képesség, kedv, a meglévő kész üzlet, iparág, értelmi foglalkozás stb. olyan erővel vonzza az illetőt, hogy legtöbbször a kész helyzet tökéletesen eldönti pályafutását. Most azonban arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy majdnem teljes egészében uj és eddig elhanyagolt foglalkozás nyílt meg a magyarság előtt. (Milyen pályára lépjünk?)

*

A képviselőház szerdán formális ülést tartott, amelyen a kormány több javaslatot nyújtott be. E javaslatokat a kormánypárt bizottságai előzően letárgyalták. Köztük a felségsértési és hazaárulási törvény szigoritásáról szóló javaslatot. amely súlyosabban kívánja büntetni az államfő és az államterület sérthetetlensége ellen elkövetett cselekményeket. Súlyos esetben halálbüntetés is kimondható. Ugyancsak benyújtották a házassági törvény módosítására, úgyszintén az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó javaslatot.

Újból előtérbe került a zsidókérdés. A javaslatok közt szereplő házassági javaslat a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot vezeti be és egyúttal megtiltja a keresztények és zsidók közti házasságkötést. A fajtisztaság megóvása régi követelése a fajvédő politikának. Most ez a kérdés is megoldásra körül és törvény fogja biztosítani, hogy a magyar fajta tisztavérűségben élhessen továbbra, ismeretes, hogy a fajgyalázást a német törvények szigorúan büntetik. Általában a zsidókérdés egyéb vonatkozásainak megoldására is sor kerül a közeljövőben. (Sorsforduló)

*

1941. június 18.

A kormány rendeletet adott ki, amely módosítja és kiegészíti a gabona kiőrlését, a kenyérkészítést és a liszttel való takarékos gazdálkodást szabályozó rendeleteket, A rendelet a többi között kimondja, hogy a február 8.-án kiadott kormány-rendelet akként módosul, hogy a kényér készítéséhez tengeri-liszt felhasználása nem kötelező.

*

A háromszori területgyarapodással, ezer éves örökségünk részeinek visszaszerzésével kapcsolatosan hazatért magyar testvéreink mellé, most hazajöttek olyan magyarok is, akiknek őseit közel kétszáz évvcl ezelőtt sodort a vihar Bukovinába. A bukovinai csángók néven ismert "elcsángált székelyekről van szó, akiket öt községükből telepitettek haza. Ugyanakkor a külföldön szétszórtan élő magyarok hazatelepitésére indult mozgalom során testvéreink ezrei tértek vissza, Hollandiából, Belgiumból, Franciaországból és más államokból is.

A liberalizmus egyik súlyos büne volt, hogy amikor elősegítette a zsidóság szellemi, gazdasági és politikai térfoglalását, tiz és tízezrével engedte bevándorolni a galíciai gettók népét, ugyanakkor nem akadályozta meg, sőt előmozdította a falusi magyarok százezreinek kivándorlását.

Az első nagyobb arányú visszatelepítés, amelyet Horthy Miklós kormányzó 73. születésnapján, június 18.-án hoztak nyilvánosságra, a bukovinai magyarok hazahozása. A Délvidék visszafoglalásával fölszabadult Bácskában a szerb földbirtokrendezés során igénybe vett közel kétszázezer katasztrális hold területből 53.000 holdat a dobrovoljácok zárt telepitésére használtak fel. A magyar kormány most az utóbbi terület 24 telepes községébe hozta haza a bukovinai székelyeket, a többi részt pedig a bácskai igénylők közt osztja ki. A Józseffalvi, Fogadjisteni, Hadikfalvi, Istensegitsi és Andrásfalvi székelyek,összesen 13.000-en tértek most haza. A 24 telepes községbe velük együtt , 1300 vitézt is telepitettek és itt kaptak földet a délvidék visszafoglalásánál hősi halált halt honvédek családtagjai is… A magyar haza szeretettel ölelte keblére sokáig távol élt fiait. Az egész magyarság nagy öröme ez az esemény, amellyel régi hibák jóvátétele kezdődött meg.

Ugyanakkor részbon már folyik, részben megkezdődik a liberális korszak több bűnének jóvátétele is. Egyebek közt a további magyar és zsidó vérkeveredés megszüntetéséről, másrészt a zsidók által megszerzett földbirtokok kisajátításáról és magyar kézre juttatásáról van szó, A magyar-zsidó vegyes házasságokat megtiltó javaslatot most tárgyalja a Ház. Ennek jelentőségé nem becsülhető le, hiszen a liberális időkben a vegyes házasságok nagyon elszaporodtak. amig 45 évvel ezelőtt a házasságok 2 ½ százaléka/volt ilyen, addig néhány évvel ezelőtt évi 14 %-ra emelkedett és még a két zsidótörvény után 1939-ben, közel 10 %-ot tett ki. (Magyar öröm)

*

1941. június 25.

A kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében sütőüzemben és vendéglátóipari üzemben vizes zsömlyét készíteni és forgalomba hozni a közellátási miniszter további rendelkezéséig - tilos. A főszolgabíró /polgármester/ az ipartestület meghallgatásával engedélyt adhat arra, hogy a kórházak, a gyógyintézetek és a betegségük miatt erre ráutalt személyek részére egyes sütőiparosok meghatározott mennyiségű vizes zsemlyét készíthessenek. A közellátási miniszter a sütő-, cukrász- és a vendéglátóipari üzemekben a kelttészta félék készítését és forgalomba hozatalát is korlátozhatja.

1941. február 8;-án kiadott kormányrerdeletben említett malmok tulajdonában lévő tengeriből őrölt tengerilisztet zár alá helyezettnek tekinti és azt csak a közellátási minisztor engedélyével szabad elidegeniteni vagy fölhasználni. A zár alá helyezett tengerilisztet a közellátási miniszter vagy az általa megbízott szerv igénybe veheti.

A közellátási miniszter rendeletet adott ki, amelynek értelmében a malmok kötelesek a birtokukban lévő, az 1940. évi-6530 ME számú rendelettel zár alá helyezett búzát, rozsot és kétszerest, valamint ezek lisztjét három nap alatt a m. kir. Közélelmezési Hivatalnak /V. Nádor utca 27/ bejelenteni. A bejelentést gabonanemenként illetve liszt fajtánként kell megtenni, és a bejelentésben fel kell tüntetni azt is, hogy a bejelentett készlet kinek a tulajdona.

*

Az elmúlt vasárnapon történt német támadás elindulásakor Hitler vezér által kiadott kiáltvány és a szovjet-kormányhoz intézett jegyzék súlyos megállapításai fényt derítettek a szovjet kétszínű játékára és támadó szándékára. Hónapokon át összegyűjtött megcáfolhatatlan adatokból kiderült. hogy a németekkel kötött meg nem támadási és barátsági egyezmény óta is céltudatosan készül a szovjet az európai zavarkeltésre, az angolokkal együtt támogatta a szerb puccskormány németellenes akcióját, sőt ennek sikere esetén maga is támadásra készült a Balkán felől is Németország ellen. Általában a terhelő adatok egész sora bizonyítja, hogy csak a kedvező alkalomra várt ahhoz, hogy a hadban álló német birodalom hátbatámadásával bolsevizálja egész Európát. Hónapok óta 160 hadosztályt vonultatott fel a német birodalom ellen.

Természetes, hogy az európai nagy háború győztese nem várhatta tétlenül, míg a vörös hadsereg csapása bekövetkezik, hanem mint már annyiszor a mostani háború során, a támadást megelőzve lecsapott a moszkvai cselszövőkre. Amikor e sorokat írjuk, még csak három nap eredményeinek hézagos értesülései érkeztek el hozzánk, de már azok is a szovjet-hadsereg légi ereje egy részének: kétezer repülőgépnek, több száz harckocsinak és nagy orosz tömegek elpusztításáról számolnak be, s arról, hogy a szovjet arcvonal áttörése után a német gépesített csapatok mélyen bent járnak szovjet területen…Az olaszok, finnek, románok, szlovákok már együtt harcolnak Németországgal és a spanyolokkal, élükön világszerte a menekült orosz ellenforradalmárokkal együtt önkéntes csapatok készülnek arra, hogy támogassák azt a keresztes hadjáratot, amely az Északi Jeges-tengertől a Fekete-tengerig 2400 kilométeres fronton folyik és amely leszámol a világveszélyt jelentő bolsevizmussal. A háború tehát ismét visszatért északi határainkra és természetes, hogy Magyarország ebben a küzdelemben hűségesen kitart nagy szövetségese mellett …

Ezek mellett a gigászi események mellett természetszerűen eltörpülnek belső eseményeink, amelyeket azonban szintén nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ezekben a napokban a képviselőház üléstermében kifüggesztették a keresztet, annak szimbólumául, hogy itt keresztény szellemben folyik a munka… (A nagy küzdelem)

*

1941. július 2.

A közellátási miniszter külön rendeletben intézkedett a kalács és süteményfélék készítéséről és forgalomba hozataláról. Eszerint sütőüzemben, valamint vendéglátóipari és cukrászipari üzemben kelt tésztából kalácsot és süteményt készíteni és forgaIomba hozni tilos. A főszolgabíró, vagy polgámester engedélyt adhat arra, hogy kórházak, gyógyintézetek és betegek részére egyes sütőiparosok meghatározott mennyiségű kétszersültet készíthessenek.

A korrmány rendeletet adott ki, amely kimondja ,hogy a kenyér elkészítésétől számított 24 órán belül forgalomba hozni, a bérsütésre átvett kenyértésztát pedig a sütést követő 24 óra eltelte előtt kiszolgáltatni tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik a fegyveres erő szükségletére készített kenyérre, továbbá a klinikák, kórházak és szanatóriumok, valamint büntető-intézetek, letartóztató intézetek és javító-nevelő intézetek házi üzemeiben saját szükségletük előállítására készített kenyérre. A rendelet kimondja továbbá, hogy a tilalom a kenyér valamelyik alkotórészének elvonásával, vagy dúsításával készített különleges kenyérfajtákra nem terjed ki.

*

Régóta kísérleteznek azzal, hogyan lehessen a tojás konzerválását és könnyű szállítását biztosítani. A Hangya központ elhatározta, hogy egyik értékesítési telepén portojás gyárat létesít. A kísérletek kitűnően beváltak és most már a portojás a piacon közkedveltségnek örvend. A világszerte ismert kínai portojás minőségben jóval alatta van a magyar portojásnak, mert ezt a 20. század teljes higiéniájával készítik. Európában kizárólag Magyarországon és itt is csak a Hangya érdekeltsége állít elő portojást. Vitamin- és zsírtartalma, tápértéke teljes, Hűvös, száraz helyen 2-3 évig eltartható.

*

Vitézkedés nélkül el sem képzelhető a magyar. Egy porlepte régi krónikába évszázadokkal ezelőtt irta egy névtelen magyar szerzetes, akinek azt a hivatást adták, hogy egész életében rajzolgassa és festegesse a szebbnél szebb betűket és történeteket a magyarságról, hogy addig volt erős, hatalmas, legyőzhetetlen, egyben boldog a magyar, amíg a kardnak volt szemében a legnagyobb becsülete.

A világháború elején.vagy talán úgy is mondhatjuk, hogy 1914-től 1918 kora tavaszáig azért tudtunk ellentállni az ellenünk szövetkezett nagyobbik földrész minden hatalmának, mert nem hallgattunk az anyámasszonyokra, nem engedtük. hogy fülünkbe sugdossak saját gyávaságukat és remegésüket azok, akik világbékéről, örök testvériségről és szeretetről beszéltek, mert csak így tudtak egyre kisebb lánggal égő lelkesedésünk tüzén megsütni saját pecsenyéjüket.

Tanultunk a keserű Trianonból. Hasztalan mesterkednek, még egyszer nem tudják kibeszélni a kardot a kezünkből, mert föltámadt a régi harcos virtus, tudjuk, hogy a szép szavak, megejtő tervek rosszabbak a délibábnál. Ha belekényszeritettek, vegigálljuk a harcot a győzelemig. (Háború)

*

A kormány kijelentet e, hogy Magyarország hadiállapotban lévőnek tekinti magát a szovjettel és a magyar repülők eredményes megtorló támadásokat intéztek a szovjet katonai célpontjai ellen. Verecke és Volóc kömyékén megkezdődött a tűzharc és a magyar honvédség átlépte a határt és üldözi a visszavonuló vörös hadsereget. Az országban minden intézkedés megtörtént a vörös légitámadások visszaverésére és ujabb kísérleteik során három szovjet gépet le is lőttünk. Mivel föltehető, hogy a szovjet ejtőernyősökkel próbál esetleg hidakat, gyárakat megrongálni, úgyszintén a termést gyújtólapokkal pusztítani, a közönséget a védekezés módjairól kioktatta a hatóság. A hadbalepés folytán alkalmazták a katonai büntetőbírósági különleges rendelkezéseket és az egész ország területén kiterjesztették a statáriumot.

Magyarország, amely 1919-ben legyűrte a kommunizmust, büszkén menetel nagy szövetségeseivel a bolsevizmus leküzdésére. A nemzet átérzi, miről van szó és rendületlenül állja a ráháruló kötelességeket. Az egész magyarságra nagy hatást tett a kormányzó kenderesi szózata, amelyben kijelentette, hogy a múlt nehéz küzdelmei után újból felragyog a jövő biztató fénysugara.

Érdekes, hogy a hadiállapot ellenére a parlament folytatja munkáját, mégpedig fokozott tempóban, 8 órás üléseken. A képviselőház elfogadta a zsidó ügyvédek kamarai jogának korlátozásáról szóló javaslatot azzal a határozati javaslattal együtt, amelyben a Ház utasítja a kormányt a zsidó ügyvédek térfoglalását korlátozó javaslat sürgős benyújtására. (Magyarország az európai keresztes háborúban)

*

1941. július 9.

Egyes községekben az elöljáróságok elrendelték, hogy kenyeret, vagy kenyérlisztet csak a vásárlási könyvbe való bejegyzés mellett szolgáltathatnak ki. Az ilyen intézkedés ellentétben áll a vásárlási könyv rendszeresítéséről szóló rendelettel. amely szerint kizárólag a közellátási miniszter állapíthatja meg azokat a közszükségleti cikkeket, amelyeket csak vásárlási könyvre lehet és szabad vásárolni, illetőleg eladni. A közellátási miniszter a törvényhatóságok első tisztviselőihez intézett legutóbbi körrendeletében megállapítja, hogy a közellátási kormánybiztos fölhatalmazást kapott olyan rendelkezés kiadására, amely szerint a fogyasztók kenyérlisztet vagy kenyeret csak vásárlási könyv fölmutatása mellett' vásárolhatnak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a vásárolt kenyér-, vagy kenyérliszt-tételeket feljegyzik a vásárlási könyvek egyéb áruk számára fenntartott rovataiba. Csakis a vásárlási könyv hátlapjára szabad a fogyasztó kenyér- és lisztvásárlási jogosultságát vagy esetleg az egyes vásárlások időpontját is följegyezni.

*

Népes értekezlet volt Balatonfüreden Albrecht királyi herceg elnöklete alatt. Az értekezleten elhatározták, hogy augusztus 30-a és szeptember 8-ika között az idén is megrendezik a Balatoni Borhetet. Ezzel kapcsolatban lesz balatoni borkiállítás és bor vásár, balatoni virág- és gyümölcs kiállítás, szőlőgazdasági kiállítás és borverseny. A kiállítás tartama alatt Széchenyi István emlékének is áldozni fognak Balatonfüreden. Tudvalevőleg Széchenyi István a balatoni kultusz legelső munkása volt.

*

A támadó lendület még fokozódott ugy a németek, mint a magyarok tészéről és a foglyok száma és a zsákmány mennyisége óriásira nőtt. Jellemző, hogy egyik helyen 20, a másik helyen 50 ezer főnyi szovjet csapat legyilkolta a politikai biztosokat és átment a németekhez. A foglyul ejtett katonák is megtagadnak minden közösséget a kommunizmussal, szidják Sztálint s örülnek, ha sikerül megdönteni a bolsevizmust. Az ukrán foglyok pedig azt kérik, hogy harcolhassanak a vörösök ellen. A visszavonuló szovjet tömegesen mészároltatta le a politikai foglyokat. Egyébként a szovjettől elfoglalt terület már kétszer akkora, mint a megnagyobodott Magyarország…

A hét közepén a vérengző szovjet angol szövetségesei is kénytelenek voltak elismerni, hogy a németek az utolsó európai szovjet erődvonal áttörése után közvetlenül fenyegetik Moszkvát, Kievet és Leningrádot.

A honvédség kiváló harckészségét bizonyító fényes eredmény hatása nem is marad el a további hadműveletekre. Az olasz és a német sajtó a legnagyobb elismerés hangján ír honvédjeink nagyszerű eredményeiről… Négy magyar hadoszlop merészen nyomul előre az ellenséges vonalakba és a magyar honvéd ismét fényes példáját adja szívósságának és támadó szellemének. A menekülő szovjet seregnek nem sikerült elpusztítani, fölgyújtani a termést, mert az még zöld, hiába parancsolta a "Nagy Sztálin". A falvak és tanyák nagy részét azonban fölgyújtották, a lakosság jó részét az ország belsejébe hajtották. Szabadcsapatokat hagytak hátra, hogy orvul támadjanak a bevonulókra, megmérgezzék a kutakat, vízvezetékeket és mérgezett ételt osztogassanak. Ezért megtiltották, magyar és a német csapatoknak, hogy más ételt és italt fogyasszanak, mint amit a katonai hatóságtól kapnak. Az elért eredményekkel szemben - hála Isten! - eddigi veszteségeink csekélyek. (Győzelmesen előre)

*

A világháború behavazott fejű öreg katonái elfátyolosodó szemmel olvassák a hadi jelentést és százszor is elismételgetik hangtalanul azokat a helységneveket és folyókat, visszaemlékeznek azokra a hegyekre, melyek messze napkeletre jó negyedszázaddal ezelőtt már hangosak voltak a magyar szótól és színhelyei voltak az uj mondáknak. Mert ma már meseszerűen hangzik az egykori valóság, melynek ifjú magyar katonák, gyalogosok, huszárok, tüzérek és repülők voltak a hősei.

Ott járnak a világháborús katonák fiai. ahol a rettentő orosz "gőzhenger" dübörögni kezdett, ahol pillanatok alatt lett az alig pelyhedző állú ifjúból komoly férfi, amikor szembe kellett nézni a halállal. Amikor a csendes téli estéken légyzümmögést is hallhatóvá tevő csendben szakadozva elbeszélte egyik-másik járőrnek, ütközetnek, előnyomulásnak, vagy visszavonulásnak egyre jobban elmosódó emlékeit, nem gondolt arra, hogy tágra nyitott szemmel figyelő fia valamikor ugyanott fog vitézkedni,

Uj mese támad majd ennek a hadjáratnak a nyomán is. Ki tudja, hány ifjú honvéd látja valóra válni a gyermekkori elbeszélést? Azután majd, itthon, még melegebben csókolja meg azt a már gyengülni kezdő apai kezet, mely őreá, édesanyjára és testvéreire [vigyázott] ezelőtt negyed évszázaddal. (Sztaniszlau, Kolomea, Dnyeszter…)

*

1941. július 16.

Az idei termés számbavétele a községi elöljáróságokat nagy föladat elé állítja. Gondoskodás történt, hogy e nagy munkafeladatot a községi elöljáróságok megfelelő munkaerők igénybevételével el tudják látni. Az adminisztrációs munka lebonyolítására igénybe veszik ugyanis a tanítókat. Több mint hétezer tanító vesz részt a termésmegállapítás nagy munkájában.

*

Amilyen arányban távolodik tőlünk a háború. itthon ugyanolyan arányban közeledünk a viszonylag békés állapotok felé. A politikai élet már kezd a vakációra berendezkedni, a felsőház azonban élénk vitát folytat a zsidó és magyar házasságokat megtiltó javaslat felett. Az eredeti javaslat a keresztényvallású félvérek közül csak azokat nem tekintette zsidóknak, akiknek már szülei is keresztényeknek születtek. A képviselőházi módosítás enyhített ezen azzal, hogy csak a születés időpontjában kívánja a szülők kereszténységét. A felsőház albizottsági, majd bizottsági ülésén olyan újabb enyhítő módosítást fogadtak el, amely szerint keresztényvallású félvérektől csak azt kívánja, hogy ők maguk keresztény vallásban szülessenek. Az igazságügyminiszter ragaszkodott a képviselőházban elfogadott szöveghez, a bizottság mégis az újabb módosítással fogadta el ezt a javaslatot. Amikor e sorokat írjuk, a felsőház plénuma még nem döntött. (Belső gondok)

*

A háborús helyzet ma az alábbiakban foglalható össze:

Teljesen megsemmisültnek lehet mondani azokat az alávaló elgondolásokat, melyeket a Szovjet hatalmasai tápláltak Németország hátbatámadása és ezen keresztül egész Európa bolsevizálása tekintetében. Az első győzelemsorozat után a bevehetetlennek mondott Sztálin-vonal már a múlté, ugyanarra a sorsra jutott, mint a többi betonerődök ezreiből épült más vonalak. Ma már a Sztálin vonal után hatolnak előre megállíthatatlanul a győztes seregek és az erődök kamráiban utánpótlási tartalékaikat halmozzák fel a győzők. Maga a Szovjet front részekre van szabdalva… A szovjet kormány költözködik s vele együtt menekül a letelepített emberek megszámlálhatatlan sokasága, akik elözönlik az utakat. A visszamaradó őslakosság pedig az öröm minden jelével halmozza el az üldözőket, akik őket megmentették a vörös borzalom poklától…

A német hadi jelentésekből világosan kitűnik, hogy hiú ábránd volt az angoloknak az az elgondolása, hogy keleti harcvonal létesítésével maguk majd megmenekülnek az őket fojtogató gyűrű szorításától. Segítséget reméltek, de most már tőlük követel segítséget a szovjet kormány, mely nyugati harcvonal létesítését sürgeti, hogy a németek erejüket megosztani legyenek kénytelenek. Ha erre egyáltalán sor kerülne, ismét hatalmas csalódás érné ugy a bolseviki, mint az angol kormányokat, mert a német haderő nyugati része intakt és teljes felkészültséggel várja az ilyen irányú kísérletet.

Az amerikai katonák az Európához tartozó Izland szigetén állomásoznak és sok szó esik arról, hogy a közeljövőben Ulszterben vagyis Észak-Írországban is amerikai katonákat tesznek partra. Mindezt pedig azért, mert az Egyesült Államok úgy értelmezi saját földjének megvédését, hogy Angliának minden segítséget megad. Az amerikai közvélemény nagyobb hányada természetesen ellene van minden beavatkozásnak… (Helyzetképek)

*

1941. július 23.

A kormány rendeletet adott ki a visszafoglalt délvidéki területeken végrehajtott földbirtok rendezéssel kapcsolatos kérdések szabályozásáról. Mindenekelőtt megállapítja, hogy a jugoszláv földbirtokpolitikai jogszabályok alapján kisajátított ingatlanok - tekintet nélkül arra, hogy időközben kinek a tulajdonában mentek - a magyar államra szállnak át. A rendelet részletesen szabályozza a kikimondottakat illető kártalanítást. Az államra szálló ingatlanokból az új rendezés során először a visszakerült délvidéki területekért folyhatott harcokban megrokkantak, akik ezekben a harcokban tanúsított magatartásukért vitézségi érmet kaptak, kell részesíteni, továbbá a visszafoglalt Délvidék őslakóit, valamint a hazatelepített magyarokat kell juttatásban részesíteni. A kormányrendeletben gondoskodás történik arról, hogy rendezzék a juttatott ingatlanok vételárát, amelyet a kataszteri jövedelem minden koronája után 40 pengőbon állapítanak meg. A hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva, valamint az, aki arany vagy ezüst vitézségi érmet kapott, úgyszintén a hazatelepített magyarok a vételárnak csupán 75 százalékát fizetik...

*

Mindenki tudja, az egész világ csodálja a német véderő működését. Az a hihetetlenül pontos és óraszerűen sohasem késő, vagy korázó szerkezet befogadta a magyar hadsereg egyik részét, mely hosszú hetek óta szerves részeként nyomul kelet felé. Aki ismeri a népek és nemzetek életét, az nem lepődik meg ezen a megállapításon, mert tudja, hogy a magyarnak a verében van a katonáskodás és vitézi éle. Nem katonás, hanem katona-nemzet, melyet elnyomhattak évszázadokig, kiüthették a kezéből a kardot Trianonban, eltilthatták a korszerű fegyverkezéstől, mindez semmit sem ártott neki…

Van még ogy mozzanat a harctéri tudósításokban, mely különös figyelmet érdemel. Nem magyar újságíró irta, nem is magyar újságban látott először napvilágot, A magyar hadsereg minden tekintetben lépést tart a nagy iramban előhaladó német csapatokkal - írta elragadtatással az olasz tudósító, akinek pedig bizonyára volt alkalma megfigyelni az északafrikai sivatagban, meg az abessziniai harctéren azokat a többszáz kilométeres meneteket, melyek próbára teszik a legkitűnőbb gépnek szerkezetét is, nemcsak a benne ülő embernek idegzetét...

Amikor Kárpátalját visszafoglaltuk, repülőink villámgyors rajtaütései ejtették ámulatba a világot. Hogyan tanultak meg ennyire repülni? csóválta a fejét az idegen - hiszen nem volt szabad a trianoni években még a levegőben is elkalandozniok? Mi azonban tudjuk a magyarázatát. Bennünk él kitörölhetetlenül az ősi virtus. A magyar fiatalságnak teljesen közömbös, hogy a kifinomult emberi agy milyen eszközöket tervel ki. Megállja a helyét a repülőgépben és a kánikulában valóságos kemencének tetsző harckocsikban, de emellett nem felejti el a még messze napkeleti pusztákról hozott lovas művészetet sem, melyben azonban nem elégséges a lóval bánni tudás, hanem elengedhetetlen követelmény az a lelkiség, az a szellem is, amely különleges előkelő helyet biztosít a lovasból és lóból összetevődött egységnek: a huszárnak...

Nem kergetünk csalóka délibábot, nem építgetünk légvárat, amikor a magyar férfi becsületére, hűségére, vitézségére és dolgos két kezére, tanulmányokkal kiművelt eszére alapozunk… Tótágast állhat körülöttünk minden, összeomolhatnánk emberi ésszel alig felfogható hatalmasságok, ronggyá válhatnánk szentnek hirdetett szerződések, mindez bennünket nem érdekel, mert mi megmaradunk az ősi, mindig egyenes - ha néha göröngyös is - úton, melyen nem kell soha senki előtt és semmi miatt sem lesütnünk a szemünket. (Honvédek harca)

*

Mi, akik átéltük ezt a szégyenletes korszakot, és az ellenforradalmi mozgalmak részeseként küzdöttünk a vörös uralom megdöntéséért, jól tudjuk, de az utánunk következő generáció, amely most a vörös hadsereg ellen harcol, apáitól, az eseményeket megörökítő könyvekből szintén jól tudja, milyen borzalmakat zúdított a nemzetre Kun Béláék uralma. Ezekben a hetekben majdnem minden napra esett egy-egy szomorú évforduló. Huszonkét évvel ezelőtt ezekben a napokban járta, halálvonatával az ellenforradalmi vidéket a szíriai vérebnek emlegetett Szamueli, a zsidó főhóhér és a legmagyarabb alföldi falvak becsületes gazdái, vezetői, papjai százával kerültek bitófára, mihelyt terroristáinak kiadta a parancsot: gajdeszbe!...

Azok a borzalmak, amelyek akkor nálunk történtek, fokozott mértékben folytak hosszú éveken át a szovjet-birodalomban, úgyhogy a most nyilvánosságra hozott adatok szerint sok millió áldozata van a véres bolsevista uralomnak. A borzalmakat javarészt titkolni tudták, vagy ha nyilvánosságra kerültek is, sokan azt hitték, hogy a hírek túloznak. Most aztán leplezetlenül kerülnek elénk a szadista vörös kegyetlenkedések azokban a híradó filmekben, amelyeket a német katonai fotóriporterek készítettek, Ezek a dokumentumok mindenkit meggyőznek arról is, mi lett volna Európa sorsa, ha a keresztény civilizáció legnagyobb ellensége, a vérengző szovjet keresztül viheti támadó tervét és uralma alá hajthatta volna Európát. Most látjuk, mitől szabadított meg bennünket és az európai kultúrnépeket a német haderő elhárító csapása.

A magyar nemzet ezekben a napokban meleg szeretettel ünnepelte a szegedi ellenforradalom vezérét, Horthy Miklós kormányzót és hitvesét házasságuk 40 éves fordulója alkalmából. A nemzet ragaszkodásának, szeretetének és hódolatának a kormányelnök adott kifejezést a kormányzói pár előtt. Az ünneplésben a baráti külföld is részt vett.

A felsőház plénuma, bár a kormány ragaszkodott eredeti javaslatához, elfogadta a magyar és zsidó vegyesházasságokat megtiltó javaslat 9. szakaszának módosítását a félvérek javára...

A képviselőház tárgyalta, de nem fogadta el a módosítást, mert veszélyezteti azokat a fontos nemzeti érdekeket, amelyeket a magyar fajta tisztaságának megóvása érdekében kell szem előtt tartani… (Most fizetünk)

*

1941. július 30.

Nem szabáIyozza írott törvény, hogy miképpen kell a kévét feldobni a kocsira, hiába is követelnék mog, hogy milyen szabályok alapján kell a kévéből asztagot, a kicsépelt szalmából pedig kazlat rakni, mert ahhoz nem parancs, hanem nagy-nagy gyakorlat és különleges tehetség kell, hogy a szélnek, esőnek és egyéb romboló erőknek ellenálló alkotmányt csináljanak. Azt is hasztalan rendelnék el, hogy miképpen kell az oldott kévét belé ereszteni a gép dobjába, mert ez is olyan mozdulat, amit az ösztön és a gyakorlat szabályoznak.

Ellenben pontosan előírja a kormány, hogy mit kell csinálnunk a kicsépelt gabonával. Ebbon a vonatkozásban hazafias kötelességünk pontosan végrehajtani a rendelkezéseknek nemcsak a betűjét, hanem a szellemét is, mert ettől függ a jövő aratásig a napi betevő falatunk. (Búg a cséplőgép)

*

Az Egyesült Államok és Anglia most fekete listákat készítenek a világ kereskedő cégeiről, melyekről tudják, hogy feltehető, hogy összeköttetésben állanak Németországgal, vagy bármely vele harcoló hatalommal. A fekete listára vett cégeket igyekeznek megfosztani az árubeszerzéstől, vagy hajótértől, nehogy áruikat Németországba juttathassák. Ezzel az intézkedéssel az Egyesült Államok kettős célt vél elérni.. Segít Anglián, másrészt pedig ellenőrzést gyakorolva egyes világrészek termelése és az áruk forgalomba hozatala körül, a maga gazdasági jelentőségét igyekszik megsokszorozni, amit a kiváló üzleti érzékkel rendelkező jenkik azzal is tetéznek, hogy az Anglia felé irányuló hadianyag szállítmányaik kiegyenlítése fejében átveszik az angoloktól fizetés gyanánt a világ különböző részeiben levő érdekeltségeiket... (Az Egyesült Államok politikája)