Lapszemle

A nyári szabadegyetem és különösen a magyar miniszterelnök évi rendszerességgel itt elhangzott nagyívű beszédei a Kárpát-medence valóságos politikai, sőt geopolitikai központjává avatták Tusványost - amolyan mitikus jövőkutató hellyé, székely Delphoi-já az ózondús fenyvesekkel, csörgedező, olykor sodrón áradó patakokkal és éhes barnamedvékkel szegélyezett Tündérkertben.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem, mint emlékezetes, David Campanale brit BBC-újságíró ötlete alapján született meg: pluralista vitafórumként a határon átnyúló együttműködés, a román-magyar párbeszéd és a magyar-magyar politikai eszmecsere elősegítésére. Indult pedig, minthogy nélküle nem indulhatott volna, Soros György, az akkor még nagylelkű filantróp milliárdos Alapítványának a Fidesz által kért/elért hathatós anyagi támogatásával. Ezt az akkori nacionalista román kormányzat menetrendszerűen elítélte, nála is harsányabban a szélsőjobboldali lapok, egyesületek, amelyek nem átallották a résztvevőket Soros-ügynököknek, a rendezvényt a nemzetellenes liberális összeesküvők találkozójának nevezni, amely fenyegetést jelent Románia biztonságára és szuverenitására.

A tusványosi szabadegyetem kapcsolatáról a Soros Alapítvánnyal nem sok helyen olvashatunk, például a Wikipédián sem. Talán azért, mert akkor a Magyar Idők meg a Figyelő a Soros-bérenceket soroló hírhedt listájukon kellene szerepeltessék a hazai pionírokat, például Szilágyi Zsoltot, Toró T. Tibort, a többi szervezőt, fontos jobboldali politikusokat, a Fidesz teljes vezérkarát...

A kezdeti sokszínűség és vitaszellem azonban lassan megkopott, fontos értelmiségiek, véleményformálók maradoztak el, szinte teljesen a román fél képviselői. Az egész kezdett mindenestül elbulisodni, mígnem a konstans résztvevő Orbán Viktor kinyilatkoztatásai, jövendölései és útmutasításai

jóvoltából át nem alakult a nagyotmondás, az indoktrináció és a propaganda vásárterévé.

Számomra a legizgalmasabbak immár három-négy éve a magyar miniszterelnök jóslatai. Nem csak figyelemmel, de élvezettel is hallgatom, meggyőződésem, hogy listába kellene fogni, elemezni, sőt tanítani kellene őket. Igaz, hogy például a franciaországi választás győztesét nem találta el, a remélt szélsőjobboldali győzelem nem jött be, az is igaz, hogy az amerikai elnököt nem eltalálta (ahogy egyik buzgó erdélyi polgármesterünk rajongva enunciálá), hanem csak óhajtotta, voltak más be nem vált jóslatai is - a migránsokra azonban kétségtelenül ráhibázott, hatalmas problémát jelentenek, különösen Magyarországon és Erdélyben. Nem véletlen, hogy felmérések szerint az emberek a migránsortól legjobban Magyarhonban félnek (félelmükben néha meg is vernek a buszon egyet-kettőt, akiről utóbb kiderül, hogy diplomata-családtag), legkevésbé viszont az olyan országok lakossága tart a bevándorlóktól - Németország, Svédország -, ahol azok a legtöbben vannak.

Az illiberális nemzeti konzervatív kereszténydemokrácia is bejön Orbánnak, szép önbeteljesítő jövő előtt áll. Örvendetes és több mint jelképes ebben a keresztény dimenzióban, hogy idén megjelent Tusványoson a jós miniszterelnök fia, aki Ugandában „találkozott az élő Istennek olyan erejével, hogy átadta Jézusnak az egész életét”. A jóska, aki krónikások feljegyzései szerint „ismeretlen nyelven imádkozik és gyógyít”, azt jövendöli, hogy a Felház nevű vallási mozgalma, annak "óriási tüze” egész Magyarország kultúráját fogja megváltoztatni, „vagy akár egész Európáét." (Feltételezhetően szinergikus összhatásban az illiberális nemzeti konzervatív kereszténydemokráciával, a NER-rel és a centrális térrel...) E révült kinyilatkoztatás mélylélektani és hittudományi elemzésétől most tekintsünk el, azt azonban tudomásunk szerint Orbán Gáspár még nem prognosztizálta, hogy a hivatalos egyház áldása vagy pedig átka fogja kísérni a Felház tevékenységét. Talán a hitszónok most, Tusványos után lehiggadva, Sógor Csaba és püspökeink véleményét (áldását?) várja...

Köztudomású, hogy az első jóshely az emberiség történetében a negyedfél évezreddel ezelőtt a Parnasszus hegy lejtőjén épült Delphoi volt. Az Apolló tiszteletére emelt szentély-együttest a világ közepének tartották. Ennek szívében égett az „isteni fény”: az örökmécses, amelynek lángját Prométheusz az Olümposzról lopta az embereknek. A település, a kultuszhely több mint ezer éven át volt a hellén világ vallási központja, tekintélye idővel túlnőtt a vallási meg jövőfürkésző kereteken, történelmi szerepet töltött be az erkölcsök és magatartásformák alakításában, jelentős hatást gyakorolt politikai és társadalmi életre is. Akárcsak most Tusványos Kárpát Medencei Centrum (TKMC) - kéretik kibontani a párhuzamokat!

Az ókori szentély homlokzatán az alábbi intelmek álltak, talán a Székely Delphoi főszereplőinek is illendő lenne megfogadni őket:

Ismerd meg magadat.

Semmit sem túlságosan.

Légy ura lelkednek.

Kerüld az igazságtalanságot.

Igazul tanúskodj.

Keresd a hírt.

Dicsérd az erényt.

Cselekedj igazságosan.

Szeresd barátaidat.

Védekezz ellenségeid ellen.

Gyűlöld a gőgöt.

Beszélj tisztességesen.

Könyörülj a segélykérőkön.

Valósítsd meg célodat.

Légy ura asszonyodnak.

Senkit ne nézz le.

Tiszteld a felsőbbséget.

Hajolj meg az istenség előtt.

Ne büszkélkedj erőddel.

Gazdagodj igazságos úton.

Valóságos Húszparancsolat. Azért mondom: ámen.

Ágoston Hugó

Forrás: Bukaresti Rádió magyar nyelvű adása, Vélemény rovat, 2018. augusztus 2.