(1968. május, Szolnok megyei Néplap)

A 68-as események nemzeti propagandája, akár a párizsi sajtót, az utcai történések „másnapján” megjelent falfirkák utólagos gyűjteményét, az amerikai vagy német, francia vagy olasz reagálásokat tekintjük, mindenképpen része, sőt részese volt a nyugati történéseknek. De Gaulle „eltűnése” és titkos tárgyalásai a németekkel, a francia kommunisták és szakszervezeti sztrájktörők „ruszki” kapcsolatai, a barikádok népének visszatekintő emlékezete önmagában is esemény-, kor- és gondolkodástörténeti adatbázis. S hogy a fejlemények, körülmények, cseh, lengyel vagy magyar hátterét, mögöttesét is láthassuk… - vagyis azt: hogyan hat egy életvilágra mindaz, ami eseményként a távoli vietnami háborúban, a brooklyni campuson („eper és vér”), a lengyel munkások között vagy a magyar parasztok között mindebből egyáltalán megjelenhetett, értelmezést kaphatott, értelmiségi vagy átlagpolgári érzületet befolyásolhatott, nélkülözhetetlen lesz anélkül elbeszélni, hogy az érintettek megszólalnának. E megszólalás elébe tolakodva, s mintegy a történések „hátországát”, frontvonalakon túli vagy azok alatti világait fölidézve az alábbi szövegekben pusztán annak adnék hangot, amit a központi pártirányítás kommunikációs gépezete, a pártsajtó, a Magyar Távirati Iroda, vagy éppen a helyi pártbizottság és „tanácshatalom” gondos kezei alatt tartott vidéki sajtó lehetővé tett. Azaz: csak propagandába foglalt, de egyben szinte sejdítette is, hogy a világ valóságos történései ím, jelen vannak a maguk valódiságában, mert hiszen napra nap jönnek a hírek Párizsból, Hanoiból, elnökök és főminiszterek tanácskozásairól, pártelvtársak leváltásáról vagy megerősítéséről, s a „való világ” ha nem is tolul rögtön az egyszeri vidéki agrárdolgozó nyárikonyhájába, azért annak érzete bőven megerősödhet, hogy hát mennyivel is jobb itt és így, mint amott és amúgy…

E láthatóság-látszatra komponált hazug világ tehát nem korunk/napjaink megduplázott valóságának, tv-sorozat-világok való világként tálalásának egyszerű képletére épül csupán, hanem sok tekintetben magára a fogyasztóiságra, a közösséghiányos vagy hírcsámcsogó-mivoltában kellőképp semmibe vett „Átlag Lajos” megértés-képtelenségére, a szocializmus kollektivisztikus közösség-álmán túli kollektív magányra, a tájékozatlanság biztos alapjaira is okkal számíthatott. Másképpen is szólhatunk erről, ahogyan tett például egy 1967 novemberi korszakos elemzésében Guy Debord filozófus-író, aki A spektákulum társadalma című társadalomelméleti munkájában számos olyan alaptételt megvilágított (kötete 221 levezetésből áll), melyek utóbb, ’68 hétköznapjaiban már szinte beteljesülő jóslattá is váltak legott, s persze maga a szerző sem „védhette” ki, hogy utcai harcosként, teoretikus tanácsadóként jelen ne kelljen lennie a későbbi eseményekben.¹ Ismert alaptézisei közül a legnépszerűbb, a kilenc fejezetbe tagolt elméleti hátország éppen az események „feltételeit” kívánta megvilágítani (persze, nem „előre”, nem jóslatokban, hanem a látható láthatatlant, a fogyasztóiságot és ennek mögötteseit kontrasztosan megvilágító alapstruktúrát!). Debord a kereskedelem fétisét, a látványosságot, s mögötte a láthatatlan világok pénzügyi-tájékozottsági-manipulációs hatóterét írta le kimódolt Marx-kritikai olvasatában, de alapfejezetei között kap hangsúlyos szerepet a kereskedelem mint mutatvány, a munkásság mint tárgyiasított eleme a kapitalista gazdaság haszonelvének, az önkormányzatiság és munka-önigazgatás mint alárendelt és tárgyiasított világ a fölülről „kukucskálható” kiegyezési folyamatban, ahol a hatalmi alkukötés és a kulturális fogyasztás, a látványosságokban kielégülést kereső és találó polgárság a maga megokolt ellenérdekeltségében, de végül is az egész „nagy kiegyezés” a fogyasztás és a haszon piaci szereplői között mintegy nemcsak okai, tünetei, de eredményei is lettek a fél évvel későbbi utcai harcoknak és euro-amerikai erőszakhullámnak.²

Részlet a kötetből:

„A spektakuláris fogyasztás, amely mélyhűtött formában konzerválja a régi kultúrát, ideértve még negatív megnyilvánulásainak saját céljaira történő újrahasznosítását is, a kultúra szektorában nyíltan azzá lesz, amit a spektákulum mint totalitás mögöttes módon tételez: a közölhetetlen kommunikációjává. A nyelv szélsőséges destruálását hivatalosan pozitív fejleményként üdvözölhetik, hiszen lényegében nem más, mint hangos hivalkodás a status quóval – egy végre büszkén kommunikációmentesnek deklarált világgal – való megbékéléssel. Az ilyen destrukciót tápláló kritikai igazság, azaz a modern költészet és művészet valódi léte természetesen hétpecsétes titok, mivel a spektákulum, amelynek célja eltemetni a történelmet a kultúrában, modernista eszközei pszeudoújdonságának hirdetésén keresztül is azt a stratégiát alkalmazza, amely őt a legmélyebb értelemben alkotja. Így egy új irodalmi iskola, amely nyíltan beismeri, hogy az írott szót pusztán önmagáért szemléli, valódi újításként jelenhetik meg. Másfelől viszont, a pőre kijelentés mellett, hogy a közölhető feloszlása elegendő szépséget hordoz, ott találjuk a spektakuláris kultúra legmodernebb, az általános társadalmi szervezet elnyomó gyakorlatához legszorosabban kötődő tendenciáját, amely ’átfogó projektjeiben’ arra törekszik, hogy a széthullott elemeket komplex neoartisztikus környezetté szervezze újjá; jó példa erre az urbanizmus próbálkozása a művészeti hordalék vagy a hibrid esztétikai-technológiai formák integrálására. Világosan követhető, hogy a fejlett kapitalizmus általános célja – a munkásfragmentum újraformálása ’szociálisan integrált személyiséggé’ (amit Riesman, Whyte és más kortárs amerikai szociológusok is leírnak) – itt hogyan fogalmazódik meg a spektakuláris pszeudokultúra szintjén. Bármerre nézünk, ugyanabba a szándékba ütközünk: társadalmi restrukturáció, közösség nélkül…”

Guy Debord: A spektákulum társadalma. Budapest, Balassi Kiadó, 2006. („Tartóshullám sorozat”), 160 oldal

…itten minden látnivaló…!

Az alábbi képválogatás saját manipulációm. Mutatvány, melyet egy mutatványos világból mutatok föl, mely már akkor is hamis mutatvány volt, amikor eredeti volt, s melynek fél évszázaddal későbbi látványossága valójában csak felszínes újságírói-bloggeri közhelyekben nevezhető „a helyi sajtó” összefoglaló jelzővel/minőségmeghatározóval. Teszem mindezt azért, mert maguk a 68-as résztvevők is sokszor képesek voltak azóta már úgy visszatekinteni a történésekre, mint egy folyamat pillanatképére, mint egy történelmi állapot aktuális mutatkozására, mint akkor és utólag a be- és rálátást kínáló sajtótermékek bűvkörére, mely megannyi rétegben tartalmaz még kibomlatlan jelentéseket, rejti értelmezési kísérletek és láthatatlan láthatóságok számos összegubancolódott szálacskáját, továbbá végtelen számú eseményből a néhány kifényképezhető mutatványát is.

Röviden: a spektákulum rejtettebb világaiból szinte semmit nem látunk át, a párizsi vagy nyugat-berlini rendőri erőszak-motivációkból épp oly keveset, mint az irodalmi nagyságok tiltakozó válaszaiból, s a makropolitikai döntéshozók tárgyalóiból épp annyira semmit, mint a vajdasági magyar költők kiadatlan indulataiból, a lengyel munkás feleségének éhezéséből, a vietkong harcos fanatizmusából vagy a Dutschke-merénylet végrehajtójának lelki világából. E rejtekező rejtélyekről szólni tehát nemcsak kulturális régészeti feladat, hanem sokféle más, tisztes szaktudomány felé vezet, melynek itt nem lehet méltó helye. Tartalomelemzéstől a kommunikációs szimbólumhasználat módjaiig, közlésnyelvi szintaktikai mintavételtől az olvasó tudatát el sem érő fogalmak rendszeréig, napilap-fogyasztási statisztikától olvasásszociológiai képletekig, párt-szlogenek öblébe költöztetett értelmezési jelek kivetettségétől a védekező módon „kettős olvasat” technikájával cselező újságlapozó természetes közönyéig minden van itt, s a leggyakrabban az van, aki a második oldali világpolitikai híreket mindig azonnal átlapozza, a főoldalit is csak azért látja, mert amikor a sportrovatot keresi vagy drága felesége a keresztrejtvényre vár, akkor véletlenül átlapozza mégis…

Az alábbi másolatok többnyire „második oldali” közlések, elektronikus adatbázisból letölthető anyagok³ – egyszóval csak válogatás. A spektákulum spektákuluma. De ekként is érdekes forrásként tekinteni, légkört megismerni, s a benne-lét helyett a visszaidézés örömével eközben látványos és kulturálisan strukturált osztály-mivoltunk szerint is látványosság társadalmának tagjává válni…

https://library.hungaricana.hu/en/view/SzolnokMegyeiNeplap_1968_05/?pg=0&layout=s

Május elsejei (78. jeles napi) köszöntés…; Amerika halogat Vietnam ügyében…; hamburgi újfasiszta tüntetés…; kommunista pártokat összefogó proletár internacionalizmus…

1968. május 3.

https://library.hungaricana.hu/en/view/SzolnokMegyeiNeplap_1968_05/?pg=7&layout=s

Ellenzéki szervezetek és diákok fölvonulása Nyugat-Berlinben, jobboldali provokációkkal…; „Nagyszabású demonstráció világszerte a béke, a szocializmus, a népek barátsága mellett”…; Japánban 1,7 millió tiltakozó az USA vietnami bombázása ellet…; „Diszkriminációs politika a Közös Piacon”…; moszkvai katonai díszszemle „százezrek derűs felvonulásával”…

1968. május 4.

https://library.hungaricana.hu/en/view/SzolnokMegyeiNeplap_1968_05/?pg=13&layout=s

Hanoi és Washington közös tárgyalási helyszínként jelöli meg Párizst…; szobrot avattak Moszkvában az 1961-ben lezuhant Gagarin emlékére…; a francia nemzetgyűlés megszavazta a minden dolgozónak járó évi négyhetes fizetett szabadságot…; a CSEMADOK és a szlovák, ukrán kommunisták közös találkozója a nemzetiségi kérdés körül…; a nanterre-i bölcsészkar dékánja beszünteti az előadásokat, diákzavargások Párizsban…; a Biztonsági Tanács elítélte Izraelt a demonstratív jeruzsálemi katonai felvonulás megrendezése miatt…

1968. május 8.

https://library.hungaricana.hu/en/view/SzolnokMegyeiNeplap_1968_05/?pg=35&layout=s

Hanoi az amerikai külügyminiszterrel egyeztet a párizsi tárgyalások előtt…; Jan Masaryk 1943-as halálának szovjet biztonsági szolgálathoz kötődő híreit cáfolják…; a csehszlovák sajtó lengyel-ellenes kampányt folytat…; a szovjet elvtársak Gromiko elvtárs révén Dubcek elvtársat kérték meg az általános gazdasági problémák megoldására…; lengyel kormányküldöttség érkezik Magyarországra…; a szovjet vezetők „nem titkolták aggodalmukat a szocialista ellenes erők csehszlovákiai tevékenysége láttán és kifejezték reményüket, hogy a demokratizálási folyamatot senki sem használhatja ki a szocializmus ellen. A moszkvai tárgyalások és a csehszlovák vezetők megnyilatkozásai tanúsítják azonban, hogy a csehszlovák párt- és államvezetők elvileg és gyakorlatilag fellépnek a szocializmus-ellenes szélsőségek ellen, s óvják a szovjet-csehszlovák kapcsolatokat…”.

1968. május 9.

https://library.hungaricana.hu/en/view/SzolnokMegyeiNeplap_1968_05/?pg=43&layout=s

„KEDDEN este és azt követően szerdán is újabb heves összetűzésekre került sor Párizs diáknegyedében. A tüntetések csúcspontján mintegy 20 ezer tüntető özönlött végig a széles Champs Elyséesen kibontott vörös zászlóval. A rendőrség több esetben brutális keménységgel lépett fel a diákokkal szemben. Sokan megsebesültek. A diáktüntetéseknek természetesen sokféle összetevőjük vám s ezek közül a legfontosabb az az oktatási rendszer, amely évtizedekkel elmaradt a követelményektől, s nem képes semmiféle távlatot nyitni a diákok előtt. A Francia Kommunista Párt mai nyilatkozata árnyaltan elemzi a tüntetések okait, rámutatva, hogy a diákok elégedetlensége teljesen jogos, s a pattanásig feszült helyzet elősegíti azokat a kalandor irányzatokat is az egyetemeken, amelyeknek semmi közük sincs a valódi forradalmi mozgalomhoz. A haladó polgári sajtó jó része is egyetért az FKP követelésével hogy, vessenek véget a rendőri elnyomó intézkedéseknek, s nyissák meg újból a bezárt fakultásokat”.

„Szerdán reggel megnyílt a román nagy nemzetgyűlés ötödik törvényhozási ciklusának 10. ülésszaka. Jelen vannak a párt és kormány vezetői Ceausescu, Maurer, Apostol Bodnaras, Stoica és mások, valamint a diplomáciai képviseletek vezetői. A román nagy nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta a nyolc pontból álló napirendet, amelyen szerepelnek jóváhagyandó törvénytervezetek a lakáskérdésről (állami lakások eladása magánszemélyek részére, magánlakás-építkezés, stb.) továbbá a földterületek megőrzéséről mezőgazdasági művelés számára, a szövetkezeti tevékenység problémáiról, stb.

A parlament megvitatja a közoktatás szervezéséről és az új büntetőtörvénykönyv kidolgozásáról hozandó törvényt”.

1968. május 14. kedd

https://library.hungaricana.hu/en/view/SzolnokMegyeiNeplap_1968_05/?pg=67&layout=s

Csehszlovák-iráni kőolajszállítási tárgyalások…; Megkezdődtek az előtárgyalások Párizsban…; új remények az arab világban a közel-keleti kérdés rendezése terén…; a Varsói Szerződés 13. évfordulója…

„Hétfőn 24 órás általános sztrájk kezdődött Franciaországban. Az úgynevezett 5. köztársaság fennállása óta ez az első általános sztrájk, amelyet mind a négy nagy szakszervezeti központ hirdetett meg. A sztrájk pontosan a gaulleista rendszert hatalomra juttató 1958. május 13-i algériai események 10. évfordulóján tört ki. A szakszervezetek szombaton adták ki a sztrájkfelhívást, a tüntető diákok harcának támogatására és az ellenük hozott súlyos rendőri elnyomó Intézkedések elleni tiltakozásul. A szakszervezeti központok a diákszervezetekkel egyetértésben, a sztrájk jelszavát fenntartották annak ellenére, hogy Pompidou miniszterelnök szombaton késő esti tv- és rádióbeszédében bejelentette a Sorbonne újbóli megnyitását és a tüntetések miatt letartóztatott diákok szabadonbocsátását.

A sztrájkfelhívás nyomán Franciaország legnagyobb részében megszűnt az áramszolgáltatás, csak a kórházak, más életfontosságú létesítmények áramellátását biztosítják. Csökkent, de nem szűnt meg a gáz nyomása, mert a háztartásokat a gázművek el akarják látni. A legtöbb gyár ki sem nyitotta kapuit, a főváros közlekedésében jelentős fennakadások vannak, annak ellenére, hogy a közlekedési vállalat autonom szakszervezete nem csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz, csak igen kevés autóbusz és földalatti szerelvény közlekedik. A vasúti forgalomban is jelentős korlátozások vannak, a távolsági forgalomban vonalanként csak egy-egy vonat közlekedik”.

1968. május 15.

https://library.hungaricana.hu/en/view/SzolnokMegyeiNeplap_1968_05/?pg=73&layout=s

„A CSEHSZLOVÁK Kommunista Pártban sokat tesznek azért, hogy eloszlassák az aggodalmakat, amelyeket a jelenlegi politikai folyamat egészségtelen kísérő jelenségei keltenek. Smrkovszky-nak, a parlament elnökének hétfői nyilatkozata után, amelyben erélyesen állást foglalt Csehszlovákiának a Szovjetunióhoz, a szocialista országokhoz fűződő barátsága és szövetsége védelmében, ma nyilvánosságra került a kerületi, városi és járási pártbizottságok első titkárai értekezletének anyaga. A pártközvéleménynek ez a fontos, befolyásos fóruma, amely Alekszander Dubcek, a KB első titkára elnökletével ülésezett, kinyilvánította, hogy Csehszlovákiában bármilyen körülmények között is következetesen fogják védeni, erősíteni és fejleszteni azokat az eredményeket, amelyeket a munkásosztály és az egész nép 1948 februárjában és a szocializmus egész további építése során ért el a CSKP vezetésével. A titkári értekezlet szembeszállt azokkal a törekvésekkel, amelyek a demokratizálódási folyamattal visszaélve azt a kommunista párt és a szocializmus ellen próbálják felhasználni. A tanácskozás részvevői kifejezték meggyőződésüket, hogy a dolgozó osztályok határozottan visszautasítják a szocialista ellenes erők bármiféle olyan kísérletét, amely a társadalom szocialista fejlődését veszélyeztetné”.

A Nemzetgyűlés tárgyalta a francia diákok ügyét

„A hétfői párizsi tömegmegmozdulás nagy sikere után a francia egyetemi diákság visszavonult az ország 18 egyetemére és tanácskozásokat kezdett. Mind Párizsban, mind vidéken az egyetemeken sok helyen leng a hétfőn kitűzött vörös és fekete zászló. A Sorbonne diákjai követelik a belügyminiszter, a párizsi rendőrfőnök és az egyetemi rektor lemondását. A francia nemzetgyűlés kedd délutáni ülésén a baloldal bizalmatlansági indítványt terjesztett elő, amely bírálja a kormány felsőoktatási politikáját és azt a módot, ahogyan a diáktüntetéseket a kormány kezelte. A bizalmatlansági indítvány

kitér a gazdaságpolitika bírálatára is. A nemzetgyűlés elnöke bejelentette, hogy több képviselő jelentkezett felszólalásra. Ezekre a felszólalásokra azonban már nem került sor, mert egy jobboldali képviselő provokatív megjegyzése olyan légkört teremtett, amelyben a képviselők egymás közötti vitája már-már verekedéssé fajult. Az ülést felfüggesztették. Másfél órával később az üléstermet ismét megnyitották, és az elsőnek felszólaló Pompidou miniszterelnök bejelentette, hogy De Gaulle elnök távollétében őt bízta meg az alkotmányos hatalom gyakorlásával. A miniszterelnök azt ígérte, hogy a soron következő minisztertanácson megvitatják a tüntetések idején őrizetbe vett diákokra vonatkozó amnesztiatervezetet. Egyúttal közölte, hogy tanácskozó bizottságot hoz létre, amely majd javaslatokat tesz a kormánynak az egyetemi reformra”.

1968. május 18.

https://library.hungaricana.hu/en/view/SzolnokMegyeiNeplap_1968_05/?pg=93&layout=s

Légiriadó Hanoiban…; Grecskó marsall tárgyal Csehszlovákiában…; Dominikában „megfelelően preparált” körülmények között községtanácsi választásokat tartottak…; tárgyal a CSKP ellenőrző és revíziós bizottsága…

„A Rudé Právo pénteken beszámolt a Csehszlovák Kommunista Párt központi ellenőrző és revíziós bizottságának üléséről. A lap rámutat, hogy az ellenőrző és revíziós bizottság a jövőben nem foglalkozik pártfegyelmi ügyekkel. A fegyelmi ügyeket, a büntetéseket vagy a kizárásokat ezentúl a pártszervezetek — a járási és megyei pártbizottságok, valamint a Központi Bizottság — illetékességébe sorolják.

A bizottság ugyancsak megvizsgálja a Klement Lukes-féle „projugoszláv csoport”, az úgynevezett „nagy trockista tanács” és más ártatlanul szenvedett kommunisták rehabilitációs ügyeit”.

Sztrájkolnak a francia diákok és munkások

„Franciaországban folytatódik a diákmozgalom, az egyetemeken sztrájkolnak a hallgatók. Ugyanakkor a munkások sztrájkmozgalma is tovább terjed. A legnagyobb francia gyár, a 70.000 embert foglalkoztató államosított Renault művek Billancourt-i, Flins-i, Cléon-i és Mans-i üzemeit megszállva tartják a munkások. Hasonlóképpen a Sud Aviation állami repülő- gépgyár Nantes-i üzemét szállták meg és már negyedik napja elfoglalva tartják a dolgozók. Pompidou miniszterelnök csütörtök esti rádió és televízió beszédé után hivatalosan közölték, hogy a kormány elrendelte a csendőrség tartalékállományának behívását. A Francia Kommunista Párt, valamint a CGT a munkásosztály szervezetein kívül elhatározott provokációnak minősítette azonban ezt a tüntetést, amely alkalmat nyújthat a hatóságoknak, hogy újra erőszakhoz folyamodjanak és így csapást mérjenek a fejlődésben lévő tömegmozgalomra. Az FKP és a CGT helytelenítő nyilatkozata után az UNEF diákszervezet és a felsőoktatásban dolgozó pedagógusok szervezete lemondta a tüntetést. A Chon-Bendit irányításával működő anarchista mozgalom azonban továbbra is fenntartotta a tüntetésre kiadott felhívást. Az elmúlt éjjel összetűzésre nem került sor a francia fővárosban, de igen erős rendőrség őrizte az Eifel-tornyot, ahol a rádió és a televízió leadó antennái vannak elhelyezve és az operaház épületét.

A Renault autógyár különböző üzemeinek dolgozói általános béremelést, a heti

mun kiadó csökkentését, a nyugdíjkorhatár 60 évre való leszállítását és a szakszervezeti szabadságjogok fokozottabb biztosítását követelik. A sztrájkoló munkások az elfoglalt üzemekre kitűzték a vörös zászlót és sokhelyütt fogva tartják az üzemek igazgatóit is. Többezer diák jelent meg csütörtökön délután a munkások által elfoglalt Billancourt-i Renault gyár kapuja előtt és követelte, engedjék be őket a gyárba, hogy a munkásokkal együtt sztrájkoljanak. A munkások a kérést elutasították, nehogy a diákoknak a gyár területére való belépése ürügyet adjon a kormánynak a karhatalom igénybevételére. A sztrájkmozgalom egyéb területeken is terjed. Már második napja zavaron vannak az újságok szétosztásában. Sztrájkmozgalom kezdődött az állami rádió és televízió dolgozói között js. A televízió rendezői és gyártásvezetői máris abbahagyták a munkát. A rádió és főleg a televízió munkatársai amiatt tiltakoznak, hogy egyes kormányszervek rendszeres beavatkozása megakadályozza őket a legutóbbi események folyamán a közvélemény objektív tájékoztatásában”.

1968. május 19. vasárnap

https://library.hungaricana.hu/en/view/SzolnokMegyeiNeplap_1968_05/?pg=99&layout=s

Csehszlovák püspök nyilatkozata:

„Mi katolikusok, a szocialista köztársaság jó és hű polgárai akarunk lenni” ; /…/ „Nincs ma olyan keresztény nálunk, aki ellenséges érzülettel viseltetne kormányunk iránt” — jelentette ki a püspök, végül hangsúlyozta, hogy a csehszlovák katolikusok XXITT. János és VI. Pál páca enciklikáiból és a legutóbbi vatikáni zsinaton elfogadott okmányokból kiindulva vonták le azt a tanulságot, hogy a haza felvirágoztatása és a béke megérzése érdekében feltétlenül szükség van a katolikusok és a kommunisták közötti párbeszédre és együttműködésre”.

Országos sztrájk Franciaországban:

„Egyre nagyobb méreteket ölt a francia dolgozóknak üzemelfoglalással egybekötött sztrájkmozgalma. — A Sud-Aviation repülőgépgyár és a Renault-autógyár dolgozóinak példájára, pénteken sztrájkba léptele a Berliet tehergépkocsigyár, a löoni Rhodiaceta, a Rhone-Poulenc vegyiművek, a Schneider Creuzot acéltröszt, a főváros környékén a Nord-Aviation, a Hispano-Suiza és több más üzem dolgozói.

Nagyarányú sztrájkmozgalom kezdődött a vasútvonalakon. A főváros környéki helyi járatokon úgyszólván megbénult a forgalom. A nagy távolsági járatok menetrendje pedig teljesen: felborult. Az Orly-repülőtéren kirobbant sztrájkmozgalom miatt az Air France lemondta valamennyi szombati járatát. A postások egymásután foglalják el a nagy elosztó postahivatalokat és ezzel gyakorlatilag megszüntették a levél- és csomagforgalmat. A francia állami rádió és televízió dolgozói pénteken este tartott gyűlésükön szintén a sztrájk mellett döntöttek. A diákok vitáinak középpontjában továbbra is a

vizsgák kérdése áll. Újabban azonban megerősödni látszik az a felfogás, hogy bár a jelenlegi vizsgarendszert gyökeresen meg kell változtatni, az idei tanévben mégis tartsák meg a vizsgákat. Az Odeon színházat a diákok továbbra is megszállva tartják annak ellenére, hogy az UNEF, a legnagyobb diákszervezet elhatárolta magát ettől az akciótól. A CGT, a Francia Általános Munkásszövetség Országos Bizottsága pénteken este közleményben rögzítette a jelenlegi sztrájkmozgalom fő célkitűzéseit. Ezek: A társadalombiztosítást korlátozó rendeletek azonnal hatályon kívül helyezése;

A béremelésre és tényleges kollektív szerződések megkötésére irányuló alapvető követelések teljesítése;

A munkaidő csökkentése változatlan munkabérek mellett, valamint a nyugdíjkorhatár leszállítása”.

/Itt megszakítom… A másolás öröme immár bárki lehetősége. A huszonhat szám oldalai érzékenyen kínálják a látnivalókat, értelmezésre alkalmas textusokat. Csak a kontextusok miatt idéztem föl néhány szám néhány szövegmintáit./

A fenti „újságkivágások” persze nem értelmezhetőek csupán az események direkt információként, MTI-hírként „objektív” közleménye formájában. Ha a nőnapi számot nézzük, más a „keretezés”, mint szolidaritási hónap, a kunszentmártoni téglagyár rekonstrukciója, a kétezer vagon karcagi rizs feldolgozása, a martfűi cipőgyár selejt-termelési mutatói és hasonló írásokat fölvonultató kolumnákon. A hó külpolitikai oldalain jellemzően kiemelt helyen mindig a vietnami-amerikai tárgyalások alakulása, a biafrai és délafrikai tárgyalások, a csehszlovák, lengyel, szovjet vagy magyar párt-delegációk utazása, találkozója, közös politikai irányt meghatározó és megerősítő deklarációi… – s ezek közepette a /leginkább csak/ francia (olykor német) hírek, s ezek hangsúlyaként a szakszervezetek diadalai, a rendőrség bénázásai és erőszakos eljárásai, a diákok kitartása, sebesültek és munkásszolidaritás, a kormány kényszerű lépései De Gaulle vagy Mitterrand döntéseivel, a sztrájkok okozta közlekedési és ellátási nehézségek…

Nem mondhatnánk, hogy ne lenne itt szociabilitás, visszafogott szolidaritás mindenkivel, aki világbékét, demokráciás, munkásszövetséget, szakszervezeti jogokat, emberi megélhetést akar, vagy ennek hiányáért tiltakozik. A keret, a közeg mégis összességében is a párthűség előnye, a vezető elvtársak útmutatásainak és Kádár elvtárs megértő engedékenységének ajnározása.

Egy korszak hangja. A vidéké, a termelésé, a szocializmus épülésének mindenkiért-valóságáé. Akkor, 68-ban még szinte senkinek nem tűnt fel, hogy 68 van. Egy nappal, egy évvel több vagy kevesebb… – csak az újság fejlécén pontosítható. A jelenségek jelentősége, a látnivalók látása, a moderált fogyasztás és megelégedett termelési bejáratottság biztosította biztonság hátrányainak kérdése csak később lett kérdés. Lengyel éhségtiltakozás és munkás-sztrájkok, a cseh diákok és melósok, pártfunkcionáriusok és katonák, magyar dolgozók és termelők látványosság-éhsége ekkor a jellemző visszaszorítottság szintjén hullámzik. S hogy 68 mitől több, mint előtte vagy utána – majd csak egy-másfél évtized múltán válik témává… S mert időközben spektákulummá is vált mindez, rápillantani is csak annyi, mint ébresztés, a figyelem terelése a kor, a korszakok, a napok, a hírek, a jelek, az olvasatok aktualitása és korabelisége felé…

------------------

További hasonló forráshely:

Petőfi népe, Bács-Kiskun megyei Népújság

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BacsKiskunMegyeiNepujsag_1968_05/

Érdemes még rávadászni erre is:

Raymond Aron Professzor a viharban 1968 május - Café Bábel, 15-16. /Vízió/

http://www.cafebabel.hu/szamok/vizio/aron

A. Gergely András

1 Portrék és 68-as életképek itt:

https://www.google.com/search?q=guy+debord+1968&client=firefox-b-ab&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=0ahUKEwj6rd6f1sfbAhWDYVAKHSjNArkQsAQIWA&biw=1366&bih=629

2 Alaposabb érdeklődéshez bevezetőként itt is értelmezési keretekre lel az Olvasó: https://fr.wikipedia.org/wiki/La_Soci%C3%A9t%C3%A9_du_spectacle_(livre) ; de 1973-ban Debord filmet is forgatott kedvenc témájából, erről lásd: https://fr.wikipedia.org/wiki/La_Soci%C3%A9t%C3%A9_du_spectacle_(film)

3 Forrás: Szolnok Megyei Néplap, 1968 (19. évfolyam, 101-126. szám)

https://library.hungaricana.hu/en/view/SzolnokMegyeiNeplap_1968_05/