Romantikus Sándor és bandája – avagy az esetlen hős nagyzoló igazsága

Klasszikus magyar népi figura, meg társai és ellenlábasai nyomába ered a Szegedmente hírös pusztáin barangoló főhős történetének olvasója. Talán Móricz nyomán, talán ama jeles-neves alföldi betyár csínytevése és igazságfurkosa kísérte jelképes felnőttmesében vezet bennünket Bene Zoltán, aki Az érdemes, nemes Rózsasándor kalandjai címen formált könyvében stiláris és valóságváltozatos élcelődést kínál, szerzői alcímként a műfaji önmeghatározással: Betyárpikareszk. S mert ilyen műfaj nemigen volt, nemigen van, az Olvasó a remélt romantika és a jótevő bandavezér kalandjaiban (egyik élethelyzetében még Robi Hóddal is pajtási nexusba keveredő tónusban) fölöttébb biztossá teszi, hogy Veszelka meg a Tombáczgyerök is afféle jókedvű bandázásra jöttek csak össze, léptök nyomát lesni ezért illetlen gesztus (és kínos is, mert rendszerint bekerítő csellel azonnal visszasipurcolnak a tetthelyre és elrakják az erre érdemeseket).


A betyár-lét magyar nemzeti lelket romantikus szállongásba is nem hiába készteti, hisz mit nekünk vérpallosú Pandúrsándor, császár vagy efféle más kerál, a valóság mégis emitt, a kocsmai, veresboros, csámpás bocskoros mélyvilágban regnál, nem pedig a kies börtönvárosban, templomvárosban, árvízvárosban. Az a Rózsa Sándor, a népi emléközet alakja – nem ugyanez a Rózsasándor, márcsak azért sem, mert folytonos együttléte hű csatlósával, s a kettejük meghatározó viszonyát mégiscsak libbenő képzelettel összekötő analógia, a Don Quijotéhoz kapcsolódó épeszűtlen harc éppúgy előtalálja itt az örök cimbora Panzasándort, mint a szélmalmok vészes forgását vagy a besúgó és élcelődő környezet hamiskás regényességét megidéző La Mancha és Sancho figurájában. Az igazság, az „egy és soha meg nem másítható” igazság bizonytalanságai Bene Zoltán könyvében is éppúgy főszereplők, mint a láthatatlan szelek még láthatatlanabb malmainak esetleges kerekeit.1


Az Óperenciás tengeren túl, de még az Üveghegyen jócskán innen, egy nagy, délibábos rónaságon ügetett keresztül Rózsasándor. Mielőtt felpattant széles hátú lovára, nagy bajuszát gondosan kifente, méhviasszal megkenegette, s egy-egy csöbör hűs patakvizet akasztott rá jobbról és balról, hogy legyen mit innia, midőn a lapály kellős közepébe érkezik, ahol harmat sincsen, nemhogy víz. Ilyen előrelátó ember volt Rózsasándor és ilyen erős a pödrött bajusza. Szálegyenesen ült a nyeregben, nehogy egy csöpp víz is elveszelődjön a hosszú úton. Igaz, megtehette volna, hogy a mögötte lovagoló Panzasándorra, hűséges szolgájára aggatja a vizes csöbröket, ő azonban nem csupán előrelátó és erős bajuszú, de jóságos lelkű ember is volt.”


A bajuszpödrés szertartásos játéka ugyanúgy a nemeslelkű spanyol elődöt, fantasztát és vizionáriust idézi, mint a többi, más időkből és kultúrákból hirtelenjében megjelenő koma: Rumcájsz, mindannyiunk kedvenc jóravaló jicsini rablója, vagy a távoli parapszichológus, Dr. Acula, aki már-már könyvet írna hősünk kalandjairól, valamiképp a társas emlékezet és a mitologizálódás közötti újközösségiségben lelnek önnön énjükre. A történések sodrában Rózsasanyi nemcsak elpáholja, életismeretre neveli az érdemesülteket, de trükkös csapatával fölégeti a pandúrok fűpalotáját is, sőt elcsaklizza hivalkodó velocipédjüket is. Majdan persze az örök jótétiség őszinte ellensége, a barátias arculatú árulás illőképpen börtönbe juttatja a betyárokat, de innen is a szabadok szárnyán illannak tova. Már ha az illanás örökkévaló esélye a mindenkori társas igazságérzet távoli rokona marad még a kötet végéig…


A mesei, népi emlékezeti, romantikus és tájpoétikába oltott hőstípus már az első sorokban egyszerre ironikus és elnagyolt, kifigurázott és igazság bajnokára maszkírozott, dicstelenségében is himnikus alak, akit az irónia és csúfolás éppúgy megillet, mint a valóságmegváltásban érdekeltek java többségét. Még a kötet tizenegy fejezetének közepe táján is élménykérdés marad: szerethető-e ez a főhős, vagy a népmesék, betyárnóták, igazságromantikák régi sémájának megfelelően szánalmas és irodalmi, életközelien mai vagy képzeletien ódivatú. A könyv eszköztára, szövegtónusa és helyszínjátékai egyaránt élnek a térképi képzelet, a táji hagyomány és a regényittas fantáziavilág kölcsönösségeivel, választékával, a leplezetlen mesével és a megváltó mitologizálással. A történések laza halmaza nemcsak a folytathatóság egyértelmű látszatával ajándékoz meg, de a kisrealista próza önkorlátozó merészségével is. Ehhez, avagy hát magához a betyárkalapos-pörgebajszos világnézeti életképhez csak bevallott esetlegességgel társul az ódivatú hősök éltetésének igénye, az álmok hozta hőstettek érvénytelenségének drámája és a kalandor hőstípus regényes felsülésének mindenkori ábrándképe, melyet egészen a szerzőtársi rangon kísér Török Eszter színes rajzhistóriája, irónia-építménye, meseszövése. E valóságtalajon mozgó, hegyvölgyet megjáró, életszerűségnek látszani próbáló alakok mintegy maguk is lapozzák a kötet nagyalakú oldalait, s ráébreszteni késztetnek a jótéteményre vagy igazságtételre váró olvasókat arra: a szegedi betyár egyúttal mindannyiunk sorsával és sorsáért mulatságos, s aki ennél többet remél képeskönyvtől, életregénytől, betyárromantikától, piszkálódó kalandregénytől, csínytevések irodalomtörténeti fordulataitól, az nem rossz, de más kötetet emelt le a polcról. Bene Zoltán a kalandor hős csínytevéseit a fejlődésregény romantikus megoldásaitól az ellenfejlődés realista prózája felé kalandoztatja el, kedves és intim talányban hagyva olvasóját, hogy ugyanis bármely kisembert ért bármely igazságtalanságot a bármely igazságon kívül álló ember fog-e érdemben helyretenni, visszatockolni a normalitásba és a szabványos históriába, amit pedig éppen ilyen hősök és hősregények tettek extranormálissá és igaztalanná.

A kötet mesei-képzeleti végétől függetlenül persze, de utóvégre mégiscsak meghívnánk ezt a Rózsasándort-Panzasándort egy butélia domoszlóira, lesz ami lesz… Aztán majd úgyis lesz, aki ezt is megírja, az Óperencián innen és túl az erős bajszú, de jóságos emberek híre mindig tovább tart, mint a róluk elhíresülő történetek…

A. Gergely András


1 Halld erről magát a Szerzőt is: https://www.youtube.com/watch?v=5x61Jcqj6w4