Lapszemle

Árus Zsolt szolgálatos feljelentőnek nevezi magát - és a Székely Figyelő Alapítványt -, amelynek ő az elnöke. Az elmúlt hetekben 32 újabb panaszt nyújtottak be a hatóságokhoz a magyarellenes bűncselekményekről Romániában. Azokat figyelik, elemzik és támadják meg a diszkriminációellenes hatóságnál és az igazságszolgáltatás keretében. Tényleg sok dolguk lehet…

Nemrég Dan Tănasă – a Sepsiszentgyörgyön született nagy román nacionalista – igazságszolgáltatási eljárást kért amiatt, mert a személyi igazolványokon, ahol három nyelven is szerepelnek az identitás megjelöléséhez szükséges szövegek, vagyis románul, franciául és angolul, nem a román nyelvű szöveg van elöl, hanem a másik kettő. Ez viszont Tănasă szerint diszkrimináció a javából! – sérti a román állam nyelvét. Én nem is tudtam, hogy ilyen sértődékeny a román nyelv. Még jó, hogy haragjában nem ugrik le a személyazonossági lapról!

Persze, ha Tănasă úr egy kicsit gondolkodna rajta, akkor eszébe jutna, hogy a francia és az angol felirat azért van felül, mert a személyazonossági lapot útlevélként is használják az Európai Unióban, aminek – úgy látszik, tiszta véletlenül – még mi is tagjai vagyunk, és ahol az angol meg a francia nyelv általánosan használt nyelvnek számít, és szükség van ilyen nyelvre. Tehát jelenléte és elhelyezése a román személyazonossági lapon egyáltalán nem jelent diszkriminációt, hátrányos megkülönböztetést – hanem szükséges rossz, vagy jó a javából... És hogy Tănasă úr kifogásának képtelenségét jelezze, a Székely Figyelő Alapítvány maga is beadványt helyezett el az illetékes jogi hatóságnál, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy „a magyar nyelvet hátrányosan különbözteti meg a bíróság, ha nem kötelezi a kormányt, hogy változtassa meg a személyi igazolvány szövegét”. A változtatás az lenne, hogy a magyar nyelv is bekerülne a román, a francia és az angol mellé a román személyi igazolvány lapra.

„Hát, jó játék, nemde?!” Eltarthat az idők végezetéig. Jelzik is ezt az alapítvány honlapján megjelenő hozzászólások, melyek szerint az egész „fölösleges csörte”, illetve „seggnyalás külföld előtt” – hogy egyebet most ne idézzünk.

De talán mégiscsak azzal kellene többet foglalkozni, hogy a románok és a magyarok közötti ellenszenv táplálása helyett mivel lehetne a románok és a magyarok egymáshoz való közeledését szorgalmazni. Csakhogy ez az ellenségeskedést politikai tőkének tekintő közügyi szereplők számára egyáltalán nem tűnik érdekesnek, sőt, még fontosnak sem. Ez a nagy baj! Amíg olyan politikusaink vannak, akik választási kampány idején nemcsak, hogy megszólalnak magyarul, hanem még énekelnek is, a választások után pedig áttérnek a gyűlöletbeszédre - addig mit sem javulnak a román—magyar kapcsolatok. Tenni kellene ez ellen valamit.

Zsehránszky István

Forrás: Bukaresti Rádió magyar nyelvű adása, Vélemény rovat, 2020. június 3.