Lapszemle

A minap hárman összejöttek Kolozsváron, s máris meggyanúsították őket, hogy pártot alapítanak. Pedig csak söröztek egyet, s legfeljebb vicceket mondtak. Hát, már ilyen a világ. A gyanúsítást tanították neki a kommunizmus idején. A leleplezésre szakosodott Szekuritáté volt a fő oktató. És ezt tanulják azóta is nap mind nap a szekus munkára specializálódott politikai korifeusoktól. Helyben vagyunk, Romániában élünk…

Persze, ha meg is kérdezték volna a beszélgetőket, mielőtt meggyanúsították őket, talán egyéb is kiderült volna. Például az, hogy az RMDSZ-ből kilépett politikust, Eckstein Kovács Pétert már egyáltalán nem érdekel semmilyen cím vagy funkció, nem akar semmilyen pártot létrehozni. Mint mondta: „Ez nem az én stílusom. Tágabban, nem ilyen földhöz ragadott szinten érdekel ez a téma”. Például az, hogy a baloldaliak, a zöldek, a liberálisok, a szegények „nem látják képviselve magukat” a politikai palettán. Nálunk a liberálisok is inkább illiberálisok – tennénk hozzá. A székely autonómia sem valósítható meg állandó zászlólengetéssel, fütyüléssel, jelszavak zengésével. Hanem partnereket kell találni hozzá. Hogy ez lehetetlen? Ugyan, kérem. Sok román föderálisabb Romániát szeretne, ahol a központi hatalom nem zsebel be minden pénzt, s ahol az erdélyi, az oltyán, a moldvai – s mondhatni minden tájegység – a saját értékei és a saját igényei szerint kívánna élni, fejlődni, kibontakozni. Erre nagyon sok román vevő van. S ők talán szót értenének a székelyekkel is, csak hát meg kell keresni őket. Ez az, amire a politikusok nem vállalkoznak… Csak szónokolnak, mert az nem kerül semmibe – nekik! De nekünk? Az országnak? Hadd, ne folytassuk!

Ezt elismeri például egy kolozsvári román újságíró is, Sabin Gherman – az asztaltársaság másik tagja, aki többek között azt állítja: „Románia államiságának legnagyobb szégyene történik most velünk: börtöntöltelékek és félanalfabéta politikusok vezetik az országot. Sértő számomra, hogy ilyen lett a centenárium”.

Hát olyan lett, amilyen lehetett. Nem sértő, hanem hiteles. Románia végre nem játssza meg azt, hogy más lenne, mint ami… Hátha ez a centenárium megokosít bennünket! – befejezteti velünk a hazudozást. Ugye, milyen érdekes? Lassacskán kiderül, hogy a lakosság körében nincs sok vevő rá, sőt, egyre kevesebb lesz. Ez a portéka már csak a politikusoknak kell, a nép gondja egészen más.

A társaság harmadik tagja, Hermann Mark Christian politikus vegyes pártot akar – pedig már ő is kilépett egy pártból, a Szabad Emberek Pártjából. Miért nem gondol inkább egy civil szervezetre? Mert ahhoz, amit ő kíván: „a helyi és a regionális értékek megjelenítése” – ahhoz nem újabb politikai tákolmány kell, hanem alkotó emberek egyesülete, és sok, sok munka. Talán még ez is bejön egyszer. Különben: „Szónokolunk, szónokolunk, s a temetők üresek”.

Zsehránszky István

Forrás: Bukaresti Rádió magyar nyelvű adása / 2018. július 25.