Többségben van-e a székelyföldi magyarság vagy pedig kisebbségben? Ez a kérdés gyakran felvetődik, főleg amikor tömbmagyarságról vagy szórványról beszélünk, vagy amikor a román-magyar viszony kerül terítékre. De mit fed a kisebbség, illetve a többség fogalma? Értelmező szótárunk szerint a kisebbség „Az embereknek olyan csoportja, amely számban kisebb egy másiknál”. Megjegyzem, hogy ez a szó másodlagos jelentése, az elsődleges jelentés: „Vkinek, vminek másnál kisebb volta”, illetve „Az az állapot, amelyben vki úgy érzi, hogy másoknál alacsonyabb rendű, értéktelenebb”. Ezzel szemben a többség jelentése: „Vmely mennyiség, tömeg, közösség, csoport (tagjainak) nagyobbik része <a kisebbel ellentétben>; vkiknek, vmiknek nagyobb száma, mennyisége”. Többségben lenni pedig nem jelent mást, mint azt, hogy „<vmely csoport> számban, tömegben nagyobb a másiknál v. többi(ek)nél, többen tartoznak hozzá, mint más csoport(ok)hoz”.

Visszatérve az eredeti kérdéshez, miszerint többségi-e vagy kisebbségi a székelyföldi magyar a válasz nyilvánvalóan az, hogy kisebbségi. Mert hiába él nagyobb számban egy adott térségben, mint a többségi nemzet tagjai, él benne – s hozzáteszem: éltetik benne – a kisebbségi érzést, ami említett szótárunk megfogalmazása szerint „az a nyomasztó, szabad cselekvést korlátozó v. gátló lelkiállapot, amelyben vki más(ok)nál kisebb értékűnek érzi”.

Számbeli többségünk csak az önkormányzatok munkájában tükröződik, a többségi választási logika szerint ez döntéshelyzethez, cselekvési lehetőségekhez, pénzforrásokkal való rendelkezéshez segít hozzá bennünket. Mindez pedig elsősorban a kultúra finanszírozásában, az önazonosságunkat őrző, biztosító intézmények működtetésében érezteti jótékony hatását, ezen a téren ad mozgástöbbletet.

Mert mit jelent a többségi elv? A szótár szerint „az az elv, amelynek értelmében a többség akaratának kell érvényesülnie <vmely közösség életében>;”.

Hallani s mi magunk is gyakran hangoztatjuk, hogy többségben vagyunk a Székelyföldön. De valóban többségben vagyunk? Többségben van-e a vaslábi vagy a hévízi magyar? Többségben van-e a Maros megyei magyar?

A kérdések sorát folytathatjuk: érvényesül-e a többségi elv a Székelyföldön? Ha a székely zászló vagy községháza feliratok ügyét, illetve az Úzvölgye kérdését boncolgatjuk, egyértelműen kiderül, hogy érvényesül a többségi elv, de nem a vélt magyar többségé, hanem a valós román többségé.

Tehát ne áltassuk magunkat azzal, hogy többségben lévő kisebbségiek vagyunk, mert csak tudathasadásos állapotunkra világítunk rá ezzel. Csepp vagyunk csupán a nagy román tengerben. Ideig-óráig még azt hisszük, hogy amolyan olajcsepp vagyunk, amely nem oldódik fel, hanem jól elkülönülten lebeg ezen a tengeren, de lassan rájövünk, hogy a langyos víznek vélt közeg nagyon hatásos oldószer.

Tehát ne többségi logikával éljük és ítéljük meg kisebbségi helyzetünket, hanem vegyük tudomásul kisebbségi létünket és számoljunk annak minden hátrányával.

Ami nem jelentheti az önfeladást, nem jelentheti az önmagunkról való lemondást. Ne az álmok világában éljünk, hanem álljunk két lábbal a földön.

Még akkor is, ha a kisebbségi létet nem tartjuk emberhez méltónak.

Forrás: Bukaresti Rádió magyar nyelvű adása, Vélemény rovat, 2019. június 25.