Lapszemle

A klímaváltozás elkerülhetetlen – ne emiatt zokogjunk, hanem készüljünk fel rá. Akkor talán még túlélhetjük. A klímakutatók szakdolgozatait olvasva rájöhetünk erre. És ne áltassuk magunkat! A klímaváltozást nem mi idézzük elő! – túl kicsik vagyunk hozzá. A klímaváltozás a természet műve, nem a miénk. A természet – általa meghatározott időszakonként - korszakot vált: a jégkorszakból áttér melegebb korszakba. Ez történik most is. A tudományos kutatók szerint: lassacskán kilépünk a legutóbbi jégkorszakból. Ezt is szakaszonként tesszük. 1922-ben már volt egy ilyen határozottabb kilépési időszak – nagy szárazságokkal, sok éhezővel és éhenhalóval. Aztán a természet klímaváltoztató igyekezete elcsendesedett – az embereké viszont megnőtt. Csúcsokra hágott a fogyasztás - és vele együtt a szemetelés, a környezet szennyezése. Mintha csak szívből kívánnánk a pusztulást…

Az amazóniai erdőtüzek, például, az ott élő emberek jövőpusztító művei. Azért irtják az erdőket, hogy mezőgazdasági területet nyerjenek. És azért gyújtogatnak, hogy az erdőkivágás nyomait eltüntessék. Az eredmény pedig szárazság, a mezőgazdaságivá tett területek szavannává válása. Tehát, csupán egy-két évig használható az őserdők kivágásával nyert terület – azután akár sivataggá is válhat. Hát érdemes volt irtani az erdőt? E nagyszerű munkának köszönhetően Brazíliában az átlaghőmérséklet 4 egész 3 tized fokkal lett melegebb, miközben világszerte csupán egy fokot ért el az általános felmelegedés. Hát ebből is lehetne tanulni egy keveset…

A braziloknak azt javasolják, hogy erdőirtás helyett inkább ökoturizmussal foglalkozzanak, azzal próbáljanak meg pénzt keresni. Használják ki a brazíliai erdők szépségét, érdekességeit. Csakhogy ehhez azt is hozzá kell számítani, hogy a turisták megtöltik szeméttel a teret. Nálunk például a Székelyföldön rövidesen nemzeti sporttá válik a szemétgyűjtés – a turisták által elhajigált műanyag és más csomagolóanyagok (zacskók, palackok, egyebek) összeszedése. A tengerparton pedig a műanyag cigarettacsikkeket kell összeszedni, mert azok rendkívül veszélyes környezetszennyező szemetek – és első látásra nem is tűnik fel, hogy mennyi van belőlük, csak a szezon lejártával figyelhetünk fel rá.

Így tehát ne csodálkozzunk azon, ha Amazóniában máris egy hónappal késett – október helyett csak novemberben érkezik meg az esős évszak. És azon se csodálkozzunk, hogy nálunk pedig egy hónapot késett az ősz. A nagy környezetvédő szónokok szerint „máris az utolsó percben vagyunk”. Ne dőljünk be nekik! A zöldek és a tisztségeikből kikerült öreg politikusok azért szónokolnak erről a leghangosabban, mert ez lett a kenyerük…

Viszont tiszteletre méltó Ferenc pápának az Áldott légy! című enciklikában hangoztatott üzenete. A pápa arra figyelmeztet, hogy a környezetváltozás leginkább a szegényeket sújtja. A baj egyik fő oka pedig, hogy a tehetősebbek fokozzák a fogyasztást, habzsolnak. Ezért aztán a század közepéig világszerte 300 százalékkal fogyasztanak majd többet, mint jelenleg – figyelmeztetnek rá a klimatológusok. És a nagy bevásárlások után a javak jó részét nem használják fel, hanem elhajigálják. Ehelyett okosabban tennénk, ha felkészülnénk arra, hogy éljük túl a természetes – tehát elkerülhetetlen – klímaváltozást. Cselekedjünk, és ne szónokoljunk annyit!

Zsehránszky István

Bukaresti Rádió, magyar nyelvű adás, Vélemény rovat, 2019. október 9.