Lapszemle

Közel járunk már Márton Áron szentté avatásához. A pápa Kovács Gergelyt nevezte ki Jakubinyi György erdélyi érsek utódjának. Kovács Gergely sok időt töltött a Vatikánban. Kezdetben pápai káplán volt, aztán a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője, majd visszakerült Erdélybe: a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke lett.

Kovács Gergely 2012 óta Márton Áron püspök szentté avatásának posztulátora. Sokat tett azért, hogy Márton Áron szentté avatása végre megtörténjék. 17 zarándoklatot szervezett azokra a helyekre, ahol Márton Áron papi hivatását gyakorolta Erdélyben, és 4 zarándoklatot szervezett az első világháború egykori nagy csataterére, Doberdóba, ahol Márton Áron fiatal közkatonaként szolgált, veszélyeztette az életét, megsebesült – de kitűnt embersége és kitartása révén. Aztán hadnagyként tért vissza a frontról… Kovács Gergely erdélyi érsekké való kinevezése révén a pápa – aki maga is szentnek nevezte Márton Áront – mintegy jelezte azt, hogy közel járunk a püspök úr, „e kemény és szelíd ember” szentté avatásához.

Hogy milyen is volt Márton Áron – ez a „szelíd és kemény ember” – hadd idézzük szavait. „A hívő embernek – mondotta Márton Áron – Isten gyermekét és saját testvérét kell meglátnia minden embertársában akkor is, ha másképpen gondolkozik, mint ő, más nyelvet beszél, és talán másak a vágyai és célkitűzései. /…/ A testvériséget elsősorban magunk között, az egyház közösségében kell megvalósítani.” Ezt az idézetet Virt László könyvében találtam, amelynek a címe: Márton Áron püspök „Az Úr legigazabb szolgája”. 2016-ban jelent meg – Csíkszeredában, az Alutus nyomdában nyomtatták. A Szerző leszögezi: Márton Áron „a keresztény identitást a nemzeti identitás elé helyezte”, mert „Isten a teremtő, a nemzet csak teremtmény”. „Aki jó magyar, az elsősorban Istennek van elkötelezve” – érdemes elgondolkozni ezen. Miként azon is, hogy Márton Áron szerint: „A kereszténységgel sokszor csak parádéztunk, alkalmi köpenyegként viseltük, de törvényeit egyéni életünkben sem követtük, és főképp eltűrtük azt, hogy a keresztényi elveket a közéletből minden lényeges vonatkozásában kiküszöböljük. Most ütött a jóvátétel órája.” Mintha csak a máról szólt volna a harminc éve elhunyt Márton Áron. Fogadjuk meg a szavát!

Márton Áron 1944-ben kiállt a zsidók deportálása ellen – és ezért nemkívánatos személynek minősítették a magyar hatóságok, a háború végéig nem mehetett többé prédikálni és tanítani Észak-Erdélybe. De Márton Áron kiállt a görögkatolikus egyház felszámolása ellen – börtönbe is került érte. A kommunista hatóságok alig várták, hogy valamiért lecsukhassák. És Márton Áron azt is nem egyszer hangsúlyozta, hogy „az ember testvér, nem pedig lelkipásztori munka tárgya. S a papok akkor működhetnek a leghatásosabban, ha minél mélyebben átélik a kereszténységet.” Még sok más gondolatot is idézhetnénk Tőle. Akit érdekel, vegye kezébe Virt László könyvét – és lássa meg embertársaiban a testvért. Ezzel segítheti elő maga is Márton Áron szentté avatását.

Forrás: Bukaresti Rádió magyar nyelvű adása, 2020. január 08. Vélemény rovat