Bakancslista, kontent, lájk. Bevállaljuk?

Lapszemle

Nem tudom, Önök hogy vannak vele, de engem egyre inkább zavar a bakancslista kifejezés. Több, utazással kapcsolatos közösségi oldalt, blogot is követek, na, aztán ott egyre-másra kipipált bakancslistáról, bakancslistás helyszínekről lehet olvasni.

Az én fülem valahogy idegen testként érzékeli ezt a kifejezést a magyar nyelvben, mindenképpen jobban befogadná a kívánságlistát, vágyaink lajstromát. Mert az önmagában nagyon jó, ha van az embernek ilyen, főleg, ha az tényleg a saját bensőjéből fakad. Hatalmas érzés az is, amikor az évek-évtizedek óta melengetett vágyból valóság lesz. Felszabadító, ösztönző. De hogy kerül a csizma, bocsánat, a bakancs az asztalra?

A bakancslista mint kifejezés egy jópofa, elgondolkodtató 2007-es film óta lett népszerű. Az eredetileg Bucket list címmel futó film két haldokló öreg férfiról szól, akik rájönnek, hogy az életük addig unalmas és semmirevaló volt. Nem akarnak így meghalni, ezért írnak egy listát arról, hogy mit szeretnének még az életük hátralévő részében csinálni. A két színész, Jack Nicholson és Morgan Freeman párbeszédei, elmélkedései zseniálisak. Én nagyon szerettem a filmet, amit elindított, azt viszont már nem annyira.

A világhálón kutakodva a kifejezés után, megerősítve találtam fanyalgásomat. Kiderült számomra, hogy maga a szó „hülye magyarítása egy angol kifejezésnek” (444.hu), és a „feldobja a bakancsot” (meghal) kifejezésből jött létre, az azonos értelmű angol eredeti kick the bucket – bucket list (szó szerinti fordításban: felrúgni a vödröt – vödörlista) kifejezéspár analógiájára (wiki startlap). Szóval valami olyasmit jelent, hogy melyek azok a dolgok, amelyeket szeretnénk megtapasztalni, átélni, mielőtt felrúgjuk a vödröt, feldobjuk a talpunk, amin természetesen csakis bakancs lehet.


Mind ódzkodhatok én a bakancslistától, az bizony divatos lett, és majdnem mindenki kötelességének érzi, hogy a világ orrára kösse a sajátját. Nekem ettől függetlenül valami láb- és izzadságszagú ázott papír cetli jelenik meg – ahogy mondani szokták – a „lelki szemeim előtt”, semmiképp nem az, amire használják. Á, lehet, hogy velem van a baj…

Mint ahogy akkor is, amikor azt kérdezik tőlem az interneten, hogy bevállalom-e a testem? Ez egy másik, futótűzként terjedő, fenszi és trendi kifejezés. Morgok magamban, mi az, hogy bevállalom-e? Vagy fel? Van más választásom? S ha nem vállalom fel vagy be, akkor mi lesz? Burkát húzok, vagy szobafogságra ítélem magam? Általában akkor merül fel ez az elmés kérdés, amikor arról van szó, hogy a nyár közeledtével eléggé strandkompatibilis-e a testünk. És ezzel el is érkeztünk egy másik idétlen szóhoz, amit – ha tehetném – lazán kitörölnék a szókészletből.

Ahogy a kontentet, a narratívát, az aktort, a szcénát, a kvázit, a monitorozást, a smart cityt, a mítinget és workshopot, a depositot is kitörölném, a show room-ot a shoppingolással, s az influencerekkel együtt, de száműzném az énidőt, a sötétzöldeket, a libsit és a barátosnét, a közszállítást, a vacsit és helcsit, az interszekciót, a deklarációt, betiltanám a kondikát és a doszárt, elkergetném a delegációkat és a szanepideseket, nem tartanék meg egy fisát és faktúrát sem, kiönteném a jaurtot, kidobnám az árdét, utána a kariókát és a pikszet is.


Na, a bakancslistától eljutottunk az idegesítő szavak, kifejezések listájáig. Ami persze teljesen személyes, azaz szubjektív, hogy okosabbnak tűnjön a megállapítás. Nagyon kíváncsi lennék az önök listájára is. De nem a bakancsból előhúzottra, hanem mindennapi beszédünk kevésbé szimpatikus szavainak csokrára. Most erre sokan mondhatják: a nyelv már csak ilyen, mindig változik, magába olvaszt, beszippant, kivet magából, elfelejt szavakat, minek ezen problémázni, orbitális marhaság (ez egy másik nem kedvenc, de „menő” kifejezés). Lehet. De ápolni, gondozni a nyelvet sem árt, és abban bizonyára egyetértünk, hogy sokat elárul egy emberről, hogy miként beszél, milyen szavakat használ. Ha elfogadjuk, hogy a stílus maga az ember, akkor végképp nem mindegy, hogy valaki hogyan tolja a kontentet, amikor prodzsektjeiről beszél, netán kommentel, s arra vár, hogy a facsebukra kiposztolt bakancslistáját minél többen lájkolják…


Asztalos Ágnes


Forrás: Hargita Népe, Hargita Népe 2018. augusztus 10.