Lapszemle

erre jó Bánffy Miklós immár román nyelven is megismerhető trilógiája, az Erdélyi történet. A három kötetes regényfolyam közel 1500, egészen pontosan: 1446 oldal terjedelmű, és megismerhető belőle az erdélyi világ. Egy sajátos világ, ahol a magyarok és a románok mégiscsak megférnek egymás mellett, sőt, az egyszerű falusi emberek például még segítik is egymást. A különös csupán az, hogy erre egy magyar arisztokrata kellett, hogy felhívja a figyelmet – egy Bánffy, aki előítéletektől mentes, és akit sohasem ragadott magával a nemzeti kicsinyesség, soha nem dőlt be az üres politikai szónoklatoknak.

Természetesen kilétét, magyar arisztokrata voltát nem tagadja meg soha, de képes észrevenni a mások értékeit is. Könyvében, például, helyet talál az erdélyi románoknak: árnyalt képet fest többek között a román paraszti kultúráról és a Mócföld lakóiról is. Olyan képet, amely becsületére válna a román íróknak is. Ezért talált olyan kiváló román fordítóra – az ugyancsak erdélyi Marius Tabacura -, aki tíz éven át dolgozott Bánffy művének megírásával román nyelven. Igen, Marius Tabacu munkáját nem tekinti fordításnak, hanem a mű román nyelven történő megírásának. Ezt már az idén májusban is elmondta, amikor Bánffy művének román kiadását mutatták be a Bookfesten. És mint szeptemberben értesülhettünk róla, Kósa András Lászlótól – a Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatójától: a könyv első román kiadása sikert aratott, maradéktalanul elkelt – és most már a könyv második kiadását árulják, ugyancsak sikerrel. Alexandru Vaida Voevod román esszéista pedig, az egykori román miniszterelnök, immár háromszor is elolvasta az Erdélyi történetet… Tehát, a román olvasót is érdekli ez a mű. Minden bizonnyal érdemes volt kiadni román nyelven.

De mi hasznunk van ebből minekünk, erdélyi magyaroknak?

Talán az, hogy jobban megismernek és ezentúl más szemmel néznek ránk román honfitársaink. Nem mindig csak ellenséget látnak bennünk – miként azt vezetőik: a politikusok és a papok szeretnék -, hanem társnak tekintenek bennünket, akivel érdemes összefogni. És természetesen a kölcsönös tisztelet jegyében tehetjük ezt – ami a jobb megismerés és a megértés eredménye.

Bánffy minden körülmények között megmaradt erdélyinek. És a híres erdélyi nemesi család bonchidai kastélyát nem a románok tették tönkre, hanem egy visszavonuló SS-csapat, 1944-ben. Az a csapat felgyújtotta a kastélyt, és még azelőtt ki is rabolta azt. 25 000 könyvet és többszáz, történelmi értékű családi dokumentumot, valamint számos műkincset hordott el onnan. Aztán a szállítmányt bomba-találat érte, és minden odaveszett. Hogy miért tették ezt a német katonák? Hát, bosszúból! Haragudtak Bánffyra, mert elintézte azt, hogy a magyar katonaság vonuljon ki Kolozsvárról, ne váljék a város a szovjet csapatokkal való harc áldozatává. Megmentette a pusztulástól Erdély fővárosát.

Bánffy Miklós színdarabokat is írt. Azok 2009-ben megjelentek kötet formájában, a Polis Kiadó jóvoltából. Ezek közül a darabok közül nem egy megállta a helyét a legrangosabb magyar színpadokon, és nem ártana, ha eljutna végre a román nézőhöz is. Ismét fordítóra lenne szükség. Találjunk egyet!

Zsehránszky István

Forrás: Bukaresti Rádió magyar nyelvű adása, Vélemény rovat, 2019. szeptember 11.