Kereszty András: A barlang hősei (2018)

Készülő könyvújdonság: elsőként a világon


Magyarul jelenik meg a világon az első könyv az Alvó Hölgy barlangjában rekedt fiúk kimentéséról. A dolgok különös összejátszásaként magyarul jelenik meg az első könyv a világon a thaiföldi barlangban elveszett Vadkanok nevű kölyökcsapat tagjainak a kimentéséről. Szerzője: Kereszty András. Népszerű könyveket ír különleges dokumentarista módszerrel. Ezekben helyszíni tapasztalatok vegyülnek videók és interjúk sajátos feldolgozásával. A Piramis és Dávid-csillag, a Challenger-videó jó példa erre. Mindkét könyvnek hatalmas olvasói tábora volt.

Másodszor az a tény, hogy Kereszty egy évvel ezelőtt két online újságot indított. Az egyik az Újnépszabadság, a másik az A Haza. Az A Haza pedig módszeresen építi kapcsolatait a világ hasonló című, tartalmú, koncepciójú online újságjaival. Thaiföldön az angol nyelvű Nation ilyen. A Nation mindössze húsz éves gyakornoka pedig a távoli, Isten háta mögötti Csang Rai tartományból küldi tudósításait. Mi kell még a véletlenekhez? Csang Rai tartományban van az Alvó Hölgy barlangja, amelyben a Vadkanok foci csapatának tagjai bennrekedtek. Így aztán rögtön az első héten, amikor még szó se volt arról, hogy emberek ezreit megmozgató akció indul a fiatalok mentésére, már kialakult a kapcsolat a könyvben Parané néven szereplő helyi tudósító és az A Haza között.

A tudósítások, a helyszíni tapasztalatok, az elkészült videók és interjúk alapján pedig megszületett a könyv, amely igazi helyszíni élményt nyújt az olvasónak arról, hogy mi is történt Mészái város mellett a hegyen. Az e-könyvet szeptember 1-étől lehet keresni az e.konyv.hu, a honapkonyve.hu, a bookline.hu, a lira.hu és a libri.hu oldalakon.

Rekord idő alatt elkészült. Először a világon dolgozza fel könyv az eseményeket.

Az A Haza, www.ahaza.blog.hu közzétett néhány részletet a dokumentumkönyvből. Ezek nyomán adunk ízelítőt mi is a készülő könyvből.



Abdul Szamon


A két angol búvár fejlámpájának fényében először vékony, cipő nélküli lábak tűntek fel, aztán már látszott, hogy egy csapat gyerek ül piros-kék nadrágban, trikóban egy sziklateraszon. Alakjuk tükröződött a fekete vízen. Mintha csupán pihentek volna egy tó partján. Hello – köszönt az idősebbik angol. A „jó reggelt”, vagy a „jó estét” a körülmények miatt nem lett volna helyénvaló. - Hello – felelte egy fiatal, csengő hang. Csontsovány fiú volt. Összetette a két kezét és ültében meghajolt. Ez thaiföldön a „váj”-köszönés, a jó modor jele. - Milyen nap van ma?- Július másodika, hétfő – mondta az idősebbik, Richard Stanton. És hozzátette a rutin szöveget: How are you? A fiú komolyan vette a kérdést.

- Én jól vagyok. És mindenki jól van.

- Hányan vagytok?

- Tizenhárman

- Pompás! - Kiáltott föl egyszerre a két búvár. - Remekül beszélsz angolul. Hogy hívnak?

- A nevem Abdul. Abdul Szamon. Hoztak ennivalót?

- Bevallom, erre nem gondoltunk. Előbb meg akartunk titeket találni.

- Éhesek vagyunk. Nagyon éhesek.

- Szerzünk ennivalót.

- És most ki is visztek innen?

- Az még odébb van. Ketten vagyunk. Ehhez sok ember kell.

A két brit visszaúszott-kúszott-mászott a kijárathoz. Az ott várakozó újságírók így szinte azonnal értesíthették a világot arról, hogy élnek az elveszett kölykök. És hogy van odabent egy Abdul Szamon nevű fiú, aki jól beszél angolul.

Ennyi elég is volt ahhoz, hogy a világ szerkesztőségeiben, tévé stúdióiban megkezdődjön a nyomozás, hogy ki is ez az Abdul Szamon nevű srác.

Az azonnal kiderült, hogy menekült. A szomszédos Burmából (Mianmar) jött a szüleivel, nyolc évvel ezelőtt, hatévesen. Különös vidék ez a burmai hegyvidék. Egy magán hadsereg uralja, a United WA State Army. Magukról azt mondják, hogy az egykori Kommunista Párt gerillái. De sokkal inkább egy olyan haderő, amely a kábítószer gyártását és forgalmazását irányítja a régióban. Sokáig heroint készítettek a mákföldek terméséből. Az utóbbi években inkább amfetamin gyártásra koncentrálnak. A stimuláló drog ugyanazokban a kis üzemekben készül, ahol a mákból gyártottak heroint. Ahol drog van, ott fegyver is van. A WA hadsereg konkurrens bandákkal, a mianmari hadsereggel csatázik folyamatosan. A bivalyokat tenyésztő, rizst termesztő parasztok pedig menekülnek a csatazajból. Az ENSZ szerint 400 ezren futottak át Thaiföldre. Van szakértő, aki ezt túl alacsony számnak tartja és kétmillióról beszél. Egy dolog biztos: Abdul Szamon famíliája ezzel a menekültáradattal érkezett.

A kis Abdult szülei egy baptista templomba vitték, és gondozását a lelkészre és a feleségére bízták. Ez így csak egy kijelentő mondat. De mennyi feszültséget, félelmet, kiszolgáltatottságot takar! Egy hatéves kölyök egyszerre csak egy idegen országban találja magát, elszakad a szüleitől, sose látott lelkészcsaládnál él. Innen, a paplakból megy először iskolába.

„Overachiever” - mondja róla a tanára.

Ez fordítható úgy, hogy eminens. Vagy kevésbé pozitíven: stréber.

Három hangszeren játszik. Minden sportban kiváló (foci, futsall, röplanda).

A burmai nyelvet hatéves kora előtt tanulta, a thait már új hazájában. Az iskolában megtanulta a kínai mandarin dialektust és a baptista lelkész családjában és a templomban az angolt.

Amikor a brit búvárok közölték vele, hogy meghívta a Manchester United, széttárta a karját. Sajnálja. Nincs születési bizonyítványa. Nincs állampolgársága.

A thai parlamentben nemrég fugadtak el egy törvényt, hogy a menekültek 2024-től állampolgárságot kaphatnak. Ettől kezdve lehet személyi igazolványuk, útlevelük, lehet bankszámlájuk, vásárolhatnak ingatlant, házasodhatnak és külföldre is utazhatnak. 2024-től. Abdul Szamonnak már csak húszéves koráig kell erre várni.


Szaman Kunan


- Itt vagyok a Suvernabhumi repülőtéren. Arra várok, hogy felszálljak a gépre, amely majd elvisz Chiang Rai-ba, hogy csatlakozzam a mentőakcióhoz. Sokan vagyunk. Orvosok, a hadsereg búvárai és civilek, akik a bangkoki Siam Ocean showban, vagy a Pataya Beachen lévő Vizivilágában dolgoznak.

Az izmos, jó felépítésű férfi arcából keveset mutat a kamera, egy hatalmas, a napot visszaverő napszemüveg miatt.

- Este látjuk egymás. Hazahozzuk a srácokat!

Ez a videó maradt meg Szaman Kunanról, a búvárról, a barlangi mentés egyetlen halálos áldozatáról.

38 éves volt. Annyit tudtak csak róla, hogy Roi Et-ben született. Korábbi hivatása szerint a haditengerészet búvár tisztese volt. De már leszerelt és a Bangkoki repülőtéren dolgozott bizonsági őrként. A Suvernabhumi repülőtéren, ahonnan az utolsó videón bejelentkezett. Maratoni futó és kerékpárversenyző. Nős, felesége Valeepoan Kunan. A mentésre önként jelentkezett. Talán elege volt a reptérből, a bőröndökből a kellemetlen utasokból. Vissza akart térni a társak közé, a fókák csapatába. Együtt lenni velük. Együtt is volt a csapattal. A parancsnok utasításait követte, mint a régi időkben. Csak épp a felszerelése nem volt olyan professzionális, mint a Seal-eknek. Civil könnyűbúvár öltözetet, maszkot hozott.

Szaman Kuman egyébként sose szerzett magas rendfokozatot a thai haditengerészetnél. Váll-lapját három vörös sáv díszítette. Tisztes volt, a harmadik rangot viselte (Petty Officer Third Class ), ami Magyarországon a szakaszvezetőnek felel meg. Fiatal tengerészből lett előbb Petty Officer First Class (őrvezető), majd Petty Officer Second Class (tizedes), végül pedig szakaszvezető. (A megfelelő magyar rendfokozatokat is használtam). A rendfokozatokért vizsgázni kell, a követelmények igen magasak. A thai haditengerészetnél egy fóka-búvár általában három évente kap lehetőséget arra, hogy előléptetést szerezzen. Ekkor nagyot ugrik a javadalmazása.

A thaiföldi haditengerészetnél nemcsak a rendfokozatok, hanem a feladatok is az amerikai mintát követik. A küldetések veszélyei miatt a SEAL-nek van a legnagyobb esélye, arra hogy szuperhős legyen. Ezt szokták mondani a parancsnokok azoknak, akiket ehhez az alakulathoz küldtek.A seal (nevezzük egyszerűbben fókának) modern harcos, aki a világ minden táján, minden körülmények között képes harcolni. A haditengerészeti SEAL (Sea-Air-Land, Tenger- Levegő-Föld) azonnali beavatkozó erő. A harci egység tagjai fáradságos edzéseken mennek keresztül, hogy elérjék a maximális edzettséget és kitartást. Megtanulják, hogyan működjenek együtt és hogyan mozogjanak szinkronban, amikor különleges műveleteket hajtanak végre. Ilyenek például a felderítő missziók. A fókák gyűjtik be az információkat az ellenséges területről csapásmérés előtt. A haditengerészet fókái ejtőernyőznek, búvárkodnak, így surrannak be észrevétlenül az ellenfél vonalai mögé. A fókák mentik a túszokat. Amikor a túsz-tárgyalások meghiúsulnak, a haditengerészeti fókák lépnek akcióba. Az ilyen küldetések kulcsa a sebesség, a lopakodás, a mesterlövészet és az erő. A fókák helikoptereket, tengeralattjárókat, motorkerékpárokat, gyors-bicikliket használhatnak, éjjel látó szemüvegek segítségével áthatolnak a legsűrűbb dzsungelen is. A fókák mesterei a kézi tusának. Mindez a SEAL kézikönyvében olvasható. Több minden van még benne, folytathatnám a leírást, de talán ennyi is elég annak elképzeléséhez, hogy milyen akció-film-főhős-szerűség lehetett Szaman Kunan.

Azt még csak elképzelni se lehet, milyen lehetett számára elhagyni ezt az életet. Milyen lehet egy valóságos akciófilmből a biztonsági őrök valóságos életébe zuhanni. És meg lehet sejteni, hogy miért jelentkezett önkéntesnek, miért meséli büszkén a repülőtéren, hogy ismét itt van, orvosok, katonai búvárok között, akik AKCIÓRA indulnak.

De most nem volt eleven ellenség. Csak lopakodó és halálos.

Egy nappal azután, hogy Szaman Kunan megérkezett a barlanghoz, közölték, hogy a legfrissebb mérések alapján a barlangban a levegő oxigén szintje 15 százalékra esett. A normális 21 százalék. A gyerekeket már megtalálták. De most az fenyegetett, lassanként megfulladnak. Arpakorn Jukong, a fókák parancsnoka utasítást adott, hogy búvárjai vigyenek le harminc nagy méretű oxigén palackot, F számozásút. Ennek tartalma 1360 liter. Ha teljesen kinyitják a csapot és tartalmát a levegőbe eresztik, akkor másfél óra alatt fogy ki. Ezért negyven-ötven percenként újabb búvárok vigyenek le friss palackokat és cseréljék ki a régieket. Egy fóka-egy búvár. A nehézséget csak a barlangban lévő közlekedés jelentette. A sok merülés, a sok elárasztott folyosó. Egyébként még a teli palack súlya is csak 16 és fél kiló. Meg se kottyan egy edzett fiatal embernek.

Szaman Kuman lelkesedése, segítő készsége okozta a tragédiáját.

Alighogy visszajött egy palack leszállításából, felkapott egy másikat, és máris vitte vissza a barlangba. Senki sem tartotta nyilván, ki mikor indul, ki mikor jön vissza. A sok egyforma felszerelés miatt nem is lehetett mindenkit figyelemmel kísérni.

Miközben az életmentő palackot vitte az egyik csarnokba, kifogyott a hátán lévő kis méretű (mondhatni civil merülésekre, rákászásra való) oxigénpalack tartalma. Ez hirtelen történt.

Az utána érkező társ már csak azt látta, hogy egy búvár ruhába öltözött test lebeg a vízen. Bevonszolta a legközelebbi csarnokba. Levette a maszkját. Megpróbált oxigént juttatni a tüdejébe. De hiába. Szaman Kuman nem élt. Tragikus módon a saját palackja fogyott ki, miközben az oxigént szállította a barlangba.

Szaman Kuman életét megváltoztatta távozása a hadsereg alakulatából. A Barlangban végre egykori társaival lehetett. Együtt dolgozhatott velük, együtt figyelhetett Jukong parancsnok utasításaira. Hajtotta őt a bizonyításvágy, hogy harmincnyolc évesen is képes húszévesek teljesítményére. Képes minden áldozatra azért, hogy más életeket mentsen. A küldetések veszélyei miatt a SEAL-nek van a legnagyobb esélye, arra hogy szuperhős legyen. Ugye, ez a hívó szó az újoncoknak.

Szaman Kumant végül is nem repülőtéri biztonsági őrként, hanem szuperhősként temették el.

Őfelsége Maha Vajiralongkorn király elrendelte, hogy léptessék elő főhadnaggyá. Koporsóját hat SEAL tiszt vigye a sírhoz. A sírnál az alakulat főparancsnoka búcsúztassa. A parancsnok beszédének részlete:

“Első osztályú és tehetséges SEAL voltál, kiváló triatlonista. Az után is, hogy leszereltél, kapcsolatban maradtál korábbi bajtársaiddal. És mikor eljött az ideje, újra akcióba indultál velünk. Ez volt az utolsó missziód akkor, amikor a világ minden részéből gyülekeztek a búvárok, hogy életük legnehezebb misszióját hajtsák végre. Elkötelezettséged, elszántságod példa lehet valamennyiünk számára. Szívünkben örökké élni fogsz.”

Szaman Kunannak a "Fókák" jelentették az életet. Ebbe is halt bele.


Forrás: A Haza