Új Ethnologia-kötet a kultúrapiacon

Nem kevés, de nem is régészeti időben mért (mintegy másfél éve) nemrég írtam a Periszkópon egy sajátos „műfajkísérletről”, mely mostanában egyre sűrűbben eluralkodni látszik a forráshiányos (vagyis önköltséges, önkéntes, magunk erejéből megvalósított) folyóirat-kiadási horizonton: egy kötetformán vaskossá sikeredett, négy számot átölelő új opusz, mely Ethnologia névre hallgat, s benne néprajztudományi, etnológiai, folklorisztikai, kultúrakutatási munkák halmozódnak egymásra.ⁱ Ez azért is érdemi eredmény lehet, mert a szerkesztésben és tudományos tanácsadói háttérben megkerülhetetlenül jelen lévő Voigt Vilmos saját értékelő előszavában is kiemeli (Köszönet és bizalom a folytatásban): amikor kezdődött, csak a remény volt a folytatásra, de most, hogy a kötetformára sikeredett évkönyv 2017–2018-as számai egybeszerkesztve 745 oldalon napvilágra kerültek, immár bizonysággá is lett: van igény, s kell legyen orgánum is, ahol mindez a tudomány piacára jöhet. A kötet: Ethnologia. Multidiszciplináris szaktudományi folyóirat – elektronikus könyv akkora és oly tartalomszínes, hogy bármit kiemelni belőle megokolt sértés a többi ellen…ⁱⁱ De kell, mégis fontos, mert egyúttal ünnepel is a mű… Az előző kötet Bodrogi Tibor emlékére ajánlott összeállítás volt, ebben pedig most Róheim Géza 125. évfordulójára, Biernaczky János születése 100. évfordulójára, és Hoppál Mihály születése 75. évfordulójára készült a szerzőköri és tematikus hangolódás is. Vannak angyalok, dzsinnek, kincsek, Róheim Géza csuvas mesetípus-katalógusa, afrikai sziklaképek feltárása Biernaczky Jánostól, a Hsziung-Nuk régészeti kutatása Mongóliában, nagyszentmiklósi aranykincs, török népek vallási dalai és népdalai, mongol lóvágás szertartása, hagyományos kereskedelem Fekete-Afrikában, Torday Emil tárgyi gyűjteménye és katalógusai, interdiszciplináris kitekintések, emberi evolúció, társas világok és környezeti együtthatások, névvarázs és etnológiai pszichoanalitikai nézőpontok, antropo-specifikus látásmódok és tapasztalatok – egyszóval angyalok és dzsinnek, meg minden, ami a kitárt ablakú és kapujú etnológián keresztül beömlik a társas tudás szakterületeire, az össze-diszciplinálódik itt.

Olykor, még ismertető-írás közben is rá-rákap a képzeletem a vélt és valódi olvasóra…, mennyire tűnhet valamely zúzós tücsöktudománynak olykor mindaz, amiről választékos lelkesedéssel próbálok tudósítani. De mindig belátom, megvan a korlátja a szakérdeklődésnek s a köznapi tájékozódásnak, tudományterületeknek és kölcsönhatásoknak is. Ezek között, s olykor mögött igyekszem járkálni rendszerint…, ne kelljen lábjegyzethez is lábjegyzetet illeszteni a magyarázatok kedvéért. Itt most megteszik ezt a szerkesztők (részben az ünnepeltek is a maguk szövegeivel), ám Voigt Vilmos és Verebélyi Kincső mellett Biernaczky Szilárd is Róheimről, szintén (autodidakta) afrikanista édesapjáról, az Afrika-kutató Frobenius-kommentárok szerzőjéről, a hazai afrikai szájhagyomány-kutatásról, Jack Goody-ról és Jan Vansináról, de még egyéb, hosszú sort alkotó témakörökről értekezik. A főszerkesztő Hoppál Mihály kiadós áttekintést komponál az International Society for Shamanistic Research (ISSR) intézményéről és Diószegi Vilmos örökségéről 1991 és 2015 közötti időszakról. Az Általános áttekintések és elméleti írások fejezet tartalmazza még David Henige Szájhagyomány és kronológia tanulmányát, valamint Simon Róbert Angyalok és dzsinnek az iszlámban dolgozatát, melyeket a Róheim Géza, az etnológia pszichoanalitikai irányzatának megteremtője fejezet követ (többek között Verebélyi Kincső Róheim Géza, a kincskereső és Voigt Vilmos Az ismeretlenül maradt úttörő mesetípus jegyzék cikkével, melyeket még hét írás kísér, egyebek mellett Róheimtől, József Attilára tett hatásáról és afrikai tematikájáról.

Egy vonásnyi lélegzetvétel…, új témakör, más tudástartomány és módszertan, Etnológia és régészet tematikus körrel: afrikai sziklaképek feltárása és stílus-kérdései (Biernaczky János tollából), A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratai és a történelem Erdélyi Istvántól, s ugyancsak tőle (Benkő Mihály szerzőtársával közösen) A Hsziung-Nuk régészeti kutatása Mongóliában. Itt egy kézenfekvő átkötés: Ázsia témaköre jön sorra új fejezetben (Sipos János, Csáki Éva, Bán Kornélia írásaival), melyeket azután az etnológia bevett nagytérségi kulturális földrajza szerinti újabb világok követnek: Amerikáról Voigt Vilmos, Afrikáról az ismert kutatók: Sárkány Mihály, Biernaczky Szilárd, Szilasi Ildikó Hermina, Tesfay Sába tanulmányai sorjáznak, Interdiszciplináris kitekintések blokkban az emberi evolúcióról Surányi Dezső, Pászka Imre újabb kötete kapcsán én is közreadtam elemző áttekintést, s még erre következnek az Ismertetések rovat cikkei (540-658. oldal) temérdek szakmai részkérdésről, monográfiáról, folyóirat-cikkről, tanulmánykötetről szóló közlésekkel, tizenegy szerző tollából, végül a folyóirat-kötet Tudománytörténet / viták / információk / a nemzetközi tudomány hírei blokkal ér véget hét írás vegyes anyagával, melyek persze a legtöbb „szokványos” folyóirat végén ott leskelnek, mint futball-hírek a napilapok utsó oldalán…

E nyolc fejezet (igen, bizony, talán) távol van az erdélyi szótól, távol a mindennapi tudomány-fogyasztók bevett ízlésétől, de még a szakfolyóiratok alapvető tematikáitól is. Akkor mégis, minek az ismertető róluk, ily kutyafuttában, szinte a több oldalas tartalomjegyzéket kiváltó szerepkörben…?! Igazi a kérdés, de a válasz, bármily erőtlen is, ennél célzottabb. Kell, nemcsak a humán- és társadalomtudományok szemléző kölcsönössége egymással karöltve, de a rokon területek harmóniája is: a kolozsvári néprajz, a vásárhelyi kommunikáció-szak, a bölcsészeti-filológiai tudástartományok megannyi ágazata (nyelvészettől történettudományig, pszichológiától kultúratörténetig, humánökológiától vallástudományig egy seregnyi szakismeret) vesz ilyenkor példát, mintát, tematikai képletet, forrásjegyzéket, képanyagot, bibliográfiai kínálatot, tudástechnikát és módszertani inspirációt is, melyet máshonnan nehéz átvenni, hisz nem kerül elébünk. Kell ez, kell a kölcsönhatás, kell a válasz, s a látensen elérhető ágazatok között ott rejlik a kisebbségkutatás, a távoli földrészek népismeretének rejtőzködő forrásanyaga, a társas tudások megannyi más eszközkészlete is. Végső soron meg azért, mert egyszerűen érdekes, izgalmas, inspiráló, tudást edző, partnerséget serkentő, jövendő együttműködésekre késztető, sőt az erdélyi tudományosság számára is szerzői partnerviszonyt forszírozó mindez.

S ha már a mindenségek, afrikai hősmesék, dicsérő költészet, szakrális jelképtárak öröksége: a magyarországi afrikakutatási törekvések történetéből kiemelten jelent meg ugyanott és ugyanabban a sorozatban Biernaczky Szilárd: AFRIKA MAGYARORSZÁGON – MAGYAROK AFRIKÁRÓL tudománytörténeti vázlatok – 1. kötet, amit több partner-intézmény és támogató tudományos háttér révén kiadott a Mundus Novus Könyvek, Érd – 2017., 550 oldalon, valamint épp e pillanatban jelenik meg a Francia Intézet segítségével Szilamaka és Pullori (fulani eposz) elmondta Boubacar Tinguidji, lejegyezte, fordította és bevezette Christiane Seydou magyarra fordította a francia változatból: Biernaczky János†, Kun Tibor és Biernaczky Szilárd, szerkesztette, bevezette és utószó: Biernaczky Szilárd, 240 oldal is. Ezekből is következik, látva látható, hogy ha van a pécsi Afrikakutató Központ aktuális nemzetközi kapcsolat-hálózat és gazdaság-diplomácia kutatása, az Afrika Tanulmányok kiadása mellett igazán markánsan fölzárkózó intézmény, melynek érdeklődési irányában Afrika áll, az éppen a Mundus kiadó, s háta megett a Magyar Afrika Tudástár mint elektronikus könyvtár,ⁱⁱⁱ ahol (aktuális adat szerint) 3224 szöveg vált elérhetővé az Afrika-tematika széles bűvköréből, forrásaiból, elemzéseiből, klasszikusaiból, reflexiókból.

Ez pedig már nemcsak mesekatalógus, hanem meta-katalógus inkább, s igaz, kevésbé a sziklaképek pompás árnyalataiban, de a tudások szivárványos sokféleségének mesés gazdagságával kényeztető módon. Jó pedig csak akkor és addig lesz, amíg ennek, ilyesminek értékét becsét látjuk, hasznát élvezzük, gyarapítását és elismerését sürgetjük.

A. Gergely András

i lásd az előzmény-kezdeményt: https://sites.google.com/view/peri-mikro-szkp/2018167-186/ethnologia-foly%C3%B3iratk%C3%B6tet

ii Mundus Novus kiadó, felelős szerkesztő Biernaczky Szilárd, Budapest, 2019, 745 oldal

iii http://afrikatudastar.hu/HU/magyar-afrika-tudas-tar