A magyar könyvpiac ma már egyre növekvő színtere, s a könyveladások relatíve csökkenő száma, a megszűnő kiadók és terjesztők bevallott csődjei dacára is viruló kínálata egy régi-újnak számító kulturális leleménnyel gyarapodott az utóbbi évtizedben, ez pedig a mind harsányabban előtérbe tolakodó ezotéria tárgyköre. Kereső és ajánló kereskedelmi oldalakon, karácsony előtti pompával cicomázva, vagy antikvár felületeken, kapcsolati kultúrákat hevítő orgánumok révén amúgy is sodró tömegűvé lett a misztikus világok felé nyitás pragmatikus haszonvételi gyakorlata, de az újvallások piacképességének, no meg a mindennapi lét fogyasztóiságon keresztüli misztikum-igényének vágy-világa is cikázó könnyedséggel él a legkülönbözőbb kulturális csalikkal, megváltó ígéretekkel, be nem teljesíthető jóslat-kínálattal. Nem is állítható tehát, hogy bőséggel van igény, gyarapodó a kereslet a mindennapi megváltások boldogság-szirupjaira vagy öröm-flastromaira. Akadnak ezért szép számmal, akik nyersen ki is használják, megülik, sőt meglovagolják ezt az élménytársadalmi táltosvilágot, parfümált ezotériával, csodavárás-terápiával, megváltó érzületekkel is akár. Minden eladó, jóskönyvektől a zen diétáig, asztrológiai nyelvtantól a maja próféciákig, álomfejtő szótártól az önismereti lexikonig és misztikus utazásokig.

Ebben a légkörben hat, sőt hat igazán, várhatóan, érzékenyítő effektusoktól sem mentesen a perzsa klasszikus költészeti és bölcseleti örökség sorozatnyi jele és impulzusa. Csak a Kossuth Kiadó pillanatnyi oldalkínálatából egyszerre világlik elő három tematikus történés: a perzsa költészet legnagyobb remekét, Omar Khájjam Rubáíjat-jából három – perzsa, angol és magyar – nyelven közreadó kiadvány (Edward FitzGerald és Szabó Lőrinc fordításában, Varga Sinai Gizella festményillusztrációival);ⁱ a Rubáíjat-ból készült válogatás 60 négysoros versét hangoskönyvben párszi és magyar nyelven Gholamali Rajabi Yazdi iráni nagykövet és Galkó Balázs színművész adja elő egy CD-verzióban;ⁱⁱ továbbá a Perzsa bölcsességek című exkluzív kötet, mely Szalai Lilla szerkesztésében és Kocsis András Sándor fotóival dédelgeti a megfontolandó útmutatásokat és „életfilozófiát” igénylő fogyasztókat.ⁱⁱⁱ

E kínálat-sor csupán egyik a nem-specifikusan ezotériára fókuszált érdeklődésű Kossuth-kiadói anyagból, ugyanakkor a kiadó erős történeti és kultúratörténeti gyűjtőkörébe is szervesen illeszkedik a XI-XII. századi perzsa költő, matematikus és csillagász (1048–1131) Nyugatra importált bölcselem- és érzelem-gyűjteménye. S míg az eredetileg alkalom szülte, önmagukban álló négysoros verseket, „a múlandóság mámorát” megidéző elégikus szövegeket, a rubáíkat első angol fordítójuk fűzte egységes ciklusba, az Iránban élő festőművész Varga-Sinai Gizella illusztrálta poétikusan vissza-archaizált tónusban, addig a hangoskönyvben magát a modern nyelvi tónust is megkapjuk e kultúrahordozó illusztratív gazdagságban, s a válogatott Perzsa bölcsességek lapozó már hét bölcstől származó életfilozófiai gazdagsággal kecsegtet (Rúdaki, Firdauszí, Attár, Khájjam, Rúmi, Háfiz és Szádi tanításaiból). Utóbbi forrás a filozofikus-életviteli tanítások és morális útmutató-tanok mellett az illusztrált iráni művészet vizuális kiegészítője annyiban is, hogy a fotók kínálta fantáziamozgató helyszínek, templomok, várak, erődítmények, emlékhelyek és szakrális helyek turista-tájrajzával teszi pontosabbá, honnan ered, s milyen életvilágból fakad a bölcselmek tanulsága. Csupán példaképp idézve Rúdaki kétsorosát: „Boldog ember, ki kapni, s adni tudott / Ám ki mit sem kapott s adott, minek él?” (Tótfalusi István fordításában); vagy Háfiz dala: „A boldogság tudod mi? A kedveseddel élni, / Királyi trónt miatta daróccal felcserélni” (Képes Géza fordítása).

Ifjúság, halál, hírnév, győzelem, bőség, jótétemény, szívjóság, rang, vétkek és balgaságok, paloták és nélkülözések, szeretet és szerethetőség tétjei e bölcselmek témái. S valóban „tanítások”, régi tudások mazsola-édességű és mézesen bölcs sűrítményei, emberközeli és istenhitben is megfürdetett szentenciák. Nem „korunk hősének” valók, csak a megfontolni hajlandóknak, a másokra figyelőknek, a befogadni készeknek megerősítő összhatások. Mesések, helyenként drámaiak, zordak és távolságtartók, fohásznak is beillők vagy szúfi tanok szerintiek, élet-ízűek és elvontak is egyszerre. Tükröt tartanak elénk, meg bárki elé, aki hajlandó abba belepillantani, és szemlesütve elmerengeni, mi végre a lét, s minő lehetőség az Élet maga. „Ha azt akarod, mások jók legyenek, / te magad légy jó, mint a tükör” (Rúmi hét tanácsából, Torma Katalin fordítása). Baráti, mintegy atyai intések, jólét-kívánságok, kevélység elleni hatások, lustaság elleni normák, hasznosságra intések, igazságra vágyakozások, becstelenséget megszólók, érdemtelenségről sajnálkozva, s gőgről megbocsátóan szólók.

Olyanok, hogy napi imádság helyett is a képzelet és erkölcsi normarend homlokzatára írhatók, tettekkel a létezés igazát kiérdemelni remélők lehessenek. A világok, társadalmak, közösségek normáivá lenni esélyesek. Mert

„Az emberek tagjai egy testnek,

Teremtéskor egy anyagból lettek.

Ha fájdalmat oszt a sors egy tagnak:

Mind egyenlőn szenvedőben vannak.

Ki részvétlen maradsz mások kínján:

Ember nevet nem érdemelsz méltán”.

(Szádi Rózsáskert-jéből fordította Erődi Harrach Béla)

A teremtő fájdalmak, lappangó rejtélyek, éji fények, válaszadó hangok, vak sorsok és méltán kiérdemelt nevek köréből az érzület-etika és a bölcselmek szeretete világlik elő. Maga a gondolkodás, a ráérzés, a megfontolás és mérlegelés nyugalma az, ami ellenpontozza korunk másságát, s e másság kétes rangját az ezer/többezer évnyi tudás ellenében. „Gondolkodni azon, hogy mit mondjak jobb, / mint bánkódni azon, hogy miért mondottam” (Szádi-tól, ugyanonnan).

S ha már mindezeket kimondtam, talán nem is marad más, mint a jobbat mondás esélyén gondolkodni. Egy ideig nem fog sikerülni. De talán ezer év múlva én is tömörebb leszek már…

A. Gergely András

i Omár Khájjam Rubáíjat. Perzsa, angol és magyar nyelven, Edward FitzGerald és Szabó Lőrinc fordításában, Varga Sinai Gizella festményillusztrációival. Kossuth Kiadó, Budapest, 2018., 136 oldal

ii Rubáíjat – hangoskönyv. Gholamali Rajabi Yazdi és Galkó Balázs előadásában. Audio CD, 42’

iii Kossuth Kiadói Csoport, Budapest, 2019., 64 oldal