Jablanovi

Zašto noćas tako šume jablanovi,

Tako strašno, čudno? Zašto tako šume?

Žuti mesec sporo zalazi za hume,

Daleke i crne, ko slutnje; i snovi.

U toj mrtvoj noći pali su na vodu,

Ko olovo mirnu i suvu, u mraku.

Jablanovi samo visoko u zraku

Šume, šume, cudno, i drhću u svodu.

Sam, kraj mutne vode, u noći, ja stojim

Ko potonji čovek. Zemljom prema meni,

Leži moja senka. Ja se noćas bojim,

Sebe, i ja strepim sam od svoje seni.

(Iz pjesničke zbirke "Pesme sunca", ciklus: "Senke po vodi")

Nyárfák

Mért zúgnak a nyárfák néma éjjelen?

Mily lomb-szenvedélyről? Mit zúgnak, suhognak?

Hűs lombok takarják a méz-sárga holdat,

sötétek a dombok, mint a sejtelem.

Éj van, minden álom elsüllyedt, oda,

hol az ónszínű víz dermed mozdulatlan,

nincs más hang, csak ott fenn, a szeles magasban

zúg, reszket tömérdek nyárfa-kupola.

Szál-magamban állok a folyó felett,

utolsó élőlény, árnyékom sötéten

elhever a parton, fúj a szél, az éjben

megriaszt az árnyék, állok, reszketek.

1903

(Translated by Tóth Judit)

Poplar Trees

Why tonight the poplars rustle that way?
So passionately, so strange? Why they rustle so?
The yellow moon slowly sets behind the hills,
Distant and black, like a foreboding; and dreams

In that dead night fell on the water,
Like a lead calm and gray, in the dark.
The poplar trees only, high in the air
Hum, hum strangely, and tremble in the vault.

Alone, by the muddy water, in night, I stand
Like the latter man. On the ground towards me
My shadow lies. I am afraid of myself tonight,
And I quail, alone, of my outline.

(From the poetry collection Songs of the Sun, cycle: Shadows on the Water)

Translated by Gordana Janjušević Leković