Varga Csaba Béla: Az erő vonalai

Varga Csaba Béla, Az erő vonalai,

Galaktika 268 (2012. júl.). 52-61.

Varga Csaba Béla novellájában negatív jövőképet fest Európáról. A történet nincs pontos évszámhoz rendelve, ám a benne említett események alapján ki lehet következtetni, hogy a nem túlságosan távoli jövőben játszódik.

Európa egy hatalmas uniót alkot, amit még a szimbolikája (arany-kék zászló) is összeköt a mai Európai Unióval. A mű főszereplője, John Dwidle magas pozíciót tölt be ebben a hatalmas államban, ami azonban megrendül a történet folyamán, ahogy a címben is megjelenő erő vonalai megváltoznak.

Dwidle idős férfiként lép az olvasók elé, akiről visszaemlékezései, illetve más szereplők megjegyzései alapján alkothatnak képet. Beszédstílusa egy unalmas politikust idéz. Megszólalásaiban végig jelen vannak a múltra vonatkozó megjegyzések, amelyekből körvonalazódik az Unió állapota és fő problémái.

A párbeszédek fontos részét képezik a történetnek, és bár a politikusok kissé száraz és terjengős modorában íródtak, jól követhetők. Információt adnak a cselekmény hátteréről, így nem válnak unalmassá, végig fenntartják a figyelmet. A „Mon” illetve „Mona” megszólítások pedig tovább árnyalják a beszélgetések stílusát, amivel az író még hitelesebbé tette őket.

A novella aktuális kérdéseket vet fel, ahogy a kezdetén egy bírósági tárgyalással indít, igaz, ez végül elmarad, és Európa alapelveinek felsorolásával meghatározza az ország állásfoglalását. Az egyik ilyen kérdés a génmanipulált élelmiszerek behozatala, ami az alapelvek ötödik pontját is képezi. A főhős, aki saját elmondása szerint maga alkotta meg ezeket az alapokat, erősen ellenzi az ilyen típusú élelmiszer behozatalát, nézeteit viszont már nem osztják maradéktalanul. Felmerül még az energiaforrások hiánya, amit a műben említett olajválság, a kerozin mint hiánycikk (csak a hadsereg repülőgépei tudnak felszállni) tesz még nyomatékosabbá, illetve megjelenik a rasszizmus is. Dwidle ez utóbbi szempontból pozitív figura, mivel nem tesz megjegyzéseket a többi állam lakóira, és aggódik kicsit kínai származású titkárnőjéért.

Ahogy halad a cselekmény egyenletes tempójában, és Dwidle egyre mellőzöttebb szerepet játszik a politikában, Európa felvázolt képe egyre nyomasztóbb lesz. A novella hangulata borongósabbá válik a fegyverkezés, éhínség és sztrájkok feltűnésével. A szerző negatív jövőképébe beleszőtt minden rémképet, ami globálisan érintheti a világot, és egy új fenyegetéssel, egy marsi kristályból megalkotott pusztító erejű fegyverrel tetőzte. A műben nem derül ki, pontosan mire képes a K-100-as megacsip, de sejthető, hogy tömegpusztító fegyvernek szánták.

A cselekmény 24 óra eseményeit tartalmazza, ennyi idő alatt változnak meg az erő vonalai, és ennyi idő alatt válik a novella elején kulcspozícióban lévő politikusból jelentőségét vesztett figura. A borongós hangulat pedig teljesen elsötétedik, előbb a japán államtitkárral folytatott beszélgetés alatt, majd Dwidle tehetetlenségében elkövetett utolsó cselekedete miatt, ahogy a jövő reményei végleg szertefoszlanak.

Varga Csaba Béla negatív jövőképében Európa „fogatlan oroszlán”, nem tudja megoldani belső problémáit és a külső támadással szemben sem biztos a győzelme. Csak remélni lehet, hogy a valóságban másképp alakulnak az erő vonalai.

Árvai Noémi