Pete László Miklós (LN. Peters): Szólón Új Törvényei [2]

Új Galaxis 16 (Utópia 2), 2010/1. 68-79.

A szerző két, cselekményében nem összefüggő, ám lényegében igen hasonló szöveggel szerepel az Új Galaxis utópia-számában. A Szólón Új Törvényei két története Magyarország nem túl távoli jövőjében játszódik, aminek utópisztikus voltát – amiképpen a cím is mutatja – az új törvényrendszer kölcsönzi, ami egyszerre nagyon szigorú és igazságos. Olyannyira, hogy kis országunk ebben úttörőnek számít Európában, ahogy az információt ügyesen adagoló leírásból megtudhatjuk. Jól felépített fiktív történelmi háttér áll a fejezetek eseménysorai mögött.

Erős in medias res kezdéssel vehetjük fel a történet fonalát. A cselekmény fordulatos és izgalmas. A jelenetezések is ötletesek, és szükségesek is a karakterek bemutatásához, akik viszont elég kiszámíthatóak. Mindkét fejezet kulcsszereplője egy-egy gátlástalan, nagyhatalmú, abszolút negatív antihős, akik azt hiszik, hogy pénzzel és befolyással mindent el lehet érni, és természetesen alaposan megbűnhődnek e tulajdonságaikért. Egyértelműen morális tanmeséket olvashatunk, csak kissé naivnak érezhető az elképzelés. Hogy különböző nemzetek nyomozói összefognak a szervezett bűnözés és a korrupció ellen sikeresen, csak az igazság által vezérelve? Hogy az ország leggazdagabb emberei elvállalják, hogy finanszírozzanak, sőt meg is szervezzenek olyan eseményeket, amik akár egy évig is eltartanak, és milliós költségekkel járnak, és ha nem teszik meg, akkor kicserélik a vagyonukat egy nagyon szegény emberével? Ez inkább csak fantasztikus, mint tudományos-fantasztikus. Tényleg nagyon tanulságos történetek, nagyon rokonszenves ötletek, csak egyszerűen hihetetlenek, még a fiktív keretek között is. A konfliktus megoldását az olvasó előre kitalálja, így teljesen elvész annak súlya.

Viszont az első rész végén az az elképzelés, hogy az egyébként is borzalmas büntetésre ítélt rabot az emberek nézhetik, mint egy valóságshow-t, még csak nem is szimpatikus. Így már nem igazságos bűnhődés, hanem perverz bosszúvágy. Természetesen nem állítom, hogy a szerző racionális utópiát akart volna megmutatni, de minden racionalitást nem nélkülözhet egy társadalmi elképzelés.

Somoskövi Júlia