Sárdi Margit

Sárdi Margit (1947. júl. 2, Budapest – ) – irodalomtörténész. Az ELTE BTK magyar-orosz szakán végzett 1971-ben. 1971 őszétől az ELTE Régi Magyar Irodalom Tanszékének oktatója, 1995-től docens. 1994-től az irodalomtudományok kandidátusa. Fő kutatási területei a 17-18. századi magyar irodalom, elsősorban az emlékíró irodalom, továbbá a női költészet és a széppróza. – 1990-től a tömegkultúra tárgykörében hirdetett kurzusokat, ebből alakult ki 1992-ben a magyar sci-fi irodalom történetével foglalkozó szeminárium, amely mindmáig működik, s ez a magyar felsőoktatásban az egyetlen (tanrendben felvehető) kurzus, amely a hallgatóknak rendszeres és tudományos képzést ad a sci-fi irodalomból. Az itt folyó munka távlati célja az, hogy a magyar sci-fi irodalmat az irodalomtudomány számára kutathatóvá tegye. E célból foglalkozik a csoport sci-fi bibliográfia, lexikográfia és metodika kialakításával: internetes írói lexikont készít a magyar sci-fi szerzőkről, bibliográfiát a magyar nyelven megjelent sci-fi művekről, emellett metodikát alakít ki a sci-fi irodalom értelmezésére, értékelésére. A csoportból számos értelmiségi szakember és tanár került ki, akik munkájukban most a sci-fi irodalom népszerűsítéséhez, értékének emeléséhez járulnak hozzá irodalmi kritikusként, íróként, fordítóként, szerkesztőként. 1994-ben előadást tartott a Temesvárott rendezett EUROCON találkozón az 1945 utáni magyar sci-fi irodalom sajátságairól; itt mutatta be a csoport által készített angol nyelvű füzetet 15 kiemelkedő (akkor élő) magyar sci-fi szerzőről. 2003-ban elnökletével alakult meg a Magyar Scifitörténeti Társaság, amely a sci-fi irodalom népszerűsítését, tudományos feldolgozását tűzte ki célul. 2005 óta az egyetlen magyar sci-fi irodalmi díj, a Zsoldos-díj bírálóbizottságának munkájában vesz részt. – Íróként a Galaktikában debütált három, pályázatot nyert novellával, 1995-ben. A Vizsga előtt rövid, csattanós történet arról, hogy hogyan látja (tervezi meg) egy idegen civilizáció szociológia szakos hallgatója a mi politikai-társadalmi rendszerünket. A Történelmi lecke időgépre az örök kérdést teszi fel: megváltoztatható-e a múlt egy időgép segítségével? A Kaland a Sziklás-hegységben klasszikus, asimovi hagyományú robotnovella ember és robot viszonyáról. Számos műve kéziratos formában létezik. Wallis című tudományos-fantasztikus kéziratos regénye (1983) egy disztopikus világot ábrázol a távoli jövőben. A rétegzett társadalom élén álló Legfőbb Úr segédtisztjével, Indrával az alsó szférába utazik, hogy kipróbálja saját törvényeit. Az alsó szféra – az alávetett szolgálat – az elítélteké. Életüket a munka nevelő hatása elv irányítja. Szigorú, már-már törvénytelen világ ez, az eredetileg kidolgozott program torz változata, ahonnan nincs visszatérés. A Legfőbb Úr és Indra átélik a poklot. A munka, melyet az elítéltek végeznek, totálisan értelmetlen, az őrök kegyetlenek, bár megvesztegethetőek. Az egyetlen lehetőség a túlélésre az igazi közösségi elv szerint működő csoport. A Wallis vezette csoport ilyen, s hőseink ide kerülnek egy kis vargabetű után. A cselekmény az álruhás király és szerepcsere motívumra épül. Nem nélkülöz népmesei jelleget sem, hiszen a végén mindenki a cselekedetei szerint nyeri el büntetését vagy kapja meg jutalmát.

Vál. bibliográfia: A tudományos-fantasztikus irodalom és az irodalomtörténet-írás, Galaktika, 1994/8. 110-112; Fordítói műveletlenségek, Iris, 1995/4. 141-145; Személynevek a jövőben. Névadás mai magyar sci-fi írók műveiben = Az V. magyar névtudományi konferencia előadásai, szerk. B. GERGELY Piroska, HAJDÚ Mihály, Budapest-Miskolc, 1997, II. 565-575; Az idő hídján (kiad.), Budapest, N&N Könyvkiadó, 2000. (Möbius Science Fiction); A magyar tudományos-fantasztikus irodalom néhány sajátossága 1945 után, Avana Arcképcsarnok, 2001/5. 26-31; Mi tartozik a sci-fi irodalom fogalmába? = SF Műhely, Bp., 2006. 7-20; Utópisztikus társadalomképek a sci-fi regényekben. 1870-1914, Múltunk, 2008/4. 61-72; A magyar tudományos-fantasztikus irodalomról, Alföld, 2009/5. 59-73; Amíg az SF megszületett = Metagalaktika 11, Bp., 2009. 8-13; Sci-fi és utópia = Metagalaktika 11, Bp., 2009.46-55. Novellák: Kaland a Sziklás-hegységben, Galaktika, 1995/3. (174), 117-126; Történelmi lecke időgépre, Galaktika, 1995/3. (174), 112-117; Vizsga előtt, Galaktika, 1995/3. (174), 111-112. Referencia: Új magyar irodalmi lexikon, 1994; Ki kicsoda; Ki kicsoda a magyar oktatásban; Who’s Who in Greater Europe Scholars of Early Modern Studies, 1998.

Csuti Emese