TASNÁDI István, JELI Viktória, VÉSZITS Andrea, Időfutár 5. A por hatalma

Tasnádi István, Jeli Viktória, Vészits Andrea, Időfutár 5. A por hatalma,

Budapest, Pagony Kiadó, 2015 (Tilos az Á Könyvek). 344 l.

Az Időfutár rádióműsor három évadát a könyvek öt kötetben dolgozzák fel, és a sorozat kiegészült már egy hatodik résszel is, amely a rádióműsorhoz képest új történeteket is feldolgoz. A por hatalma a sorozat ötödik része, így nemigen értelmezhető a korábbi kötetek ismerete nélkül.

Az első kötetben a cselekmény elindítója egy körző, melyet a főszereplő, Hanna talál meg egy lomtalanítás alkalmával. Az itt megismert tanulók és tanárok később is a történet fontos szereplői lesznek. A sztori előrehaladtával kiderül, hogy a körző egy időgép indítókulcsa, így kezdődnek a címből is sejthető időutazások a múltba és a jövőbe.

A por hatalma két helyszínen játszódik: az ókori Rómában, valamint a jövőben, Buravárosban. A számos szereplő az időben szétszóródva sodródik az eseményekkel. Egymással a találó nevet viselő „féreglyuktelón” keresztül tudnak kommunikálni, sokszor ezekből a hívásokból derülnek ki a korábbi események.

Az, hogy az írók a tizenéveseket célozták meg műveikkel, kiderül a szereplők személyiségéből is: a felnőttek szinte mind kedvesen együgyűek vagy szánalmasan egysíkúak, így a szorult helyzetekből majdnem minden esetben a gyerekek helytállása által menekül meg az egész társaság. A valamivel összetettebb jellemű és több intelligenciával rendelkező felnőtt szereplők általában a gonosz ellenséget testesítik meg. A gyerekszereplők hasonlóan részletesen kidolgozott személyiségek, néhol egyes tulajdonságaikat kiemelve jellemeik prototípusaként is értelmezhetők. Az elképesztően jóképű, de idegesítő csávó mellett megismerkedhetünk például a hisztis csajjal, valamint a 18. századi romantikus álmodozóval is.

A cselekmény egy része az ókori Rómában játszódik. A 21. századi Magyarországról odakerült szereplők rabszolgaként élik itteni életüket, de korántsem nehéz körülmények között. A Néró köréhez tartozók a magyarokat hunoknak nevezik, úgy vélik, „hunul” beszélnek. Ehhez képest a rabszolgatartó gazdák a magyarok minden szavát értik, pedig a magyar elég távol áll a latintól, a hun pedig a magyartól, úgyhogy így már teljes a káosz. A sokra tartott filozófus, Seneca a divatdiktátor jelzőt használja Petroniusra, és Szent Péter frázisokat pufogtat a Bibliából, ahányszor csak szólásra nyitja száját. Ez utóbbi nyilvánvalóan a szereplő bemutatását szolgálja, hitelessé akarja tenni azt, de itt is inkább a felnőtt karakter lebutítása, leegyszerűsítése lesz az eredmény.

A Buravárosban zajló cselekmény a nem túl távoli jövőben játszódik, miután a titokzatos por tönkretette az egész világot, vagy legalábbis a Kárpát-medencét biztosan. A növények és állatok teljesen kihaltak, a föld sivár pusztasággá változott, és betölti a mindent elborító, élő por. Hogyan élő? Erre nem kapunk pontos választ. Ám valamilyen módon él, és a többi élőt nem kíméli: negatív hatással van az emberekre, végletesen felerősíti a rossz tulajdonságaikat. A jóból rossz lesz, a rosszból még rosszabb. Hanna viszont marad Hanna. Ő kivétel, nem befolyásolja a gonosz por. A világkatasztrófát túlélő emberek védőburok alatt élik életüket. Egy évre választott uralkodójuk mindig egy 14 éves gyerek, aki a lehető legzabolátlanabbul vezeti a várost. Mindenki azt csinál, amit akar. Mindez azért van így, mert korábban a felnőtt tudósok által vezetett társadalom elbukott, most a gyermeki zűrzavaron van a sor, hogy megmentse az emberiséget.

A nyelvi különbségek a frissen idekeveredett magyarok és a jövőben éldegélő buraiak között kimerülnek abban, hogy a gyerekeket a fizika világából ismerős fogalmakkal nevezik el (például a királyt Fúziónak hívják), továbbá egy-két kifejezést már nem értenek, ami a az időutazók jelenében még használatos.

A kisebb hibák ellenére a könyv kifejezetten jó olvasmány, végig fenntartja az érdeklődést. A rádióműsorhoz képest az írott szöveg több eszközt használ: a kizárólag párbeszédekre épített műsorhoz képest előny, hogy a könyvben lehetőség van a gondolatok, érzelmek részletesebb leírására, a helyszínek érzékletesebb bemutatására. A szerzők ezt maximálisan ki is használják. Az egyetlen hiányosság a könyvben, hogy a korábban történteket nem foglalja össze, így az az olvasó, aki nincs otthon a sorozatban, nem tud tájékozódni a sok szereplő, helyszín és idősík között, s óhatatlanul is eltéved a történet forgatagában.

Ninausz Anna