Íróportrék‎ > ‎

Erdős László

Erdős László (1913. július 20, Budapest – 1997. március 27, Budapest) – író, költő, újságíró. 1931-ben Budapesten tett érettségi vizsgát, utána nyomdászként dolgozott, s közben jogot tanult, 1935-ben végzett. 1931-től részt vett az illegális kommunista mozgalomban, 1942-ben elfogták, életfogytiglani fegyházra ítélték. A Margit körúti, majd a szegedi Csillag börtönben, 1944-től Dachauban raboskodott. Kiszabadulva, 1945-ben a Madisz kulturális osztályvezetője, majd a Hunnia Filmgyárban, 1950-től az Egyetemi Nyomdánál, 1953-tól az Írószövetségben tölt be vezető állást. 1957-től a Magvető Kiadó szerkesztője, utóbb főszerkesztője. 1964-től az Orvosegyetem című lap munkatársa. 1972-től az Állami Biztosító sajtóosztályának szaktanácsadója. 1974-ben nyugalomba vonult. József Attila-díjat kapott (1956, 1959). – Pályája kezdetén verseket és meséket írt; regényeiben az illegális kommunista mozgalomban szerzett élményei csengenek vissza. – A Kényszerleszállás című tudományos fantasztikus kalandregény két fiatal hőse egy időgép fedélzetén akarata ellenére visszakerül abba a korba (1933), amelyben szüleik voltak fiatalok. Mivel rokonaikat nem sikerül meggyőzniük, hogy a jövőből érkeztek hozzájuk, pénz, lakás és segítség nélkül, saját erejükből kell magukat fenntartaniuk. Eközben részeseivé válnak az illegális kommunista mozgalomnak. Erdős László erről így ír: „1913-ban születtem, nem messze a Garay tértől, és később is azon a környéken laktam, amelyen hőseim kényszerleszállásuk után kalandoznak. Mint gyerek és felnőtt, mint a kommunista mozgalom résztvevője és különböző börtönök rabja, alaposan megismerhettem szereplőimet – a becsületeseket és a bűnözőket is. Láttam a kidőlt platánt, az összeomlott házat, részt vettem Farkasék visszaköltöztetésében, a sztrájkőrségben és a nagy tüntetésben”. A hősök találékonyságuk és szerencséjük által visszakerülnek a jelenbe, 1964-be.

 

Bibliográfia: Kényszerleszállás, Budapest, Móra Könyvkiadó, 1971.

 

Irodalom: soós Magda, Erdős László hetvenöt éves, Élet és Irodalom, 1988/30. sz.

 

 

Tormássy Krisztina

Comments