Íróportrék‎ > ‎

Kürthy György

Kürthy György (1882. február 24., Budapest – 1972. december 20., Budapest) – színész, író, rendező. Gimnáziumi tanulmányait Budapesten végezte. A müncheni főiskolán építészetet és grafikát tanult. 1905-ben a Thália Társaságban kezdte színészi pályáját. 1906-tól 1935-ig a Nemzeti Színház tagja volt, bár egy-egy évig Kolozsvárott, Pécsett és Szegeden is játszott, ill. igazgatott. Irodalommal, rendezéssel és díszlettervezéssel is foglalkozott. 1915 és 1923 között tanított a Színművészeti Akadémián, 1927-től az Iparművészeti Főiskolán szcenikai tervezést adott elő. 1923-24-ben a pécsi, 1930-31-ben a szegedi színház igazgatója volt. 1935-ben nyugdíjba vonult, de 1954-55-ben Győrött, 1955-1956-ban pedig még a budapesti József Attila Színházban is fellépett. – Írt verseket (Flamma vestalis, Kolozsvár, 1908), drámát, regényt, adott ki anekdotáskötetet, rajzalbumot. – 1925-ben egyszerre két sci-finek tartható regénye jelent meg. Mars című regényének főhőse Frank Cox, aki a Földről a címbeli bolygóra kerül, és ott egy a földihez hasonló, bár technikailag jóval fejlettebb civilizációt fedez föl. Az író azonban nem az újszerű technológia bemutatására helyezi a hangsúlyt, inkább a Mars-beli társadalmi rendszerre, államformára összpontosít. A főhős először csodálja a „teljes egyenlőség, a tökéletes egyformaság, az anyagi haszontól mentes társadalmi rend, a béke, a jólét” megvalósulását, de X., a fennálló hatalom kicsiny ellenzékének egy tagja ráébreszti, hogy „ezt az unalmas, ezt a képtelenül elszomorító, ezt a lelketölő, idegőrlő, gépies egyformaságot” nem mindenki fogadja el. Itt a „szigorúan vett kommunizmus” több évszázados, túlszabályozott rendszere ellen lázadnak X. és társai, akik a haladás, az egyéniség értékeit többre becsülik a teljes egyformaságnál, egyenlőségnél. A főhős egy fantasztikus „mozigépezet” segítségével tanúja lehet az egész naprendszer, köztük a Föld és Mars születésének, végigkövetheti a bolygókon kifejlődő életet, intelligenciát, civilizációt. A regény érdekes és jelentős társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet. Az ős c. regénye a kísérletező tudós, Ontaro által életrekeltett ősvilági szörnyek után egy fölélesztett ősember küzdelmeit ábrázolja a modern társadalomban. Az univerzális tudós típusán kívül jellegzetes modern, urbánus szereplőket mutat be kritikusan: újságírókat, bürokratikus irányítókat, csábító hölgyeket. A regénye bizonyos elemei (az ősvilági szörnyek rombolása, a tudomány fölértékelődése, a korcsosuló nemzet védelmére tervezett eljárások) a következő évtizedekben a sci-fi regényirodalomban többször visszatérnek.

 

Bibliográfia: Az ős, Bp., Légrády testvérek, 1925; Mars, Pécs, Danubia, 1925; Uaz. = Budapest nem felel, vál. urbán László, szerk. csernai Zoltán, Bp., World SF Magyar Tagozata, 1989. 200-224 (részlet).

 

Irodalom: s. sárdi Margit, Tudományos fantasztikum és utópia, Metagalaktika 11, 2009. 46-55.

 

 

Fenyvesi Laura

 

 

 

 

Comments