Jókai Mór

Jókai Mór (1825. február 18., Komárom – 1904. május 5., Budapest) – író, újságíró. Jómódú nemesi családból származott. Protestáns meggyőződésű környezetben, liberális, hazafias szellemben nevelkedett. Iskoláit Komáromban, 1841 és 1842 között a pápai református kollégiumban végezte. 1842 és 1844 között jogot hallgatott Pécsett. 1846-ban a Tízek Társaságának tagja lett, 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt. 1858-tól az MTA, 1860-tól a Kisfaludy Társaság tagja. 1861-1896 között országgyűlési képviselő. Talán egy évszázadig a legolvasottabb magyar regényíró volt a magyar olvasóközönség számára, fél évszázad hosszan külföldön is a legismertebb magyar alkotó. – Első regénye, a Hétköznapok (1846) sikerén felbuzdulva az írói pályát választotta. Világos után bujdosásra kényszerült, majd különböző élclapokat szerkesztett (Nagy Tükör, 1856; Üstökös, 1858-tól). Műveit alapjaiban a liberalizmus és az optimizmus hatja át. Regényei teremtették meg a mai értelemben vett olvasóközönséget. Művészetét sajátos kettősség, a népiesség és a romantika, valamint a különféle műfaji elemek ötvözése jellemzi. Legismertebb művei (A kőszívű ember fiai (1869), Az arany ember (1872), Fekete gyémántok (1871), Egy magyar nábob (1853) stb.) ma is a legolvasottabb magyar regények közé tartoznak. – Tudományos-fantasztikus vonatkozású művei jelentősen befolyásolták a századvég utópisztikus-fantasztikus prózáját. A Fekete gyémántokban Berend Iván ismertet egy utópiát. A hatodik világrészen, az Északi-sarkvidéken is kialakult emberi civilizáció, ez ősibb, mint a többi földrészé. Az ottlakók a Föld villamosságának felhasználásával a mostoha természeti adottságok ellenére gazdag, fejlett, demokratikus államot hoznak létre. Az öt földrész népességét pusztulás fenyegeti, ezt az Északi-sark országa túl fogja élni, mivel az ottani népesség erősebb, egészségesebb és erkölcsösebb. A jövő század regénye tartalmazza Jókai elképzelését a jövőről: az elképzelt töretlen társadalmi és technikai fejlődés, haladás kora romantikus jövőképét tükrözi, amely bizakodó a jövő tekintetében, de fél is a technikai eszközöktől. A mű középpontjában a repülő gép (aerodromon) áll, amely elhozza a világbékét. Otthon állam az elképzelt állameszmény. A Kincső államában élő ősmagyar nép olyan társadalomban él, amely toleranciájával, lakóinak szabadságával, önfeláldozó hazaszeretetével, az egyén és a közösség jogainak maradéktalan betartásával példa az egész világ számára. Kincső felfedezése után a Kárpát-medencében élő magyarok egy része áttelepül az „új” országba. Az Egész az északi pólusig egy eltévedt hajóslegény viszontagságos utazása az Északi-sarkvidéken: a szárazföldön, a Föld belsejében és a tenger alatt. A Föld felszíne alatt a több ezer évvel korábbi civilizáció nyomaira bukkan; két, a távoli korból származó embert életre kelt, velük jut el végül az Északi-sarkig. Az Ahol a pénz nem isten c. kisregényben a lakatlan szigetre vetődött család ideális társadalmi rendszert hoz létre: hátat fordít az európai civilizációnak, nem használ pénzt, nincs vallása, önnfenntartó, harmóniában él a természettel, a szigeten nincs erőszak. Megjelenik Európa hanyatlásának gondolata (háborúk, járványok); a sziget Európa ellenpontjaként tűnik fel, ami túléli a várható katasztrófát. Csak vékony szálakkal, inkább csak az utópisztikus senki-sziget motívuma révén kapcsolódik a tudományos fantasztikumhoz az Óceánia. Óceánia földrész az Atlanti-óceánban helyezkedett el. A sziget lakói elvándorolt karthágóiak voltak, akiknek bűne (bálványkultusz, orgiák, állatokkal való fajtalankodás stb.) miatt Isten elpusztítja a földrészt: a földdarab elsüllyedt, csak a hegycsúcsok maradtak meg, ezek alkotják a mai Kanári-szigetcsoportot. A szigeteken az Óceániából elmenekültek új életet kezdenek.

Vál. bibliográfia: Találmányok, Országos Nagy Naptár, Pest, 1853; Uaz. = A fekete sugár, vál. URBÁN László, szerk. CSERNAI Zoltán, Bp., World SF Magyar Tagozata, 1989. 77-79; A Hold és a Nap, Országos Nagy Naptár, Pest, 1853; Uaz. = A fekete sugár, vál. URBÁN László, szerk. CSERNAI Zoltán, Bp., World SF Magyar Tagozata, 1989. 81-84; Egész az északi pólusig, 1870; Fekete gyémántok, 1870; A jövő század regénye, 1872-1874; Óceánia, 1876; Csalavér = Mesék és regék, Bp., 1898; Uaz. = A fekete sugár, vál. URBÁN László, szerk. CSERNAI Zoltán, Bp., World SF Magyar Tagozata, 1989. 102-113 (részlet); Ahol a pénz nem isten, 1904.

Irodalom: NAGY Miklós, Tudomány és fantasztikum, tudományos fantasztikum Jókainál = JÓKAI Mór, Óceánia, Bp., 1974; S. SÁRDI Margit, Utópisztikus társadalomképek a sci-fi regényekben. 1870-1914, Múltunk, 2008/4. 61-72.

Riskó Zsófia