Galántai Zoltán

Dunaújvárosban született 1964. augusztus 22-én. Tudomány-és technikatörténész, író. A Budapesti Műszaki Egyetem docense.

Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte magyar – történelem – tudomány- és technikatörténet szakon. 2002-ben szerezte meg PhD-fokozatát a BME-n multidiszciplináris műszaki tudományokból. 2003-ban megalapította az egyetem Távoli Jövő Kutatócsoportját. Tagja többek között a Szépírók Társaságának, a Magyar Írószövetségnek, a József Attila Kör tiszteletbeli tagja, valamint az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságának titkára.

Írói pályafutását szépíróként kezdte, már megjelent néhány regénye és novellája, mielőtt elkezdett volna science fictiont írni. Emellett ír irodalmi és tudományos esszéket, szakkönyveket (többek között az űrkutatásról vagy a gazdaságtörténetről). Novellái, esszéi, kritikái jelentek meg például az Ésben, a Beszélőben, az Élet és Irodalomban, a Galaktikában, az Új forrásban és a Szellemképben. A kilencvenes években került kapcsolatba a Gáspár András alapította Valhalla kiadóval, itt jelentek meg első science fiction írásai. A sci-fi irodalmon belül kiemeli H. G. Wells, Olaf Stapledon, Stanislav Lem (gondolkodóként is meghatározó számára) és Alfred Bester Tigris! Tigris!-ének jelentőségét; a szépirodalomban Jorge Luis Borgestől és Virginia Woolftól kezdve A tulajdonságok nélküli emberen keresztül a Vergilius haláláig számos szerző és mű hatott rá.

Science fiction művei általában alternatív történelemmel foglalkoznak, ilyen két legutóbbi könyve, A negyedik birodalom és a Mars 1910 is. Általában nagy szerepet kapnak az alternatív technológiák is (pl. Abyss). A szerző hajlik a steampunk felé, mind a korszakot, mind a felvonultatott technológiát tekintve. A steampunk a science fiction egy szubzsánere, ami a nyolcvanas években alakult ki, és a cyberpunkra vezethető vissza. Első kiindulási pontja William Gibson – Bruce Sterling: A gépezet c. műve. Az ebbe a stílusba tartozó könyvek cselekménye általában a viktoriánus korban játszódik, és alternatív technológiai megoldásokat próbálnak bemutatni az adott koron belül. Az első magyar steampunknak tekinthető regény Galántai Zoltán nevéhez fűződik, az 1997-ben megjelent Mars 1910.

A szerző úgy gondolja, hogy ma többé-kevésbé tudatos írói döntés, hogy valakinek milyen a stílusa. Nincs állandó stílusa, a stílust egy eszköznek tartja, amit hozzáilleszt az adott műhöz. Éppen ezért kötetről kötetre változik az, hogy hogyan ír. Pl. a Mars 1910 egy darwinista antiutópia, ahol minden a túlélésről szól, ezért egy száraz jelzőtlen írásmód jellemző rá. Ezzel szemben az Eddington, télkirály című szépirodalmi regény tele van hosszú körmondatokkal, jelzőkkel. Science fiction művei közül legtöbbre legutóbbi munkáját, A negyedik birodalmat tartja, viszont legtöbben a Mars 1910-et ismerik. Szépirodalmi alkotásai közül az Eddington, télkirályt tekinti irodalmi pályája csúcsának, tudományos munkái közül pedig a 2004-ben megjelent Majdnem az örökkévalóságig című művet, ami a távoli jövő kutatásával foglalkozik.

(Interjút készítette: Fábián Ágnes, 2010. április 13.)

Bibliográfia

regények:

Galántai Zoltán: Eddington, télkirály (Pont Kiadó, Budapest, 2000)

Galántai Zoltán: A negyedik birodalom (Valhalla, Budapest, 2002)

Galántai Zoltán: Mars 1910 (Valhalla, Budapest, 1997)

Galántai Zoltán: Renegátok (Valhalla, Budapest, 1997)

Galántai Zoltán: Abyss (Valhalla, Budapest, 1997)

Galántai Zoltán: Õszbirodalom (JAK - Pesti Szalon, Budapest, 1994)

Galántai Zoltán: A kristálykõ bajnoka (Holnap Kiadó, Budapest, 1992)

Galántai Zoltán: Nyárutó (Kráter Kiadó, Budapest, 1992)

tudományos könyvek:

Galántai Zoltán: Biopolitikák és kozmoszok (Arisztotelész Kiadó, Budapest, 2009)

Galántai Zoltán: Tudomány, művészet, jövő (MKE Művészetelméleti Kutatócsoport, Budapest, 2008)

Galántai Zoltán - Almár Iván: Ha jövő, akkor világűr (Typotex, Budapest, 2007)

Galántai Zoltán: Majdnem az örökkévalóságig (Arisztotelész Kiadó, Budapest, 2004)

Galántai Zoltán: e-privacy olvasókönyv (Arisztotelész Kiadó, Budapest, 2003)

Galántai Zoltán: A nagy adatrablás (Kossuth, Budapest, 1998)

Galántai Zoltán: Élettudományok az interneten (Kossuth, Budapest, 1998)

Galántai Zoltán: A csapkodószárnyas repülõgépek története (Uránusz, Budapest, 1997)

Galántai Zoltán: Marscsatornák, angyalok, idegen világok, földönkívüliek (Pesti Szalon, Budapest, 1996)

Galántai Zoltán: A világgépezet (Uránusz, Budapest, 1996)

szerkesztett könyvek:

Galántai Zoltán - Petsche, Hans-Joachim - Várkonyi László: Internet Security and Risk. Facetten eines Problems. (Trafo, Berlin 2006)

Információs társadalom mint a megfigyelések társadalma (Arisztotelész Kiadó, Budapest, 2004.)

Számítógépes kultúra: kihívás és fenyegetés (Uránusz Kiadó, Budapest, 1998)

Tudomány- és technikafilozófiai, tudomány- és technikatörténeti tanulmányok (Arisztotelész Kiadó, Budapest, 1998)

G. Ferrero: Az ókori civilizáció bukása (Holnap Kiadó, Budapest, 1993)

szerkesztett cikkgyűjtemények:

Galántai Zoltán: Biopolitika, kognitív szabadság, tudatpolitika, értelem (2006):

http://mek.niif.hu/04900/04903/04903.htm

Galántai Zoltán: Nagyon távoli jövő (2005):

http://mek.oszk.hu/04100/04141/04141.htm

Galántai Zoltán: Silentium Universi (2000):

http://mek.oszk.hu/03700/03719/03719.htm

blog:

http://konyvketto.blogspot.com/

Másodlagos irodalom

Vikman László: Dr. Galántai Zoltán (Jogi Fórum, 2001)

http://www.jogiforum.hu/interju/9

Galántai Zoltán: Galileiig és tovább (Magyar Csillagászati Egyesület, 2010)

http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0832&Itemid=338

Almár Iván - Galántai Zoltán: Ha jövő, akkor világűr (Első Pesti Egyetemi Rádió, 2007)

http://eper.elte.hu/eper.phtml?cim=hajovo.html

Galántai Zoltán: Hold, Mars és tovább? (Magyar Csillagászati Egyesület, 2009)

http://www.mcse.hu/index.php?option=com_mediatar&task=show&archID=0798&Itemid=338

Tanner Gábor: Monitorok nélkül és monitorokkal. Interjú Galántai Zoltán tecnikatörténésszel: (Filmkultúra, 2009)

http://www.filmkultura.hu/muszter/kep/Muszter_2009_junius.pdf

Kép forrása: Galántai Zoltán honlapja a BME-n