Karinthy Frigyes

Karinthy Frigyes (1887. június 24., Budapest – 1938. augusztus 31., Budapest). Költő, író, kritikus, műfordító. Édesapja könyvkereskedő, a Magyar Filozófus Társaság alapítója. Tanulmányaiban meghatározó szerepet játszott a Markó utcai főreál, ahol érdeklődését a természettudományok felé terelték. Az egyetemen fizika-matematika szakra iratkozott, de hallgatott orvostudományt, filozófiát, részt vett a Négyesy-szemináriumokon, végül újságíró lett. 1912-ben tűnt fel az irodalomban a hatalmas sikert arató Így írtok ti c kötetével. Ugyanebben az évben ismerte meg nagy szerelmét, Judik Etelt. Folyamatosan publikált, főleg a háború évei alatt dolgozott sokat a megélhetésért, ekkori írásaira erőteljes háborúellenes hangvétel, Hitler és a nacionalizmus bírálása jellemző. 1918-ban felesége meghalt, ez, és a politikai események alakulása mélységesen elkeserítette. Második házassága Bőhm Arankával nem volt sikeres. 1937-ben agydaganatot állapítottak meg nála, Svédországban került sor az operációra. – Már első regénye, a tizenöt évesen írt Utazás a Merkúrba c. alkotása is sci-fi érdeklődést mutat. Két évvel később a Nászutazás a Föld középpontján keresztül c. regénye folytatásokban megjelent a Magyar Képes Világ c. folyóiratban. Szellemi elődjének Madáchot, Swiftet, Wellst tekintette, valamint a francia enciklopédistákat tudásszomjuk és racionalizmusuk miatt. Írásain állandóan érződik a gondolkodás izgalma. Érdekelte a repülés, a rádió, a film, a radioaktivitás, a relativitáselmélet, a gépek, a modern pszichológia. Mindig azt figyelte, hogy az újdonságok milyen hatással vannak a társadalomra. Stílusára a tudományos terminológiák, filozófiai kifejezések erőteljesen művészi nyelvezettel való kombinálása a jellemző. Az igazság, a ráció, az emberi elme és tudás hatalmába vetett hit érezhető írásain. – A legtöbb nem humoros művére jellemző a sci-fi gondolkodás, sok művét csak egy álomnyi határ választja el a sci-fitől. Élete vége felé a félreértettség, az állandó elvárások miatti keserűség arra készteti, hogy elkezdje írni Gulliver utolsó útját Gramofóniába; e műve teljes kiábrándulást mutat az emberiségből. Sci-fi novelláit Kuczka Péter szerkesztette egybe A delejes halál címmel, ebben a kötetben találhatók a Legenda az ezerarcú lélekről, Novella a delejes halálról, Az inkarnátor, A fotografált gondolat, A negyedik hallmazállapot, Az élő molekula, A lélek arca, Az időmikroszkóp, Új Iliász, A jövőbe látó gép, A két hajó, A bűvös szék c. írások. A Kötéltánc és a Mennyei riport c. regény is sci-fi.

Bibliográfia: Furcsa álom, Pesti Napló, 1930; Uaz. = Budapest nem felel, vál. URBÁN László, szerk. CSERNAI Zoltán, Bp., World SF Magyar Tagozata, 1989. 193-199; Új Iliász (És a jövő) = Hasműtét, Bp., 1933; Uaz. = Budapest nem felel, vál. URBÁN László, szerk. CSERNAI Zoltán, Bp., World SF Magyar Tagozata, 1989. 173-192; A delejes halál, Bp., 1926; Uaz., Bp., 1969 (Kozmosz Fantasztikus Könyvek).

Schultz Judit