Privigyei Pál

Privigyei Pál ( ? – ? ) – A szerző személyére, életrajzára vonatkozólag nincsenek adatok, talán a magyar királyi távirda állomásfőnöke volt. Szinnyei József (Magyar írók élete és munkái, XI, Bp., 1906. 164.) fölveti a lehetőséget, hogy álnév. – A mű Jókai Mór A jövő század regénye című művének rosszul sikerült átdolgozása, feltétlen és túlhajtott király- és egyháztisztelet, vallásközpontúság jellemzi. A mű alcíme Politiko-romantika, tehát a hangsúlyt maga a szerző a politikai-társadalmi eseményekre helyezte. A jövőben játszódó cselekmény és az ehhez kapcsolódó fantasztikus találmányok csak mellékes szerepet játszanak a regényben. A legnagyobb hangsúly a hitre, a vallásra esik, amelyet olyan hihetetlen keverékben tálal a nemzeti öntudattal, hogy maga a pápa is Budára költözik, és onnantól fogva Magyarország lesz a katolikus világ központja. A tulajdonképpeni cselekmény csak a negyedik fejezettől, azaz 1966-tól kezdődik el, amikor István koronaörökös a huszadik életévét tölti be. A jövő parlamentje minden korszerű újdonsággal fel van szerelve, például minden képviselő székére egy távbeszélő van illesztve, melynek segítségével bármelyik képviselőtárs elérhető. A másik kitűnő találmány egy gépezet, mellyel az elnök egy gombnyomással kizárhatja a közönséget a képviselők ülésterméből. A következő fejezetben maga az Antikrisztus jelenik meg Antik Kristóf pirotechnikus személyében, az ő legnagyobb találmánya a kormányozható léghajó, mellyel Magyarország dicsőségét öregbíti. A regény további része szinte teljes egészében Jókai Mór A jövő század regénye című művének cselekményét követi, ugyanis az oroszok Magyarország és az egész világ ellen törnek, ám hazánk egy rémítő tömegpusztító fegyver, a seprűként léghajóra kötözött fenyők segítségével legyőzi őket. Így az örök béke is megvalósul. Megtalálják Attila sírját, s ezt tovább fokozandó, egy kutatócsoport Szibériában megtalálja Petőfi sírját (sőt, a szerző nem átall egy füzetnyi maga írta Petőfi-verset is megtaláltatni). Az utolsó fejezet a 2000. körüli modern találmányok leírásával zárja a regényt.

Bibliográfia: Magyarország nem volt, hanem lesz (Politiko-romantika), Gyöngyös, 1887; Uaz = XIX. századi magyar fantasztikus regények, vál. tarjányi Eszter, Piliscsaba, 2002. 131-275; Uaz, Bp., fapadoskonyv.hu, 2011. 208 l.

Irodalom: urbán László, A magyar SF-irodalom kezdetei, SF Tájékoztató, 1974/2. 56; s. sárdi Margit, Utópisztikus társadalomképek a sci-fi regényekben. 1870-1914, Múltunk, 2008/4. 61-72; veres Miklós, A nagy magyar álom, Metagalaktika 11, 2009. 30-41.

Darab Ágnes Zsuzsa