GYŐRFFY-KISS József, A fekete esernyős férfi

Győrffy-Kiss József [John Cure], A fekete esernyős férfi,

Bp., Mogul Kiadó, 2016. 461 l.

Az emberi élet nagy kérdései közé tartozik manapság az is, hogy csak a Föld nevű bolygó élhető a világűrben, vajon az ember az egyetlen értelmes lény az univerzumban, vagy esetleg vannak máshol létező, hozzánk hasonló lények. Győrffy-Kiss József ezek köré a mítoszok, legendák, illetve összeesküvéselméletek köré építette fel a regénye cselekményét. Szóba kerül többek között az ufók létezésének kérdése, a „végzet harsonái”-ként emlegetett furcsa hangok és a különböző titkos állami szervezetek létezése és működése is.

Az író igyekszik megindokolni, hogy miért is ezeket a jelenségeket választotta a regénye témájául, ennek ellenére az olvasónak elsőre csupán vélekedések, hiedelmek furcsa tárházának tűnnek az egymás mellé állított megmagyarázhatatlan és titokzatos történések. Ezek a különféle legendák az egyes szereplőkkel kapcsolatosan kerülnek bele a történetbe. Az egyik cselekményszál Magyar Andráshoz köthető, aki – miután tanúja lesz az egyik osztályába járó kisfiúval (Simonnal) megesett érthetetlen eseményeknek – nyomozásba kezd. A másik szálon Szofi, a fiatal újságíró történetébe kapcsolódunk bele. A lány különös hangokat hall, és mivel nem tudja mire vélni a jelenséget, szintén nyomozni kezd. Ehhez egyik barátja, Marcell segítségét kéri, és ami egyszerű, könnyed kutatásnak indul, hamar komolyra fordul, hiszen mindig belebotlanak a címszereplő fekete esernyős férfiba, akinek kilétét homály fedi, de úgy tűnik, hogy mégis köze van mindenhez.

Mindkét történet Magyarországon játszódik, Magyar András az 1980-as években egy balatoni nevelőotthonban tanít, Szofi 2015-ben Nyíregyházán dolgozik. A regénynek előnyére válik, hogy a szerző láthatóan jól ismeri a helyszíneket, és ezt a tudását könnyedén felhasználja hangulatteremtés céljából. Emellett az író hitelesen építette fel főbb karaktereinek jellemét, könnyen azonosulhatunk velük, mert átlagos, szerethető, hétköznapi emberek. Érthetőnek tűnik Magyar András megszállott kutatása Simon után, és látjuk, hogy hová vezet a kitartó kutatás, egyben figyelmeztet is minket Bandi bácsi sorsának alakulása arra, hogy nem mindegy, kitől és mit kérdezünk, hiszen könnyen veszélybe sodorhatjuk magunkat. Szofi és Marcell barátsága is hitelesen van ábrázolva, a történet elejétől fogva érezhető rajtuk, hogy mindketten szeretnék elmélyíteni a kapcsolatukat, de nem tesznek ezért semmit. Ebben szerepet játszik, hogy Marcell, noha nagyon vonzó és humoros férfi, nagy szoknyavadász is, így indokolt Szofi távolságtartása. A lányban egy szókimondó, kíváncsi, rátermett újságírót ismerünk meg, akinek fontos a munkája, és akit kitűzött céljától nem tántorítanak el a nehézségek.

Az érdekes, kidolgozott karakterek és a fordulatos cselekmény ellenére olykor nehéz olvasni a történetet. Miközben az olvasó izgatottan várja, hogy mi is lesz a megoldása a sok bonyodalomnak, a cselekményt megszakítják a szereplői elmélkedések, amelyek inkább szólnak az író politikai állasfoglalásáról és a társadalomról alkotott képéről, mintsem szerves részei lennének a cselekménynek, és nem igazán viszik előbbre a történetet. Ezek a kitérők ugyan először elgondolkodtathatnak, de sokadjára már erőltetettnek és fölöslegesnek érezheti az olvasó, hiszen kizökkentenek, így nehezen követhetővé teszik az olvasást.

Hibái ellenére Győrffy-Kiss József könyve érdekes kérdéseket boncolgató olvasmány, ami úgy kalauzolja el a megmagyarázhatatlan események világba olvasóját, hogy mindeközben a mai Magyarországon marad. Így olvasás során felmerülhet bennünk a kérdés, hogy az általunk olvasottaknak valójában mennyi is a realitása, mennyire lehet hitelt adni az ufók, illetve az egyéb ehhez hasonló események megjelenéséről szóló híreknek.

Bene Ildikó Mária