Lőrinczy Judit: A tűz középpontjában

Lőrinczy Judit, A tűz középpontjában,

Avana Arcképcsarnok, 2010/2. 2-11.

Nem megszokott egy női név a sci-fi irodalomban, és talán még szokatlanabb egy női főszereplő. A 2010-ben megjelent novella nagyon is aktuális témát boncolgat. A párkeresés problémája és a szinglilét a 30-as éveikben járó hölgyek körében egy újszerű módszerrel jelenik meg. A novella találó idézettel indít, amely csak a mű végén nyer értelmet („Nem érdekel, hogy ki vagy, és hogy jutottál ide. Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz középpontjában anélkül, hogy visszariadnál.”) A cím, amelyben a „tűz” valójában a szerelem tüzét jelenti, nagyon egyedi egy sci-fi novellában. A főszereplők jelleme jól felépített, a nevek, a helyszínek valósághűek, ez kompenzálja a néhol kicsit erőltetetten megjelenő sci-fi elemeket, mint a mosórobot vagy az esernyő, amit nem kell tartanunk a fejünk felett, mert magától repül. A novella egy nő és egy férfi kapcsolatának kibontakozása köré szerveződik. A helyszín Budapest. A párját társkereső oldalakon megtalálni vágyó Máriáról annyit tudunk meg, hogy karrierjében mindent elért, és gyereket szeretne. A novella egy nem jól sikerült randevúval indít, és a szerelem beteljesedésével zárul, amely tökéletesen keretbe fogja a művet. A párkeresés újszerűsége abban rejlik, hogy a szereplők tudják, hogy kik voltak előző életeikben, és ennek alapján az úgynevezett Közép-Európai Jövőlátó Központ megállapítja, hogy mi vár rájuk a jövőben. Boldogság vagy büntetés. Ez a vonal ad egy kis színezetet a novellának, bevonva a kereszténységet, az isteni igazságszolgáltatást. A társkereső oldalakon lehetőség van megnézni, hogy kire vár büntetés, és kire vár boldogság. A férfi főszereplő, Péter jól szituált, komoly kapcsolatot kereső sebész. A levél, amelyet Máriához ír, nem eléggé kidolgozott, semleges, kicsit sablonos. Már sejtheti az olvasó, hogy Péter és Mária útjai összefonódnak, ez be is következik a novellában, de a cselekmény már-már túl egyszerű lenne, ha nem történne valamilyen bonyodalom a két fél között. Mária és Péter nézetei az igazságszolgáltatással kapcsolatban eltérőek, és részben ennek köszönhető a kettejük között kialakuló feszültség, ami a novella végén megoldódik.

Péter figurája kicsit sablonos: az a férfi, aki minden nő álma. Gazdag, jóképű, a modora kifogástalan. Mária alakjában az írónő az elveszett, kissé bizonytalan nőt ábrázolja, aki mindent elért a karrierjében, de nincs kivel megosztania az életét. A két szereplő mellett Mária barátnője, Kitti is feltűnik egy-egy mondat erejéig, de nem ad hozzá a a történethez semmit. A szerző nem lépett ki a „biztonsági zónából”, nem vitt a történetbe nagyobb feszültséget, drámát, cselekményt. Ennek ellenére a történet jól van felépítve, a párbeszédek is a helyükön vannak.

Karácsony Nikolett