Bálint Tibor

Bálint Tibor (1932. június 12, Kolozsvár – 2002. január 28., Kolozsvár) – író, újságíró. Nehéz családi körülmények között nevelkedett. Mint tehetséges munkásgyermeket felveszik kolozsvári Református Kollégiumba. Ezután technikusi oklevelet szerez, majd a Bolyai Tudományegyetem nyelv- és irodalom szakos hallgatója, tanulmányait nem fejezi be. 1953 és 1955 között az Igazság c. irodalmi lap újságírója, 1956 és 1967 között a Falvak dolgozó népe és az Ifjúmunkás, 1967-től a Napsugár gyermekirodalmi folyóirat szerkesztője. – A romániai magyar elbeszélő irodalom egyik megújítója. A hétköznapi témákat villanásnyi, lényegretörő, érzékeny hangvételű jelenetekben ábrázolja. Írói munkásságának palettáját gyermekeknek írt meséi, történetei teszik színesebbé. – A tudományos-fantasztikus irodalom területére két művében lép: Önkéntes rózsák Sodomában c. kisregényében és Robot Robi kalandjai c. regényében. A kisregényben a technika fejlődésével párhuzamos elidegenedés szatirikus, felnagyított, apokaliptikus ábrázolásával és prófétikus hangvétellel óvja az emberiséget az általa festett, falanszterszerű jövő beteljesítésétől: „Naponta el kell hallgattatnunk a szívünket. [...] Tudomásul kell venni, hogy modern világban élünk, s ez a század nem az álmok és a merengések, hanem a kegyetlen józanság százada!” Fő üzenete: „…a gépiesség századunk bűne. Megöli a játékot, elriasztja álmainkat.” Fantasztikus ellenutópiájában a művészet tiltásáról és az érzelmek elértéktelenedéséről szól: sajátos szatirikus hatását azzal teremti meg, hogy az elgépiesedett emberiség helyett a robotokat ruházza fel az emberekből kihalt értékekkel. Szereplői allegorikus alakok, az emberség-embertelenség absztrakt elveit testesítik meg. A műben uralkodik a naturalista, expresszionista, érzéki-megjelenítő, szimbolikus ábrázolásmód és a lírai hangvétel. Két alapszimbóluma a romlott város, Sodoma, valamint a természet és szépség jelképe, a rózsa. A kisregény prófétikus hangja, jeremiádszerű betétei, a vétkek felsorolása és Sodoma szimbóluma biblikus töltöttséget eredményeznek. A mű szerkezete mozaikos: apró villanások, helyzetképek, novellisztikus egységek alkotnak egy-egy nagyobb részt. Balladisztikus betétek, naplóbejegyzések, álmok, többszöri nézőpontváltás tarkítja a művet. A mű váratlan optimista végkifejlettel zárul. A Robot Robi kalandjai gyermekeknek írt mesefüzér, amelyben Robot Robi, a gépfiú él át a gyermekek számára érdekes és tanulságos kalandokat.

Bibliográfia: Önkéntes rózsák Sodomában, magyar-román közös kiadás, Bukarest, Irodalmi Kiadó, 1967. 108 l. (románul: Trandafirii Sodomei, ford. Paul DRUMARU, Bukarest, Ed. pentru Literatura, 1969. 112 l.); Robot Robi kalandjai, Bukarest, Ion Creangâ Kiadó, 1973. 87 l. (románul: Nâzdrâvâniile Robotelului Robi, Bukarest, Ed. Ion Creangâ, 1973. 87 l.)

Irodalom: BARTHA Zoltán, Bálint Tibor, Bp., Akadémiai, 1990; KOVÁCS János, Valóság és látomás, Előre, 1968/3. sz.; (V.D.), Könyvek között: Önkéntes rózsák Sodomában, Igaz szó, 1968/1. sz.; K. JAKAB Antal, A próféta és a prófécia, Utunk, 1967/41. sz.; SZILÁGYI Júlia, Idő és irodalom, Korunk, 1969/3. sz.