Karácsony Benő
Karácsony Benő (Klärmann Bernát) (1888. szeptember 7., Gyulafehérvár – 1944. Auschwitz) – erdélyi magyar író, a két világháború közti magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja. Kolozsvárt, majd Nagyváradon tanult, Kolozsvárt folytatott ügyvédi praxist. A harmincas évektől jelentek meg sikeres regényei. A német megszállás idején deportálták. – Elsősorban a város életéből választott témákat, de alaposan ismerte a falu és a kisváros életét is. Tapasztalataiból születtek írásai, melyekben az ironikus stílust finom líraisággal és szigorú erkölcsi igényességből fakadó tisztasággal egyesíti. Fontosabb művei: Pjotruska (regény), Napos oldal (regény), A megnyugvás ösvényein (regény). – Sci-fi alkotása: Ember a csillagok alatt. A novella valamikor a meghatározatlan jövőben játszódik. Az előző civilizációt az egyén nevű gombafaj elpusztította. Most a Nagy Egység elvét követve az Állam irányítja az egyforma szürke népet a mostoha körülmények között, ahol az áram a legfőbb áldás. Az emberek közti különbségeket, a művészeteket felszámolták. A fajfenntartást a vérképletek alapján a tenyészbizottság szervezi. A két egymáshoz irányított főhős ide érkezik. Egy régimódi településre bukkannak, ahol a nőt megkörnyékezi a szentimentalizmus és a szerelem anakronisztikus betegsége. A nekik járó hat hét után a férfi visszatér dolgozni a kozmikus erőgyűjtő telepekre. Itt egyre több lázadás tör ki, az emberek dalra, fákra, szerelemre, egyéni életre vágynak. Az ítéletük megsemmisítés. A férfi itt az államot fenyegető, bénító hullámoktól megbetegedik, a halálos kór első tünetei szívfájdalom, szomorúság, könnyezés. A férfi a szerelem érzésének felismerésével adja át magát a halálnak, hogy testét az emésztőtelep újrahasznosítsa.
Bibliográfia: Ember a csillagok alatt, Galaktika 50, 1983. 45-55.
Irodalom: SŐNI Pál, Karácsony Benő = Uő., Írói arcképek, Bukarest, 1981; ROBOTOS Imre, Álruhás vallomások — Karácsony Benő arcai, Literátor Könyvkiadó, Nagyvárad, 1998; NAGY Koppány Zsolt, Karácsony Benő művei a kritikák tükrében, Új Forrás, 2003/3. sz.