Bálint Endre: A Programozó könyve

(e-book)

A Programozó könyve fordulatos, sokféle témával foglalkozó kisregény. Tudományos fantasztikus történet némi krimivel és jó pár szerelmi kapcsolattal fűszerezve. A jelenünkben játszódó történet egy kevéssé ismert matematikai problémán alapul, ez a Collatz-sejtés. Valósághűen kezeli, szinte tudományos alapot szolgáltat a cselekménynek.

Az alkotó, Bálint Endre gépészmérnöki és programozói végzettséggel rendelkezik, így kifejezetten jó tapasztalatai lehetnek, melyeket felhasznált az alkotás közben. A Collatz-probléma kapcsán leírt lehetőségek valósak. Mai világunkban a prímszámok véletlenszerűségének köszönhetőek a biztonságos kártyás vásárlások, banki tranzakciók. Sokan kutatják ezek pontos természetét, és az ezek megismeréséhez vezető egyik út a probléma cáfolatán keresztül vezethet. Ha megtalálnák azt a számot, amelyre nem teljesül a sejtés, és tényleg kapcsolatban áll a prímek algoritmizálásával, az fenekestül felforgathatja világunkat.

A címben szereplő könyv leginkább a Biblia a számítástechnikával foglalkozók nyelvére lefordítva. Több részletét is megtaláljuk a mű lapjain, a főszereplő hosszasan kutat utána, eredménytelenül. Már az elején remekül kialakítja az alaphangulatot a bevezetőt lezáró idézet.

A kisregényben Bodai János, az álláskereső programozó kalandjait ismerhetjük meg saját elbeszélésében. Ezt a narratívát folyamatosan tudja tartani az író, csak indokolt esetben változtat ezen egy a 13. században játszódó jelent erejéig. Főhősünk művelt, kissé naiv. A sorsa úgy hozza, hogy megkapja álmai állását, egy matematikai kutatóintézetben lehet programozó. Itt kapja meg első, könnyűnek tűnő feladatául a fent említett Collatz-probléma megdöntését. Ez indítja el kalandjait, melyek során egy grandiózus összeesküvés részese lesz. A keresett szám sok problémát megoldhat, de ugyanennyit okozhat is. Többször megkérdőjeleződik épelméjűsége, és végül nem derül ki egyértelműen, hogy mi is az igazság ezzel kapcsolatban. Pro és kontra is több bizonyítékot kapunk, de egyik sem perdöntő. Dormász Vendel 3D-s dzsungeltapétájának kapcsán kiderül, hogy könnyen befolyásolható, jó fantáziájú ember, belelát állatokat a növények összevisszaságába, ahol valójában nincsenek is. Találkozik a szerelem több formájával, a legtöbb női szereplő eljut valahogy a szívéig. Az események során az érzés egész skáláját végigjárja. Hajnallal sosem teljesül be szerelme, Melindával jól érzik egymást egy hétvége erejéig, és Fruzsinának kötelességtudatból kéri meg a kezét.

A kisregény nagy erénye, hogy Jánossal együtt ismerjük meg a miérteket. János eleinte nem érti, miért kapja meg a munkát, miért lesz olyan fontos a program, amin dolgozik, de ahogy a történet előrehalad, úgy értjük meg mi vele együtt a nagy Titkokat. Ezekre épül az egész mű, és csak elrontaná az élményt, ha többet fednék fel belőlük.

Lassan, de biztosan fokozódik a feszültség a harmadik fejezet végéig, ahol akár be is lehetett volna fejezni a kisregényt, sok-sok megválaszolatlan kérdést hátrahagyva, mégis egész történetet eredményezett volna ez. Az író azonban jó érzékkel folytatta, és a legtöbb rejtélyt megoldva fejezte be. A legfontosabbat még így is nyitva hagyja, további elmélkedésre ösztönözve az olvasót.

A jellemeket a párbeszédeken át ismerjük meg. Saját szavaikból rakhatjuk össze, hogy milyen is Medve, a barátságos programozó kolléga, Joysteen, aki folyton a Programozó könyvét idézgeti. Minden egyes szereplőnek megvan a saját nyelve. A portás Józsi bácsi minden kedves szavában érződik a tapasztalat és a jó szándék.

A műben minimális mennyiségű leírás van. A helyszín a jelenkor Budapestje. Ez közelebb hozza a történéseket az olvasóhoz. Elképzelhetővé válik annak lehetősége, hogy ilyen nagy volumenű kutatások folynak eldugott intézetekben, légópincékben szőtt összeesküvések alakíthatják a világ sorsát.

Rezi Mór