Bukros Zsolt: Nesztelen fegyver

Új Galaxis 16 (Utópia 2), 2010/1. 46-49.

Bukros Zsolt érdekesen képzeli el az Új Galaxis antológia egyik számának témáját, az utópiát. Történetében egy új aranykort ír le, amelyben egy szer hatására az emberek egészségesek és fiatalok maradnak, az átlagéletkor pedig a kétszeresére nő. Ám a helyzet csak látszólag ilyen egyszerű, ugyanis a társadalom nem tud mit kezdeni azokkal, akik még a készítmény megjelenése előtt nyugdíjba vonultak, mivel azóta ők is elkezdték szedni, így most eltartottként élik meghosszabbodott életüket. Ötletes paradoxonnal írja le az elbeszélő a csodaszer hatását: „Az egészség és a vitalitás új korszaka úgy söpört végig a földgolyón, akár a legpusztítóbb járvány.”

A novella megteremtett világát a cselekmény fonalába nem illeszkedő bekezdésekből, nem túl érzékletes leírásokból ismerheti meg az olvasó. A környezetet és a szereplőket túlzottan sok jelző és határozó írja le, néha a hasonlatok kicsit természetellenesek („olyan hangtalanul ölt, mintha maga a Halál érintette volna meg az áldozatot”). A történetből annyi derül ki, hogy a már nyugdíjas népességet nem lehet újra munkára fogni. Miért nem, ha újra kiváló fizikai állapotba kerültek? Erre a megoldás az idősek likvidálása, amit az ítéletvégrehajtók végeznek (ezek valójában fejvadászok). Érdekes lenne, hogy vajon a felvázolt világ emberiségének mi a véleménye erről az eljárásról, mert valószínűleg nem maradhatott észrevétlenül!

A tényeket közlő, tárgyilagos, de dinamikus elbeszélés jól illik a mű cselekményéhez. Kifejezetten úgy tűnik, hogy ebben az utópiában mindenki érdektelen vagy hidegvérű, a fiatalok éppen „üres mosolyúak”, csak ez nehezen állítható párhuzamba az óriási vitalitással. Így a két főhősnek sincs saját jelleme, akár felcserélhetőek is lehetnének, csak a fiatalabb szereplő magabiztosabbnak látszik az elején, az idősebbről pedig kiderül, hogy tapasztaltabb, de ezek elég kiszámítható jellemzők. Csak a feladatukat végzik, ez az egyetlen motivációjuk. A novella címe megjósolja az olvasónak a történet végét, amely érdekes fordulatot hoz, de ettől még nem érezhető úgy, hogy az egésznek túl nagy tétje lenne…

Somoskövi Júlia