Íróportrék‎ > ‎

Apáti Miklós

Apáti Miklós (1944. július 5., Budapest – ) — író, újságíró. 1962-ben vegyésztechnikusként végzett, majd négy évi megszakítással (mialatt gépi adatfeldolgozó) a szakmájában dolgozott. 1972-ben a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen esztétika-filozófia szakosítót végzett. 1970-től a Hírlapkiadó Vállalat újságírója, 1973 és 1991 között a Film, Színház, Muzsika rovatvezetője és a Kis Újság munkatársa. 1991-től az Új Magyarországnál tevékenykedett. Kezdeményezője és szervezője a Zengő ABC olvasókönyvnek. – Az irodalmi életbe versekkel lépett be, majd több verseskötete, regénye jelent meg. 1973-ban a legjobb elsőkönyves író díjával, 1978-ban József Attila-díjjal, 1992-ben Táncsics Mihály-díjjal jutalmazták. – Két tudományos-fantasztikus témájú műve A Fekete Gén c. regény és A nő halványkék illata c. novella. A Fekete gén cselekménye 2000-ben játszódik, a nem túl távoli jövőben. Központi alakja, Faxman professzor, a Génbank vezető kutatója tudományos kísérletei során előállítja a Fekete gént, ami képes arra, hogy önmagát és környezetét elpusztítsa, s ezáltal örök életű legyen. Fiatal tanítványa, Mária vállalkozik arra, hogy a gyermeket kihordja és megszülje. Három kémszervezet is figyeli, hiszen akié a Fekete gén, azé a világuralom. A történet motívumai számos ponton idézik föl Jézus születésének eseményeit. Apáti az Antikrisztus-jelenséget dolgozza föl kultúr- és filozófiatörténeti szempontból, sci-fi keretek között. Etikai, biológiai, tudományos problémák sokaságát veti föl, régi-új mítoszt teremt. Megoldást nem kínál, de arra készteti az olvasót, hogy elgondolkodjék a lét, a kultúra, a történelem nagy kérdéseiről. A nő halványkék illata egy, a sci-fi művekben klasszikus témát dolgoz föl: az űrhajón összezárt öt férfi és egy nő kapcsolatát. Bella szimulált személye egy tubusba van zárva, s a legénység egyik tagja viszi magával az útra pótszerként. Bella alakjában a nő erotikus, csábító tulajdonságai kapnak hangsúlyt. Szerepe egyértelműen romboló, de egyik férfi sem tudja teljesen kivonni magát a hatása alól. Az író figyelemreméltó pszichológiai alapossággal rajzolja meg az öt férfi személyes kapcsolatait, gondolkodásmódját, jellemét. Áttételesen az űrutazások korában élő ember lelki problémáit boncolgatja: a maradandó férfi-nő kapcsolat lehetetlenségét, az egyéni lét alapegységeinek (család, barátok, otthon) elsorvadását, elszürkülését, a lemondást, a magányt.

 

Bibliográfia: A Fekete Gén, Budapest, 1982 (magyar-csehszlovák közös kiadás) (Kozmosz Fantasztikus Könyvek); második kiadása: Budapest, Véga Magyar Sci-Fi Egyesület, 1987; A nő halványkék illata, Budapest, Véga Magyar Sci-fi Egyesület, 1987; második kiadása: Galaktika, 1988/7. 39—48.

Irodalom: lengyel Balázs, Kötetek, pontos címmel = Uő., Egy magatartás története, Bp., 1986.

 

Csuti Emese

Comments