Mészáros László: Öld meg York Ketchikant

Mészáros László [Dave Howard], Öld meg York Ketchikant!,

= Birodalmi osztag, Budapest, Inomi, 2004.

Mészáros László kisregénye, ahogy az a címből is adódik, egy gyilkosság megszervezését meséli el.

A regény a pontos datálással indít, ami 2977, vagyis a távoli jövő, majd az utolsó előtti fejezet elejével folytatódik, ami az olvasók figyelmének felkeltésére szolgál. A cselekmény így a második fejezetben indul, amikor felbérelik a főhőst a gyilkosságra.

Énregény, vagyis a főszereplő, Nuan szemszögén át alakul a történet, ez egyrészt életszerűnek hat, másrészt csökkenti az információtömeget, hiszen az elbeszélő csupán korlátozott ismeretek birtokában van, amint többször maga is megjegyzi.

Nuan elkötelezett katonaként csöppen az eseményekbe, ám a regény folyamán karakterfejlődésen megy keresztül. A többnyire rövid fejezetek egy-egy kalandját mesélik el, ahogy üldözi célpontját, York Ketchikant. Ezek kitérő kalandok, mivel sokáig nem is találkozik ellenfelével, a világ megismerését szolgálják.

Nuan szinte burokban nőtt fel hazájában, így minden új neki, mégis meglepő nyugalommal veszi mindezt tudomásul. Hiába vannak alapvető tapasztalatbeli hiányosságai, amit néhol hangsúlyoz is, komoly problémái nem adódnak. Az olvasók elé felvázolt bonyolult világ, ami tele van különféle lényekkel, így részben hitelét is veszti, inkább a szokványosság látszatát kelti.

York Ketchikan a regény felénél lép színre először. Az író nem sok információt közöl róla, inkább a mások által elbeszéltekből ismerhetjük meg. Tipikus akcióhős-figura, és bár nem ő a főszereplő, könnyen megszerethető jellem. Párbeszédei pörgősek és humorosak. Nuan is elismeréssel figyeli.

A regény tempója gyorsuló: az első felében lassú mederben haladnak az események, majd York feltűnésével felgyorsulnak, és a mű végén egy akciódús üldözésben csúcsosodnak ki. Közben a főhős jelleme is egyre inkább változik. A kezdeti eltökéltséget kételyek váltják fel.

A történet üzenete Nuan belső vívódásaiban lepleződik le, ahogy a kötelesség és a tapasztalatai által kibontakozó értékrendje összeütközik. A mű végére inkább már csak berögzült kötelességből, mintsem meggyőződésből próbálja megölni Ketchikant, és ezt is a számára erkölcsileg helyesnek ítélt módon igyekszik végrehajtani (előre figyelmezteti, hogy meg fogja ölni).

A karakterközpontú történet végkifejlete az üldözés, amiből egy részlet már az első fejezetben is felbukkant, így a két szereplő erejének összemérése keretet is ad neki. Nuan végső döntése könnyen kiszámítható, így a csattanót inkább nyugtázza az olvasó, mintsem meglepődik rajta. A zárófejezet mégsem ad egyértelmű választ az erkölcs és parancs kérdésében, nyitva hagyja azt Nuan későbbi sorsával együtt.

Árvai Noémi