Mesterházi Lajos

Mesterházi Lajos (Hoffstaedter Lajos, 1916. március 3., Kispest - 1979. április 5., Budapest) – író. 1934-ben letett érettségije után Eötvös-kollégista, latin-francia szakos irodalomtanárnak készült. 1938-1939-ben ösztöndíjas Párizsban (École Normale Supérieure). 1940-ben bölcsészdoktor. Franciául, németül, olaszul beszélt. 1941-1944-ben az Angol-Magyar Bank kereskedelmi levelezője. Lapszerkesztő 1950-1954-ben a Művelt Nép, 1957-1958-ban az Élet és Irodalom és a Látóhatár c. lapoknál, 1966-tól a Budapest főszerkesztője. 1951-től minden évben új kötete jelent meg. Díjai: József Attila-díj (1952, 1953, 1959, 1970); Kossuth-díj (1962); Pro Arte-díj (1968); SZOT-díj (1977). A Sempiterninnel 1972-ben az I. Európai Science Fiction Kongresszus különdíját nyerte el. - Az 1940-es évektől publikált. Regényei nem cselekményesek, nem bővelkednek fordulatokban, látványban, inkább bölcseleti, filozofikus problémákra keresik a választ. – Sempiternin c. novelláskötete több tudományos-fantasztikus írást tartalmaz. Címadó novellája a barátság és protekcionizmus kérdésköréről, a véletlen szerepéről szól az ember életében; a Rakéták, csillagok, receptek antiutópia az űrbéli jövevényekkel való találozásról, a megváltás lehetőségéről; a Hepisip tárgya a szerelem, elmúlás, „öregedő társadalmak”, a Sportélményé a munka, háború, kegyetlen kísérletezés az emberrel. Az olvasói élményt a megválaszol(hat)atlan kérdések befejezetlensége keltette feszültség nyújtja; neologizmusokat nem használ.

Bibliográfia: Sempiternin, Budapest, Móra Kiadó, 1975 (Kozmosz Fantasztikus Könyvek).

Sipos Lilla