Zsoldos László

Zsoldos László (1874. január 26., Budapest – 1926. május 3., Budapest) – rendkívül termékeny hírlapíró, korának legkedveltebb novella- és tárcaírója. Eredeti családi neve Ruzitska, a zeneszerző és zenepártoló hagyományairól ismert Ruzitska család leszármazottja volt. Középiskolai ismereteit a budapesti piarista főgimnáziumában szerezte, majd jogi tanulmányokat folytatott, végül pedig a hírlapírói pályát választotta. – 1893-tól közölték írásait az irodalmi–politikai életben jelentősebb szerepet játszó újságok, folyóiratok; így például a Magyarország, a Hazánk, a Magyar Újság, a Pesti Napló, a Pesti Hírlap, a Magyar Szó – amelyben Gale Ottó néven jelentetett meg krokikat –, a Polgár, a Budapesti Hírlap, a Vasárnapi Újság, az Új Idők, az Élet, a Magyar Lányok stb. Pályája korai szakaszában verseket, majd novellákat is írt, de elsősorban regényíró. A fekete huszár c. regényével (1909) elnyerte a MTA Ormódy-díját. – Az agyvelő története című novellája 1918-ban jelent meg. Az akkori történelmi helyzet (a háború) a tudományos-fantasztikus irodalmat is befolyásolta; volt, ahol véres operációk, volt, ahol világpusztító víziók képében. Itt mint az emberellenes, bosszúálló tudomány mutatkozik meg a háború. A 19. század második felében teljesedik ki az ipari forradalom. Technikai változások és új tudományos felfedezések jellemzik ezt az időszakot, pl. az anyagok molekuláris-atomos szerkezete, szerves vegyületek, elektronok létezése. Az orvostudományban is jelentős eredmények születnek: 1847: Semmelweis Ignác – a gyermekágyi láz és megelőzése; 1867: a szepszis és antiszepszis elvei a sebészetben – a fertőtlenítés elve (Sir Joseph Lister angol sebész), védőoltások: tuberkolózis (Koch), malária (Laveran), tífusz (Eberth), aszpirin (Gerhardt); vírusok definiálása (Beijerinck), az első A-vitamin, a vérbaj gyógyszere (Ehrlich). A novella mondanivalója végül is az, hogy a különböző találmányokra még nem teljesen értek meg az emberek. A bosszúálló tudomány képét a háború hívta életre, ennyiben az elbeszélés aktuális, ám Zsoldos László fölismeri, hogy valójában a tudományt mindig az ember fordítja maga ellen, itt is a lelkileg eltorzult Sebes János hitvesi bosszújának lett a tárgya. A novella legélőbb, mindmáig időszerű témája a felelősség kérdése. Sebes Jánosnál eszközzé vált a tudomány, saját hasznára alkalmazta. Itt „csak” egy ellenszenves szereplőnő életét tette – nem hibáztatható módon – tönkre, de viselkedése felvet igen nyugtalanító kérdéseket a tudósok felelősségéről. Sci-fi jellegű az elbeszélés modern természettudományos a szemléletmódja és az akkor még fel nem dolgozott probléma, a szervátültetés felvetése, az ábrázolás racionalitása, a valóság és hitelesség igénye.

Bibliográfia: Az agyvelő története = A boldogság szigete, Budapest, Grill, 1918; Uaz. = A rádiumkirály, vál. URBÁN László, szerk. CSERNAI Zoltán, Bp., Word SF Magyar Tagozata, 1989. 163-179.

Várhegyi Júlia