KÁNAI András, Hogyan legyünk szuperhősök

Kánai András, Hogyan legyünk szuperhősök,

Galaktika, 241 (2010. április). 70-84.

A címet kísérő rövid fülszöveg figyelemfelkeltő hatású. Az ismert szuperhős-motívumra céloz: az átlagember is felemelkedhet hirtelen. E motívum újragondolását indítja el a novella az olvasóban: a körülmények teszik hőssé az átlagembert. A cím használati utasítást ígér a szuperhőssé váláshoz, ugyanakkor a mű végén a főhős által írt könyvre utal. A novella maga Ted életszakaszának történetétét meséli el, ugyanakkor a cím a Ted által írt mű címével azonos.

A lineáris történet főhőse Ted, történetét egyes szám első személyben személyben beszéli el a szerző. A főhős szemszögéből láttatja az eseményeket, a többi szereplőt. A cselekmény Varsóban indul, majd a kiképzést követően azonnal egy idegen bolygón folytatódnak a kalandok, ahonnan a történet végére hazatér főhősünk. A történetvezetés logikus, egymásból következnek az események.

A mű keletkezésének hátterében a szuperhős-képregények és azok filmadaptációi állnak. A szuperhősök történeteinek alapgondolata az átlagéletből való kiszakadás valamilyen véletlen folytán. Kánai András ezt a közismert motívumot használta fel és alakította át. Főhőse – az eddig ismert főhősökkel szemben – nem emberfeletti erőt kapott: a körülmény lett a változó tényező, amely főhősünket szuperhőssé avatta. A főhős jelleme a novella elejétől kezdve fejlődik, ez a történet magja: az életúnt, mellőzött főhős legyőzve minden félelmét végre szert tesz a már régen áhított hírnévre.

A mű alapgondolata szerint bárki lehet szuperhős. A cselekmény fiktív elemei miatt azonban az olvasó által ismert világ mégsem alkalmas szuperhősök keletkezésére: a főhős csakis más bolygón válhat szuperhőssé, egy olyan világban, ahol nála gyengébb élőlények élnek. A mű egyik üzenete az, hogy az életben talán minden viszonyítás kérdése; a másik pedig, hogy mindenkiben benne van a lehetőség arra, hogy szuperhőssé váljon. Egyedül a körülményektől függ a siker.

A mű fölveti azt a gondolatot is, hogy az, aki már megküzdött a hírnévért, vajon miért menekül a teljes magányba. Schuster önszántából marad az idegen bolygón, az ő személyén keresztül bírálja az író a hírnév adta életet.

A másik fontos gondolat az anya-fiú viszony. A főhős anyja aggódó, fiát kisfiúként kezelő anya, fia iránt kishitű, nem támogatja, sőt múltbéli negatív élményekkel próbálja eltéríteni őt jelenlegi céljától. Kettejük viszonya a mű legvégén válik pozitívvá, így adva értelmet a főhős szuperhőssé válásának. Ted mintha anyja (és a környezete) róla alkotott véleményének megváltoztatása végett vállalkozott volna bolygóközi küldetésére.

A cselekményt, vagyis a szuperhőssé válást motiváló további elem Margarita és a főhős viszonya. A főhős a sikert elérve ismeri föl, hogy a felszínes lányért fölösleges a buzgalom.

Mivel a szereplők jellemét a főhős szemszögéből ismerjük meg, csak korlátozott tudást kapunk róluk. Az környezet leírása nem részletes, a figyelem központjában a főhős belső világa áll. Az őt körülvevő világról a cselekmény lényegesebb pontjain kapunk információt. A történet valószínűleg a közeljövőben játszódik, hiszen a helyszínekből (pl. Vízművek) és a munkahelyi akciókból ítélve a földi világ nem tér el a jelenlegitől. Technikailag azonban távolabbi jövőt feltételezhetünk, hiszen természetes dologként találkozunk pl. a hipertérbe való indulással, a Szöcske-KIT-tel, a biztonságos űrutazással vagy a barátságos űrlényekkel. Az idegen világ leírása viszonylag részletes, bár az idegen lényekről kevés a vizuális információnk. Ez a világ a Földhöz hasonló, egyedül a lények teszik idegenné a helyet.

A dialógusok az elbeszélés első felében még nem gazdagok információban. A második szerkezeti egységben azonban a párbeszédek dinamikusabbak, megismerjük segítségükkel az idegen lények szokásait, valamint az új szereplőt magát. Az elbeszélés végén az író közöl egy rövid üzenetváltást („chat-beszélgetést”), amely olyan szereplők között zajlik, akik nem vesznek részt a cselekményben. Ez ad információt nekünk arról, hogyan is fogadta hősünk kalandjait a földi világ.

Az írónak csak a technikai újítások miatt kell új szavakat, illetve jelentéseket alkotnia, ám mivel az eszközök nagyban nem térnek el a ma ismert eszközöktől, elegendő már ismert szavakat más jelentésben használnia (Szöcske-KIT).

Podmaniczky Dorottya