Barabás Ábel

Barabás Ábel [Maritimus] (1877. aug. 19., Verespatak – 1915. jún. 5., Kolozsvár) – irodalomtörténész, műfordító. Unitárius kántortanító családjából született. 1903-ban szerez bölcsészdoktori oklevelet a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen, majd azonnal el is helyezkedik. Dolgozik Temesvárott tanárként és újságíróként, a kolozsvári Ellenzék c. folyóiratnál 1899-1903-ig, 1900-1901-ig a kolozsvári Nemzeti Színház dramaturgja is. Az egyetem elvégzésétől a kolozsvári Unitárius Főgimnázium tanára. Hosszú ideig élt külföldön, főleg Weimarban. A magyar eszperantó mozgalom egyik úttörője. – Legtöbb tanulmányát Goethéről írta, a magyarok közül Petőfivel, Vas Gerebennel foglalkozott. Fordította Turgenyev és Csehov műveit. – A jövő évtized regénye sci-fi témájú, bár álomban játszódik. Ez egy egyes szám első személyben írt katonaregény az Első Világháborúról, ám ezt a háború előtt írta meg, disztópiaként. (Hasonló témájú műve A nagy háború). A regény szándéka figyelemfelkeltés, több dolgot is sikeresen megjósolt. A főhős nyugalmazott katonatiszt, szabadidejében eljár különböző politikai eseményekre. Köztiszteletnek örvend, művelt, intelligens, családja kedvéért lemondott az állásáról. Fiát, Bélát Boszniába küldi katonának, és leánya vőlegénye, Pista is katona. A regény március 20-án este kezdődik, amikor felmerül, hogy a Balkánon a helyzet rosszabbodik, lehet, hogy háború lesz. A főhős túl fáradt ahhoz, hogy családjával operába menjen, inkább elolvassa a napi sajtót. Nem kerüli el a figyelmét a közeledő háború jele, és igaza lesz. Olaszország a Balkánon keresztül megtámadja Montenegrót, így Magyarország sakkhelyzetbe kerül. Németország azonnal rokonszenvét nyilvánítja Olaszország iránt, és megtámadja Ausztriát, az osztrákok Magyarországtól várják a védelmet. A magyar katonaság tökéletesen megszervezett, de nem önálló hadsereg. A katonai segítségért cserébe Ausztria nagyobb önállóságot ad Magyarországnak (önálló magyar hadsereg, önálló bank és vámterület); az augusztus 3-ai fegyverletételnél Magyarország a győztes. A mű keretes szerkezetű, a főhős felébred egy bombarobbanástól, és ráébred, hogy elaludt az újságok fölött. A regény narrációja összetett, elbeszélésből, a napi sajtóból és a család levelezéséből áll össze a történet.

Bibliográfia: A nagy háború, Bp., Singer és Wolfner, 1909; A jövő évtized regénye, Bp., 1910; Bp., Magyar Hírlap újévi ajándékkönyve, 1930²_.

Irodalom: Barabás Ábel, Unitárius Közlöny, 1903/7; Tanáraink irodalmi munkássága, Unitárius Közlöny, 1911/9; Barabás Ábel, Unitárius Közlöny, 1915/5; MÁRKOS Albert, Goethe erdélyi rajongója, Pásztortűz, 1932; URBÁN László, A magyar SF-irodalom kezdetei, SF Tájékoztató, 1974/2. 56;

Kolozsvári Zsófia