Szemere György

Szemere György, szemerei (1863. október 30., Szabolcs – 1930. szeptember 6., Budapest) – író, drámaíró, szerkesztő. Bécsben és Pesten végzett középiskolai tanulmányok után jogi diplomát szerzett. Hosszabb külföldi tanulmányút után állami szolgálatba lépett (1887), de már 1892-ben visszavonult birtokaira. 1902-től Pesten élt az írásaiból. 1910-ben a Világ, 1917-től haláláig az Országgyűlési Napló szerkesztője. – Ifjúsági és humoros regényeket is írt, ám a kritikusok elismerését falusi környezetben játszódó, társadalombíráló drámáival vívta ki (Erősek és gyengék, Az egyéniség, A siralomházban és Viszontlátás c. darabjait a Nemzeti Színház mutatta be). Elbeszéléseiben és regényeiben a falusi élet reális rajzát tűzi ki célul, de az ábrázolás szentimentalizmussal és naturalizmussal keveredik. A Kont-eset c. regénye, bár alcíme szerint fantasztikus regény a XXI. századból (Bp., Franklin-Társulat, 1908; 1911), nietzscheanizmussal keveredett szociális utópia. Olykor a spiritualizmus is fölbukkan műveiben (l. Doktor Mefisztofelesz c. elbeszélését, 1906; 1943). – Egy titokzatos történet című novellájában egy megadott intervallumban tudatváltozáson áteső, gyönyörű hölgy és egy kevésbé illusztris úr szerencsés találkozásáról és szerelembe keveredéséről ír.

Bibliográfia: Egy titokzatos történet = Apró regények és esetek, Bp., Franklin, 1915. 328 l.