Íróportrék‎ > ‎

Makay István

Makay István (1870. május 7., Gyoma - ?, ?) – író, tanár. Édesapja Makay Sándor tanító, édesanyja Marjai Julianna. A gimnáziumot Karcagon, Debrecenben, Mezőtúron és Szászvároson végezte, majd a kolozsvári egyetemen mennyiség- és természettani tanár oklevelet szerzett. Tanított Hajdúböszörményben. Rövid ideig (1894) a nagyszebeni tüzérhadosztálynál szolgált, majd a pápai főgimnázium tanára lett. - Tankönyvíró, számos fizikai témájú könyv szerzője, tudományos cikkek írója. Geotomus című „geofizikai regénye” kéziratban maradt. – Szépírói munkásságának  fő alkotása, a Repülőgépen a Holdba című „csillagászati regény” Mühlbeck Károly rajzaival jelent meg. Ennek előszavában a szerző használja a „fantasztikus regény” kifejezést, s jelzi: „be vannak mutatva azon lények is, milyenek jelenlegi ismereteink szerint a Holdon léteznek”. A mű pontos dátummegjelölés nélkül, de a 20. században játszódó kalandos történet. Bájos, egyszerű, didaktikus hangú, lineáris cselekményszövésű, rövid regény, kissé sematikus figurákkal és szerelmi szállal. Szereplői Erdőffy józsef, a gellérthegyi Csillagda igazgatója, leánya, a csinos, de/és csak a tudománynak élő Erzsébet, dr. Magyar János, a repülőgép magyar feltalálója és a szintén magyar Selenius bácsi, a hóbortos idős holdkutató. A történet Magyarországon, a levegőben és a Holdon játszódik. A mű tárgyi világa a kor ízlésének megfelelő: az első repülőgép (Futár) sas-alakú, és „szárnyveréssel” működik. Megjelenik benne a vibrotelefon (vezeték nélküli telefon). A holdbeli lakosok egy sajátos evolúciós elmélet nyomán elcsökevényesedett, de nálunk fejlettebb szellemű, spártai körülmények között élő, antropomorf, apró lények. A magyar Hold-felfedezők gondolatátvitel útján kommunikálnak velük. Felfedeznek két anyagot, az éhségcsillapítót (radix vulgaris) és az életnyújtót, ezeket a haza dicsőségére és az emberek kényelmére fogják felhasználni. A regény végül teljes happy enddel zárul. A mű nem tartozik sem a magyar irodalom, sem pedig a tudományos-fantasztikus irodalom élvonalába, de minden kétséget kizáróan sci-fi (logikusan megmagyarázott új találmányok és technikák, jövőkép, találkozás idegen lényekkel, holdutazási módszerek) és kellemes olvasmány még mai olvasójának is, amit Mühlbeck remekbe szabott illusztrációi csak tovább növelnek.

 

Bibliográfia: Repülőgépen a Holdba, Budapest, Athaeneum, 1899; Uaz. = A rádiumkirály, vál. urbán László, szerk. csernai Zoltán, Bp., World SF Magyar Tagozata, 1989. 106-123 (részlet).

 

Irodalom: s. sárdi Margit, Sci-fi és utópia, Metagalaktika 11, 2009. 46-55.

 

 

 

Képes Gábor

Comments