Ismeretlen 1880

Ismeretlen 1880 ( – ) – A világ törvénye ellen c. novella írója. A történet egy nevelőintézetben veszi kezdetét, melyben – mint minden rendes harminckilencedik századi intézetben – előre beprogramozzák az emberi agyat, amikor az alany eléri a három éves kort. Két évig tartó előkészületek után galván folyamokkal folytatódik az „oktatás”. Így a gyermek már kilenc éves korára szellemileg teljesen érett lesz mindennemű tanulás nélkül. Kerge úr, a növelde igazgatója épp az intézmény előnyeit ecsetelgeti Csongornak, aki a fiát akarja ide beíratni. Nemcsak az oktatás irányított, hanem az emberek érzelmei is. A régi művészeti ágak már elavultak. Az ún. agyorgona fejt ki hatást az emberi érzékekre és öntudatra, hogy azok mindig nyugodtak legyenek. A legnevesebb orgonaművésznő Tünde, aki Csongor feleségének, Árjának barátnője. Mikor Csongor hazaér az intézetből, otthon találja őket és velük együtt a vegyész Csellőt, Árja öccsét, aki szerelmes Tündébe, ám a művésznő elutasítja a férfi közeledését; az egyszerű botanikust, Szironyt szereti. Szirony egyike az utolsóknak, akik harcolnak a kihalóban lévő növényvilágért, mivel a harminckilencedik században arra már nincs szükség, hiszen mesterségesen pótoltak mindent (ételt, oxigént). Árja megpróbálja meggyőzni Tündét, hogy kapcsolata Szironnyal halálra van ítélve. A számológépe szerint, ha sorsukat összekötik, a férfi két éven belül meghal, annál is inkább, mivel a tizenkilencedik században élt közös törzsatyjuk a tengerbe veszett: tehát esélyük sincs egy boldog, közös életre. Megérkezik Szirony, és vitába keveredik Csellővel az emberi érzelmek manipulálhatóságáról. A vegyész nagy lehetőségeket lát benne, de mind Tünde, mind pedig Szirony ellenzi, ezért magukra hagyják a társaságot. Elmennek sétálni, és megegyeznek, hogy másnap összeházasodnak. Szirony semmit sem tud Árja számításairól. Tünde gyötrődik is emiatt, végül otthon elhatározásra jut. Csellőnek van egy találmánya: egy láthatatlanná tévő anyag, a diaph. Tünde ezt használja ki, hogy láthatatlanul Szirony közelében lehessen. Másnap a botanikus hiába vár, a lány nem jön. Mindenhol keresi, de csak Tünde üzenetét találja. Szirony a munkába temetkezik, de végig úgy érzi, mintha a lány szellemként vele lenne. Beszélgetnek is, aztán Tünde elnémul, és többé nem szólal meg. Csellő eközben a föld középpontjában van az alagútépítésnél. Ő tudja, hogy Tünde diaphot lopott tőle, és csak idő kérdése, mikor jön el egy újabb adagért. Tőrbe akarja csalni Tündét, hogy manipulálja annak érzelmeit. Ám a lány láthatatlanul éppen jelen van, hogy újabb diaphot csenjen el (ugyanis az előzőnek kezd elmúlni a hatása), amikor ő a lány elfogását előkészíti, így Tündének még időben sikerül kimenekülnie, Csellő mégis észreveszi, és utána megy. Mindketten repülő szerkentyűre pattannak, és őrült hajsza veszi kezdetét a világ körül. Csellő egy idő után elveszíti szem elől Tündét, aki közel húsz órányi repülés után a tengerbe zuhan. Eközben a bánkódó Szironyt felkérik egy expedícióra, találtak ugyanis egy közel kétezer éves ládát a tenger mélyén. Az út során váratlanul egy emberi test zuhan a vízbe nem messze tőlük. Az ájult művésznő az. Eközben felnyitják a különös ládát, és kiderül, hogy Szirony és Tünde közös törzsatyja fekszik benne, aki hibernáltatta magát. A lány elmeséli Csellő gazságát, ezért a férfi úgy dönt, számonkéri a dolgot a vegyészen. Csellő még mindig a föld mélyén dolgozgat, és nagyon haragos. Mikor Szirony felkeresi, a vegyész felnyitja a szelepeket, hogy robbanást idézzen elő. Szironynak az utolsó pillanatban sikerül kimenekülnie, míg Csellő elpusztul. Szirony még aznap elveszi Tündét feleségül. – A 39. század modern díszletei között végletes érzelmek közt hányódó, szélsőségesen finom és jó, valamint számító és gonosz Jókai-hősök mozognak. Ötletesebbek a technikai találmányok: a repülést lehetővá tévő öv, az érzelmeket közvetítő agyorgona, a láthatatlanná tévő diaph; figyelemreméltó az iskoláztatás újszerű módszereinek elképzelése, valamint a növények kihalását feltételező távoljövő-kép.

Bibliográfia: A világ törvénye ellen, Magyarország és a Nagyvilág, 1880; Uaz. = A fekete sugár, vál. URBÁN László, szerk. CSERNAI Zoltán, Bp., World SF Magyar Tagozata, 1989. 147-206.

Bósa Diána