Thury Lajos

Thury Lajos (Bp., 1896. augusztus 11. – New York, 1989. szeptember 15.) – író, újságíró. T. Zoltán fia, T. Zsuzsa testvére, Sándor Kálmán író sógora. Érettségije után újságíró lett, 1914-től a Pesti Naplónál dolgozott. Az I. világháborúban katonáskodott. két évre hadifogságba került. Hazatérve Az Est, 1925-től 1936-ig a Magyarság, 1936-ban az Esti Újság munkatársa. 1947-1948-ban a Magyar Nemzet tördelőszerk.-je volt. Közben a budapesti tudományegyetemen bölcseletet és fizikát hallgatott, középiskolai fizikatanári oklevelet szerzett. Főleg csillagászattal foglalkozott. 1947-1948-ban a Magyar Nemzet tördelőszerkesztője. Ez év júniusában emigrált, Ausztriában, majd Svájcban élt. 1951 augusztusától 1953 decemberéig Münchenben a Szabad Európa Rádió magyar osztályának helyettes vezetője, majd nyugdíjazásáig a Rádió New York-i szerkesztőségében dolgozott. – Írt regényeket, elbeszéléseket, színdarabokat. Elsőként a Nyugatban jelent meg irodalmi műve, A bunda c. elbeszélése (1925). Holtomiglan-holtodiglan c. regénye Athenaeum-díjat nyert (1933). A Nemzeti Színház 1935-ben bemutatta Új vár c. színdarabját. Regényei 1942-1944 között a Százezrek Könyve sorozatban jelentek meg. Írásai a Hungáriában, az Új Hungáriában, a Magyar Holnapban és az Amerikai Magyar Világban, 1985-től az Új Látóhatárban (München) jelentek meg. 1951-ben A vár megremeg című regényével elnyerte a Madách Irodalmi Díjat. – Földrengés Japánban c. regénye olyan Európában játszódik, amelyben a németek győzelme után a német „szervezettség, a valósággá lett nemzeti és szociális gondolat” „mélyen meggyökeresedett már”, és a magyarságot (is) a német egészségszellem hatja át: a rövid munkaidő után mindenki a testedzésnek hódol; szükség esetén a magyar miniszterelnök is visszatér a pályára, hogy 20 méteres súlylökésével megmentse a magyarok becsületét az ausztrálok elleni atletikai versenyen. A konfliktus egy síkfutó jegyespár, a túl visszahúzódó világbajnokjelölt Nyéky István és a túl eleven Palotás Böske között zajlik, ideiglenesen a miniszterelnök, Pécely Kálmán áll közéjük; Nyéky Pista a katasztrofális japán földrengés után egyszerre bizonyíthatja tudományos és emberi rátermettségét. Bár a miniszterelnök és a német követ párbeszédében az európai helyzetről, a tudományos és társadalmi tervekről is szó esik, maga a cselekmény a szerelmi háromszögre korlátozódik, oly mértékben, hogy nem is várja meg Nyéky tudományos elképzelésének igazolódását, véget ér, amikor Nyéky hazatér Japánból, és Pécely kissé érzelgős jelenetben félreáll a szerelmesek útjából.

Bibliográfia: Földrengés Japánban, Bp., Stádium Sajtóvállalat Rt., é.n. (1942). 255 l.; Uaz., Bp., fapadoskonyv.hu, 2011. 139 l.

Irodalom: Borbándi Gyula, T. L.-ról, Élet és Irod., 1989/48; Vámos Imre, T. L. múltjáról, Élet és Irod., 1989/49; Thury Zsuzsa, A fivér, Bp., 1988.

S. Sárdi Margit