Nagy Endre

Nagy Endre (1877. február 5., Nagyszőllős – 1938. május 5., Budapest) – író, konferanszié, színigazgató. A jogi egyetemet Budapesten és Nagyváradon végzezte, majd az újságírói pályára lépett. 1895—1897-ben Ady Endrével a nagyváradi Szabadság munkatársa. 1900-tól a budapesti Magyar Szó, 1901—1910 között a Pesti Napló munkatársa. 1908-ban megalapította Modern Színpad néven az első modern magyar kabarét, amelyet 1913-ig vezetett. Egyéves párizsi tartózkodás után Az Est, majd a Budapesti Hírlap munkatársa. 1921-től a Gresham, 1923-tól a Pest kabaré igazgatója. 1924-től 1929-ig a Terézkörúti Színpad társigazgatója (Salamon Bélával). Az 1930-as években az Újság belső munkatársa. Utolsó éveiben a Nyugat Baráti Körének előadóestjét vezette. – Legeredetibb műve az 1927-ben megjelent Lukits Milos kalandjai című elbeszélésgyűjtemény, mely Krúdy Szindbád, illetve Kosztolányi Esti Kornél c. műveivel állítható párhuzamba. Nagy Endre e novelláinak mindegyikében találhatók sci-fi elemek, s az alkotások többsége teljes joggal a tudományos-fantasztikus irodalom körébe sorolható. A történetek elbeszélője kalandjai során egyszer sem hagyja el a Földet, de elvetődik a bolygó ismeretlen, távoli zugaiba. A mű végig megmarad keletkezésének jelen idejében, így sem a múlt titkai, sem az új jövő képe nem tárul fel az olvasó előtt. Az író világnézetére jellemző a transzcendenciával szembeni jóindulatú irónia. Az elbeszélések központjában általában egy tárgy áll, mely vagy a technika legújabb vívmányai közé tartozik, vagy az ősi pogány világ egy rég elfeledett kincse. E tárgyak legtöbbje a novella során szinte életre kel, szimbólummá növi ki magát, s végül megsemmisül. A művek további jellemzői közé tartozik még a férfi és női nem között feszülő ellentét, mely a férfi erkölcsi felemelkedéséhez, de fizikai vereségéhez vezet.

Bibliográfia: Lukits Milos kalandjai, Budapest, 1927; Uaz. = Budapest nem felel, vál. URBÁN László, szerk. CSERNAI Zoltán, Bp., Word SF Magyar Tagozata, 1989. 76-117 (részletek); Hajnali beszélgetés Lukits Milossal, Budapest, 1930.

Irodalom: KARINTHY Frigyes, Nagy Endre, Pesti Napló, 1938; BOGÁTI Péter, „Scripta volant, verba manent…”. Emlékezés Nagy Endrére, Élet és Irodalom, 1963/18; NAGY Endre, A kockás város, utószó FRÁTER Zoltán, Bp., Noran, 1998.

Pajtók Ágnes