Beksics Gusztáv (Bekcsics Gusztáv, 1847. február 9., Gamás – 1906. május 7., Budapest) – író, újságíró, fordító. Kaposvárott, Kecskeméten tanult; Pécsett a papi szemináriumot látogatta, végül jogot végzett a pesti egyetemen. 1870-től újságíró a Pesti Naplónál és az Ellenőrnél, majd 1884-től országgyűlési képviselő, a Szabadelvű Párt képviselője. Később miniszteri tanácsos, majd megint képviselő, végül ismét újságíró 1899-től a Magyar Nemzetnél, 1905-től a Budapesti Közlönynél, de számos más fővárosi lap is közölte cikkeit. – Írói pályáját mint költő, színmű- és regényíró kezdte, fontosak fordításai is. Szépirodalmi munkáinál jelentősebb publicisztikai működése, politikai és jogi munkái, röpiratai. Ezekben a magyarság nemzeti hivatásával, a dualizmusban betöltött szerepével, valamint a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott. – Egyetlen sci-fi témájú regénye a Barna Arthur. A regény Verne és Jókai hatását mutatja, bár kissé nehézkes, magánéleti szála, egy szerelmi négyszög pedig némiképp közhelyesen romantikus. Szemléletesek azonban természeti leírásai, s egyes szociális problémáknak pontos megfigyelője. A főhős, Arthur a békés szocialistákhoz tartozik Fölfedezi, hogy a Szahara alatt egy tenger van, így a Szahara benépesíthető, hasznosítható az emberi civilizáció számára. A regény kezdetén a főhős társaival és szerelmével, Olga hercegkisasszonnyal a Szahara-vasút megnyitására utazik. A vonatot szocialisták támadják meg, menekülniük kell, a Szahara alatti tengeren sikerül elszökniük. Egy gázrobbanással jutnak a felszínre. Olga Németországba megy, hogy Hohenhaus rendőrdiktátornak, a főhős esküdt ellenségének felesége legyen, ezzel megmenti Arthur életét. Arthur – hogy eltörölje az Olga és közte húzódó társadalmi akadályokat – felrobbant egy nemesfémeket okádó vulkánt, így az arany értékét vesztené, az emberi munka lenne az értékmérő és pénzegység, s az egyenlőség világa köszöntene az emberiségre. Ám a terv nem sikerül, az eredmény gazdasági világválság. A megoldás: az elsüllyedt tenger eltünteti az aranyvulkánt, így a nemesfémek visszanyerik értéküket. Olga és Arthur Afrikában maradnak, ahol szerelmükre az Arthurba szerelmes Fatimának, egy törzsfőnök lányának láthatatlan keze vigyáz.

Bibliográfia: Barna Arthur, I—II, Budapest, ifj. Nagel Ottó kiadása, 1880; Uaz. = A fekete sugár, vál. URBÁN László, szerk. CSERNAI Zoltán, Bp., World SF Magyar Tagozata, 1989. 137-146 (részlet).

Irodalom: URBÁN László, A magyar fantasztikus irodalom kezdetei, SF Tájékoztató, 1974/2 (13). 56—58; 1976/1 (17). 18; S. SÁRDI Margit, Utópisztikus társadalomképek a sci-fi regényekben. 1870-1914, Múltunk, 2008/4. 61-72.

Ormándy Rita