Czakó Gábor

Czakó Gábor (1942. szeptember 14., Decs – ) – író, szerkesztő. Édesapja a születése után egy évvel eltűnt a doni ütközetben, édesanyja fényképész volt. Czakó a szekszárdi Garay János Gimnáziumban érettségizett, majd 1965-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1972-ig jogászként, utána újságíróként dolgozott, tagja volt az Új Tükör, a Mozgó Világ, a Négy Évszak és az Olvasó Nép szerkesztőségének. 1989 után az Igen főszerkesztője, 1992-től 1998-ig a Magyar Szemle társszerkesztője. – Íróként a stílusok és műfajok változatossága jellemzi, művei között találhatunk esszéket, „szótárkönyveket”, regényeket, novellákat, szatírákat, mesét és drámát. Alkotásaira jelentős hatást gyakorolt Hamvas Béla munkássága. Írásait általában áthatja az irónia, a szatíra, valamint meghatározza a keresztény szellemiség, a szocializmus bírálata is, emiatt korábban nem számított támogatott írónak, Simon címū színdarabját hétszer tiltották be, egy novellája megjelentetéséért pedig elbocsátották az Ifjúsági Magazin főszerkesztőjét. Mára elismert szerzővé vált, Disznójáték című drámája öt kiadást ért meg, angol nyelvre is lefordították. Munkásságáért József Attila- (1975), Kortárs- (1994), Sajtótisztesség- (1995), Arany János- (2000), Babits Mihály- (2000), valamint Helikon szobrászati díjban (1960) részesült. – Két művéből jelentek meg részletek a Galaktika antológiában. A két mű: Eufémia utolsó heteinek hiteles története, amely egy, a szocializmushoz igen hasonló felépítésű, de egy számítógép által vezérelt rendszer bukását mutatja be. A másik A sárkánymocsár ura, az Eufémia folytatása. Egy hatalmas természeti katasztrófa után játszódik, amikor az embert a patkányok értelmes mutációja kényszeríti rabságba. Az ő hatalmuknak csak a vilák képesek ellenállni, akik még szoros egységben élnek a természettel. A regény a vilák vezére utáni kutatáson keresztül mutatja be a patkányok rendszerének bukását és a természet megújulását.

Bibliográfia: Eufémia (részlet), Galaktika 55, Bp., 1984. 3-13; Eufémia utolsó heteinek hiteles története, Pécs, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983, 250 l.; A sárkánymocsár ura (részlet), Galaktika 1988/2 (89). 64-75; Uaz, Bp., 1988 (Kozmosz Fantasztikus Könyvek), 257 l.

Torma Judit