Koronka József
Koronka József, csittszentiványi (1790. október 15?, Kövend – 1863. augusztus 16., Székelykeresztúr) – író, egyházi író, tanár. Tordán, majd Kolozsvárt tanult, jogot és teológiát hallgatott. 1813-tól Székelykeresztúron unitárius tanár, igazgató. – Cikkei, elbeszélései a Nemzeti Társalkodóban, a Hon és Külföldben, a Természetbarátban és a Keresztény Magvetőben jelentek meg. Munkássága nagyrészt ismeretterjesztő jellegű. – A legkorábbi sci-finek tekinthető művek egyike Utazás a régi Európa romjai felett 2836. évben (egy névtelennek irományai között találtatott levelei szerént) c. jövőképe. A mű egyes szám első személyű elbeszélés, levelek formájában íródik K. J.-től a szabad barátnak címezve. Az amerikai utazó Európába érkezik repülőpostán Szt. Napóleon szigetén keresztül Bullba (ez a régi London). Európáról való jövőképe negatív, szemben a fejlett Amerikával. A 24. században egy özönvíz mindent elpusztított, és Angliát hozzácsatolta a szárazföldhöz. A nagy pusztulás után Európában csak nomád pásztornépek élnek, a műemlékek romjairól senki nem tudja, mire szolgálnak. Különböző találmányokról ír, úgymint íróerőmű, repülőposta, gyorsan mozgó falábak a kényelmes közlekedéshez. A novellát enyhe filozofikus hangvétel is jellemzi, de nehézkes nyelvezete és mondatszerkesztése miatt ezek a gondolatok nehezen érthetők. Bár társadalomábrázolásnak indul, a levélírón kívül nincsen más szereplője. Stílusára a fennkölt pátosz jellemző, valamint az egyéb korai SF-írásokhoz hasonlóan naiv bizonyosság a jövőre vonatkozó jóslataikban. A tudományos fantasztikum a továbbiakban is érdekelte, ennek köszönhető Az egész Föld népessége egy pontra szorítva c. írása (Hon és Külföld, 1844).
Koronka József, csittszentiványi (1790. október 15?, Kövend – 1863. augusztus 16., Székelykeresztúr) – író, egyházi író, tanár. Tordán, majd Kolozsvárt tanult, jogot és teológiát hallgatott. 1813-tól Székelykeresztúron unitárius tanár, igazgató. – Cikkei, elbeszélései a Nemzeti Társalkodóban, a Hon és Külföldben, a Természetbarátban és a Keresztény Magvetőben jelentek meg. Munkássága nagyrészt ismeretterjesztő jellegű. – A legkorábbi sci-finek tekinthető művek egyike Utazás a régi Európa romjai felett 2836. évben (egy névtelennek irományai között találtatott levelei szerént) c. jövőképe. A mű egyes szám első személyű elbeszélés, levelek formájában íródik K. J.-től a szabad barátnak címezve. Az amerikai utazó Európába érkezik repülőpostán Szt. Napóleon szigetén keresztül Bullba (ez a régi London). Európáról való jövőképe negatív, szemben a fejlett Amerikával. A 24. században egy özönvíz mindent elpusztított, és Angliát hozzácsatolta a szárazföldhöz. A nagy pusztulás után Európában csak nomád pásztornépek élnek, a műemlékek romjairól senki nem tudja, mire szolgálnak. Különböző találmányokról ír, úgymint íróerőmű, repülőposta, gyorsan mozgó falábak a kényelmes közlekedéshez. A novellát enyhe filozofikus hangvétel is jellemzi, de nehézkes nyelvezete és mondatszerkesztése miatt ezek a gondolatok nehezen érthetők. Bár társadalomábrázolásnak indul, a levélírón kívül nincsen más szereplője. Stílusára a fennkölt pátosz jellemző, valamint az egyéb korai SF-írásokhoz hasonlóan naiv bizonyosság a jövőre vonatkozó jóslataikban. A tudományos fantasztikum a továbbiakban is érdekelte, ennek köszönhető Az egész Föld népessége egy pontra szorítva c. írása (Hon és Külföld, 1844).
Bibliográfia: Utazás a régi Európa romjai felett 2836. évben (egy névtelennek irományai között találtatott levelei szerént), Nemzeti Társalkodó, 1837. I; Uaz. = A fekete sugár, vál. URBÁN László, szerk. CSERNAI Zoltán, Bp., World SF Magyar Tagozata, 1989. 54-70.
Irodalom: SÁNDOR János, A székely-kereszturi unitárius gymnasium története, Székelykeresztúr, 1896.
Schultz Judit
Schultz Judit