Ódor Ákos: Leszámolás

Új Galaxis 16, 2010/1. 86-93.

Ki fogyaszt majd, ha a fogyasztók elfogyasztják egymást?

Ódor Ákos novellájának címe keveset árul el arról, miről is fog szólni a mű, a hozzáadott alcím is csak gyenge sejtést ad. Ezt ellensúlyozza, hogy a nyitójelenet leírását a narrátor hosszas magyarázatai szakítják meg, amelyben kifejti, amit a novella világáról előzetesen tudnunk érdemes.

A jövő Magyarországában az államigazgatás és a gazdaság teljes mértékben összefonódik, a nagyvállalatok a Parlamentbe fogyasztóik számának alapján kerülnek be. Itt ismerjük meg a főhős, Richárd előéletét is; jellemét és érzéseit azonban elsősorban a gondolatain keresztül mutatja be a narrátor. Elvileg szabad verseny van, valójában a nagyobb cégek kartellt alkotnak, és törvénytelen eszközökkel szabadulnak meg a konkurenciától. Richárd a Liewell vállalat biztonsági menedzsere, azaz valójában pribékje: vele végeztetik a piszkos munkát, amitől ő egyre inkább megcsömörlik. Richárd tépelődései, fokozódó frusztráltsága a feszültség fő forrása a műben. A vállalatvezetők – avagy a következetes, pejoratív elnevezéssel: menedzsercsászárok – jellemzése nem olyan mély, inkább hozzáállásukra világít rá zártkörű megbeszélésük: jellemzésük a külsejükre korlátozódik; az illusztris társasághoz csinos titkárnőt sem felejtett adni a szerző. A beszélgetés során egyre több mindent tudunk meg a világ technológiájáról is: a gépekről, a módosított emberekről és a fogyasztói társadalom működéséről. A cyberpunk környezetben érdekes hatást keltenek a hi-tech kifejezések mellett a megszokott helységnevek és kifejezések (pl. M7-es mágnespálya). Az első elbeszélő jellegű részt dinamikusabb, párbeszédes jelenet követi. Richárd nem sokat szól, gondolatait megtartja magának és az olvasónak: az elejtett utalásokból egyre többet tudunk meg a világ technológiájáról, a társadalom működéséről.

A novella gondosan tagolt. Az autós üldözés részleteivel párhuzamosan nyomon követhetjük a főhős lelki állapotának változásait is: a belső világ leírása ugyanolyan hangsúlyos, mint a külvilág történései. A cselekmény tempója fokozódik, ezt az egymondatossá vagy akár egyszavassá váló bekezdések fejezik ki.

Richárd küldetésének kezdetével feszesebbé válik a tempó: egyrészt a cselekmény akciódúsabb lesz, másrészt a főhőst egyre jobban mardossa a lelkiismerete. A leendő áldozat váratlan módon megmenekül, és Richárd üldözőből üldözötté válik, majd igencsak morbid és újszerű módszerrel likvidálják – legalábbis úgy tűnik. Mikor felébred ájulásából, egy ismeretlen hanggal folytatott, dinamikus és érzelmekkel teli párbeszédből kiderül, mi történt vele, és valójában mi a konkurens vállalat profilja. A történet végül Richárd számára happy enddel zárul, a körülmények ismeretében azonban ez a befejezés mégsem tölthet el minket felhőtlen nyugalommal.

Gyalus Adrienn