ÉletrajzKépes Gábor sokszínű művésznek mondható, hiszen novellái mellett – melyek leginkább a Galaktikában, illetve a Hipergalaktikában jelentek meg – foglalkozik költészettel, recenziókat ír, illetve a regényszerkesztésbe is belekóstolt már.
1980. június 8-án született Budapesten. 1998-ban érettségizett le az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumában, később itt volt gyakorlótanár. Már fiatal korában érdekelte a műszaki tudomány. Tizenkét éves korában kezdi el gyűjteni a számítógépeket. Tizenhét éves korától kezdve ír verseket. Saját bevallása szerint azért, amiért a legtöbb fiatal költő megtette ebben a korban – a szerelem miatt. Költészetében ekkor még az exhibicionizmus hajtotta, hiszen verseivel leginkább magára akarta felhívni a figyelmet. A kitűnés és a figyelemfelkeltés pedig szükséges is volt – főleg az akkor kialakuló értelmiség szempontjából – mivel a gimnáziumban, ahol a diákévek teltek, nagy presztízsnek örvendett az irodalom és nem egy akkor érettségiző tervezte tovább tanulmányait a bölcsészkaron. Első irodalmi megmozdulása még a gimnáziumi évek alatt történt, mikor is részt vett az Ostor című diáklap, majd egyetemistaként az ebből a körből kinövő Dayka Gábor Társaság szervezésében, melyben a hozzá hasonló, lelkes, irodalmi pályára készülő diákok gyűltek össze. Ebben az időszakban már sokat olvasott science fictiont, de ez az ottani közegben egy nem elismert szubkultúrának számított. A tematika iránti szeretete már gyerekkorában elkezdődött, a Csillagok háborújának köszönhetően. Később, 12-13 korában fedezte fel Clarke könyveit, aki rendkívül inspirálólag hatott rá, különösen a 2001: Űrodisszeia és a Gyermekkor vége című művei.
Ettől függetlenül az a vágy, hogy ő is ebben a tematikában alkosson, csak később, a Galaktika feltámadásakor alakult ki benne. Az egyetemen ismerte meg verstan-tanárát, a Kuczka-szakértőt, Szepes Erikát. A Kuczkáról hallott történetek ugyancsak nagy inspirációnak számítottak, ahogy a Sárdi Margit-féle műhely is, amelyből később kialakult a Scifitörténeti Társaság. A közösség az egyetemen szemináriumként működött, melyet Képes öt éven keresztül, vagyis tíz féléven keresztül folyamatosan látogatott. Ebben az időszakban több sci-fi-írót és fordítót ismert meg személyesen – ilyenek voltak Németh Attila, Bogáti Péter vagy Nemere István. Bogáti Pétert lakásán is felkereste, és segítségére volt írógéppel írt novellájának számítógépre vitelében.
2000-ben a Dayka Gábor Társaság alapító főtitkára. Ugyanebben az évben lett a Huszonegy című kulturális folyóirat szerkesztője. 2001-től a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaság tagja, 2002-től pedig már elnökségi tag, 2003-tól 2005-ig szervezőtitkár. 2004-ben diplomázik le az ELTE BTK magyar szakán. Már egyetesmitaként az Országos Műszaki Múzeum külsős munkatársa volt, az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban rendezett A számítástechnika mindenkié című kiállítást rendezte, Kovács Győző szakmai vezetése mellett. Az egyetem után, kezdő muzeológusként a Planetáriumban dolgozott mint egy informatikatörténeti kiállítás tárlatvezetője, s egyszer éppen munka után vette meg az első új Galaktikát – ekkor döntötte el, hogy pályája csúcsa az lesz, ha publikál a lapban. (2004 augusztus és november között az Országos Műszaki Múzeum szakmai tanácsadója, a TIT Budapesti Planetáriumban megrendezett Mérföldkövek a számítástechnikában című kiállítás rendezője és tárlatvezetője.) Hivatalosan 2004 decembertől az Országos Műszaki Múzeum segédmuzeológusa. 2005-től a Közgyűjteményi- és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének, illetve a Kultúrvákum Egyesületnek tagja. 2009 óta a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban végzi muzeológusi munkáját (az Országos Műszaki Múzeum és a Közlekedési Múzeum egyesült).
Eddig közel hetven verset publikált különböző folyóiratokban, melyekhez társult az a három verseskötet, melyet 26 éves koráig adtak ki tőle. Ezek közül a legutóbbit, Az utcafront és az öregember címűt tartja a legerősebbnek.
Szekunder irodalommal is foglalkozik, főleg recenziók keretein belül. Ezek leginkább a Szépirodalmi Figyelőben jelennek meg, néhány a sci-fi irodalommal is kapcsolatban.
Napjainkban leginkább a muzeológia köti le, illetve a tudományos kiállítások, szervezésük és megteremtésük. Nagy álma, hogy kapjon néhány hónapnyi szabadságot, amikor ír egy olyan science-fictiont, amely megfelel az ideális sci-fi-olvasónak: vagyis szórakoztasson is, de közben vessen fel tudományos igényű gondolatokat. Az írás számára kikapcsolódás – bevallása szerint nagyon szereti muzeológusi pályáját, hiszen ezzel tudja közvetíteni az emberek számára azt, hogy a számítástechnika története és magának a technikának a története is az emberi kultúra szerves része. Íróként és muzeológusként ugyanazt a kultúrafelfogást képviseli – két irányból.
Általában nem a pozitív dolgok ihletik meg. Tollát saját bevallásai szerint sokszor vezeti a keserűség, a csalódottság, illetve leginkább valami hiányának az érzése. Novellái erősen magyar vonatkozásúak, sokszor utalnak vissza a magyar közelmúltra és a magyar sci-fi-irodalomra. Éppen ezért gondolja úgy, hogy külföldi nyelvre fordítani műveit néhol nehézkes lenne, ettől függetlenül tartja, hogy külföldön is megjelentethetné munkáit, hiszen sokszor ír áttételesen a globalizációról is.
Nagy példaképe Clarke. A szerző halálakor Molnár Csaba, a Magyar Nemzet újságírója nekrológjához Képest is felkereste, azóta több cikkben együttműködnek. Inspirálja ezenkívül Kubrick és Tarkovszkij, kedvenc rendezői.
Nem hasonlítja magát a „hard” science fiction nagyjaihoz, művei inkább leplezett vagy nyílt társadalomkritikák. Másik példaképének Örkényt érzi, és leginkább egyperces novelláit, illetve azok nyelvezetét és világképét.
A sci-fi és fantasy között egyértelműen a sci-fiben helyezi el magát. A két tematika „házasságát” kényszerházasságnak is tartja, sőt, egymás erős ellentéteinek. Véleménye szerint bár mindkettő fikció, a scince-ficton mindenképpen a műszaki- és természettudományokon, míg a fantasy inkább a teológián és néprajzon alapszik. Bevallása szerint sajátosan kelet-európai sci-fit ír.
Tanulmányokat is ír, egyik ilyen műve a Sci-fi reneszánsza című mű, mely a Szépirodalmi Figyelőben jelent meg.
Fő művének utolsó verseskötetét tartja, sci-fi novellái közül pedig a Szerelmes és a világvégét, bár érzése szerint olvasói kedvence a Fehér majom feketében, mely nemcsak egy fricska az emberiség számára, hanem egy erősen antirasszista szöveg is.
Megbízott előadója az ELTE BTK Bölcsészettudományi Informatika Önálló Programjának. Alapító tagja a Magyar Scifitörténeti Társaságnak és tagja a Neumann János Számítógéptudományi Társaságnak. A Számalk Számítástechnikai Szakközépiskola informatikatörténeti fakultáció tanára. Az ELTE BTK Informatikus-Könyvtáros szakán informatikatörténeti órákat tart. A szegedi Informatikatörténeti Múzeum Alapítvány tanácsadó testületének tagja. A Magyar Írószövetség tagja, SF Irodalmi Szakosztályának titkára.
Elsődleges Bibliográfa
Igaz Történet (verseskötet), Budapest, Alterra Svájci-Magyar Kiadó, 2000. Ezredvégi szerelem; Jelentés, Retrospektív, Végtelen kis terecske (versek), Huszonegy (I. évfolyam/1.), Budapest, DGT,2000. Autodafé (vers), Prae (IV. évfolyam/1-2.), Budapest, Palimpszeszt Kulturális Alapítvány, 2000. Mint üllő a kovácsműhelyben; Talán még holnapig; Zárógondolat (versek), Ezredvég (X. évfolyam/2-3.), Budapest, Ezredvég Alapítvány, 2000. Lósirató; Szeretet (versek), Ezredvég (X. évfolyam/6-7.), Budapest, Ezredvég Alapítvány, 2000. Búcsú; Jég-tánc (versek), Ezredvég (X. évfolyam/12.), Budapest, Ezredvég Alapítvány, 2000. Kötél-tánc, fiatal költők antológiája, Budapest, Nagy Lajos Alapítvány, 2001. Nem felejtünk (vers), Ezredvég (XI. évfolyam/1.), Budapest, Ezredvég Alapítvány, 2001. Bukolika; Tapintat; Kiegyenlítés (versek), Huszonegy (II. évfolyam/1.), Budapest, DGT, 2001. Öregség; Figyelj rám ötven másodpercre! (versek), Huszonegy (II. évfolyam/2.), Budapest, DGT, 2001. A száműzött (vers), Ezredvég (XI. évfolyam/3-4.), Budapest, Ezredvég Alapítvány, 2001. Szeretnék; Mert szeretlek, Lilla, ezért (versek), Prae (III. évfolyam/3-4.), Budapest, Palimpszeszt Kulturális Alapítvány, 2001. Egy telefonbeszélgetésr; Egy versmorzsa; Hiba (versek), Huszonegy (II. évfolyam/4.), Budapest, DGT, 2001. Szomjas éhes szerelmes (vers), Parnasszus Budapest, Parnasszus kiadó, 2001. A hatodik szín (vers), Ezredvég (XI. évfolyam/6-7.), Budapest, Ezredvég Alapítvány, 2001. Életkép; Tuskó (versek), Kávéházi Tavasz Budapest, ELTE BTK, 2001. július 2. Újpesti történet; Haiku-lánc Lilláról (versek), Kávéházi Tavasz), Budapest, ELTE BTK, 2001. július 5. Lángnyelvek szemedből (vers), Vigilia ( MXV. Évfolyam /8.), Budapest, Vigilia kiadó, 2001. Akárcsak én; G.L. látogatása; Ragyogj és trónolj! (versek), Ezredvég (XI. évfolyam/12.), Budapest, Ezredvég Alapítvány, 2001. Az élet egy nagy öröklakás (verseskötet), Budapest, Fiatal Írók Szövetsége, 2002. Hogy meghatódtál (vers), Tekintet (XIV évfolyam /1.), Budapest, Tekintet Alapítvány, 2002. Kiütéssel győző (versek), Ezredvég (XII. évfolyam/2.), Budapest, Ezredvég Alapítvány, 2002. Tánczene régi TESLA lemezjátszón; Digitális analógia (versek), Magyar Műhely (2002/2.), Budapest, Magyar Műhely Kiadó, 2002. Mindig egy; Optikai csalódás (versek), Ezredvég (XII. évfolyam/5.), Budapest, Ezredvég Alapítvány, 2002. Egy vonalban Lillával; ennem (versek), 2000 (XIII/5.), Budapest, Mentor Irodalmi Alapítvány, 2002. Érted; Titkos szolgálat (versek), POSZT Budapest 2002. A házi számítógép kora, In: Kovács Győző: 100 éve született Neumann János, Mérföldkövek a számítástechnikában, Technikatörténeti monográfiák 1., Budapest, Országos Műszaki Múzeum, 2003. A mikroszámítógép kora. In: Vámos Éva - Vigyázó Lilly (szerk.): Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből (177-180.), Budapest, OMM - MTESZ, 2004. Az igazi floppy. In: VADAS József - BOJÁR Iván András (szerk.): Magyar Design, OCTOGON könyvek, Budapest, 2004. Morfondírozások kora, a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaság antológiája, Budapest, 2004. Neumann János Emlékkönyv, Budapest, Informatikai és Hírközlési Minisztérium, 2005. Budapest, 2040 (novella), Galaktika (XXI. évfolyam / 11.), Budapest, Metropolis Media Group, 2005. Az utcafront és az öregember (verseskötet), FISZ, Budapest, 2006. A falu szélén (novella), Ezredvég (XVII. évfolyam/2.), Budapest Ezredvég Alapítvány, 2007. Legendás űrhajós látogatása (novella), HiperGalaktika 2., Budapest, 2008. Gyakorlati út a pedagógiához (novella), Hipergalaktika 3., Budapest, 2009 Kritikák:
Kritikák:
Tanulmányok:
Szerkesztett könyvek (regények):