Balla D. Károly
szobádban fény de árnyék nem vetül
kontúrtalan a rezge pillanat
s a füst csomóba gyűlik legfelül
a frissen festett mennyezet alatt
egy könyv a régi helyét megleli
de polcra nem talál a kerge múlt
csillár körül keringhet reggelig
röptére pók les mozdulatlanul
bent húr szakad s a bűnre kész morál
magát feszíti túl az ablakon
hol nincsen hit s a ráérős halál
ólálkodik mint tiltott alkalom
ily képeket rak össze bűvös őszöd
de nem hiszed már úgy mint legelőször
Megjelent: Forrás, 2011/január