Balla D. Károly
A hét elején csupán patthelyzetről beszéltek, mára már krízist emlegetnek az elemzők.
A lehetetlen helyzet azzal állt elő, hogy az előrehozott szeptembervégi választások után sok huzavonával nemrégiben végre megalakult ukrán Legfelsőbb Tanácsban kedden kétszer egymás után nem sikerült megválasztani miniszterelnöknek Julija Timosenkót, a nevét viselő párttömörülés elnökét, akit az államelnök Viktor Juscsenko jelölt erre a posztra. Bár a 450 fős törvényhozásban elvben többsége van a koalíciós, azaz „narancsos” erőknek, ám „a forradalom hercegnője” a minimálisan szükséges 226 támogató voksnál mindkétszer eggyel kevesebbet kapott, holott a koalíciós oldal 227 mandátummal rendelkezik. A narancsosok csalást gyanítottak, a szavazatszámláló rendszer szándékos manipulálásának a vádjával feljelentést is tettek a főügyésznél és a biztonsági szolgálatnál. (A „félreszavazó” honatyák állították, hogy ők az „igen” gombot nyomták meg. A helyszínre érkező biztonságiak nem észlelték külső behatolás nyomát az elektronikus szavazórendszerben. Második alkalommal egyébként a házelnök szavazata is hiányzott: mágneskártyáját a kavarodásban elcsenték...)
A kétszer is elbukott szavazás után az ellenzéki Régiók Pártja képviselői (a nagy ellenfél, Viktor Janukovics hívei) azonnal blokád alá vették az elnöki emelvényt, eltorlaszolták a pulpitushoz vezető összes átjárót, ezzel adva nyomatékot véleményüknek, hogy a koalíció a meghiúsult szavazással bebizonyította alkalmatlanságát. Felszólították az államfőt, a parlamenti többség biztosítása érdekében kezdeményezzen új koalíciós tárgyalásokat. Arszenyij Jacenyuk házelnök egyeztetésre hívta a frakcióvezetőket – de mindhiába. A patthelyzet azzal véglegesedett, hogy a fiaskó ellenére szerda reggel Viktor Juscsenko államelnök újra régi szövetségesét, Timosenkót jelölte a kormányfői posztra. A régiósok pedig folytatták a blokádot. (Janukovics szerint ezzel a vesztegzárral a Régiók Pártja kivezeti az ország hajóját az örvényből.)
Csütörtök: a koalíció név szerinti szavazással akart miniszterelnököt választani, ám az ellenzék nem egyezett bele abba, hogy a szavazórendszer igénybevétele nélkül folyjék a voksolás. A Régiók Pártja, nem először, nagykoalícióról beszélt… Eredménytelenség, kudarc, helybentopogás. A házelnök estig berekesztette az ülést. Az esti határozat: Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa pénteken fog tárgyalni az államfő miniszterelnök-jelöléséről és az esetleges név szerinti szavazásról.
Péntek délelőtt: az alighogy megnyitott ülésen a házelnök szünetet rendelt el, a frakcióvezetőket újra felszólította az egyeztetésre. Az ellenzék bocsánatkérést vár el, amiért a számlálórendszer manipulálásával vádolták, és követeli az eredménytelen szavazás érvényességének megállapítását. Új szavazásra valószínűleg kedden kerülhet sor.
Ahogy mondani szokták, a helyzet rossz, de reménytelen. Mert ha sikerülne is megválasztani a szőke hajkoszorújáról ismert ukrán vaslédit kormányfőnek, pozíciója roppant bizonytalan lesz. Elég egy rakoncátlan szavazókártya vagy egy figyelmetlen képviselő, máris oda a koalíciós többség. A minden ajtórésbe lábát csúsztató ellenzék nyilván lehetetlenné tenné a biztonságos kormányzást.
Az elemzők szerint a történések túlléptek a törvényes kereteken és a politikai kiszorítósdi próbára teszi Juscsenko türelmét, aki arra kényszerülhet, hogy újra feloszlassa a döntésképtelen parlamentet. Ez pedig újabb hatalmi válsághoz vezethet.
Az államelnök azonban láthatóan szeretné elkerülni a kényszert. Éppen a legzavarosabb helyzetben nyilatkozta egy tévécsatornának: „Meg vagyok győződve, hogy országunk a 2008-as esztendőbe az új összetételű parlament vezetésével, megválasztott kormánnyal és bizottságokkal érkezik”. Hogy beigazolódik-e jóslata, nagyon hamar kiderül. Addig is az ország – mutatja a tapasztalat – újra egészen jól megvan kormány nélkül.
Megjelent: Új Szó (Pozsony), 2007. dec. 15.