Balla D. Károly
Sámánok nyomán támad-e kedvünk
csakazértis megmenekednünk?!
Király László
Túl jók a verseid,
okos-bús Királyom,
szépek, mint egy ódon
árpádkori várrom,
szinte érzem, kövén
hogy sóhajnyit állok:
pereg a vén idő,
akár örök átok;
pereg a szó, akár
kupicát ha inna
tele pálinkával
jó Mózes Attila.
Mert bírni kell, mikor
hiteknek akolja
pogányra ráfeszül,
hát fojtsd alkoholba
könnyed s dühöd, habár
józan fejjel mégis
részegítőbb minden
Jelenés, Genézis.
Húzzál hát peckesen
mindig rövidebbet;
teremtésben vesztes:
büszkeséged szétvet.
Lehetsz polgár, mi több,
önhitt ejropéer,
műtéteden mégis
ázsiai éter
altat. Ébrenléted
legyen kurta, véges:
aludj jól, álmot láss:
sólymok ahogy réges-
rég ide vezettek -
itt nézz fel az Úrra,
s idd magad józanra,
asztalra borulva.
(1997)